Az alkotmánybírák kedd délelőtt két évi szünet, 2022 novembere után vették elő a szekrényből talárjaikat. Azt megelőzően az Alkotmánybíróság 2019 áprilisában tartott határozathozatalt közönség előtt. Vagyis öt és fél év alatt mindössze kétszer gyűlhettek össze az érdeklődők a Donáti utcai bíróság hirdetőtermében.
A törvényszék szerint Alaptörvény-ellenes
Az apropót ezúttal egy bírói kezdeményezés adta. Egy súlyosan mozgáskorlátozott, beszédében akadályozott, 20 éves férfi 2023. május 8-án egyedi méltányossági támogatás iránti kérelmet nyújtott be az egészségbiztosítóhoz. Olyan alternatív és augmentatív kommunikációs eszköz (AAK-eszköz) használatához kért méltányossági támogatást, amely jelenleg tb-támogatással nem rendelhető meg. A kérelmet június 28-án elutasították.
Az ügy a Fővárosi Törvényszék elé került, és az eljáró tanács a folyamatban lévő perben – az eljárás felfüggesztése mellett – egyedi normakontroll-eljárást kezdeményezett a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásáról, támogatással történő rendeléséről, forgalmazásáról, javításáról és kölcsönzéséről szóló 14/2007. (III. 14.) EüM-rendelet 10. számú melléklete, valamint a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 34. § (4) bekezdés „egymást követő 12 hónapon belül több mint 50” szövegrésze Alaptörvény-ellenességének megállapítása iránt.
A támadott rendelkezés szerint az egészségbiztosító kezdeményezi az egészségügyért felelős miniszternél új funkcionális csoport nyitását, ha egymást követő 12 hónapon belül több mint 50 beteg kérelme alapján engedélyeznek társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető gyógyászati segédeszköz méltányossági támogatását. Az indítványozó törvényszék megítélése szerint az „egymást követő 12 hónapon belül 50” szövegrész gyakorlatilag lehetetlenné teszi az AAK-eszközök társadalombiztosítási támogatotti körbe való befogadását, mert olyan magas támogatottsági arányt állapít meg rövid időszakra, amelynek elérése a beszédfogyatékosok alacsony számú populációja miatt szinte lehetetlen.
Kötelező figyelembe venni
Az Alkotmánybíróság a határozatában, amelynek előadó alkotmánybírója Horváth Attila volt, megállapította: a beszédfogyatékossággal élő személyek önmagában a szabályozás alapján nincsenek elzárva attól, hogy a társadalombiztosítás terhére AAK-eszközökhöz jussanak, hiszen a kötelező egészségbiztosításról szóló <a href="https://jogkodex.hu/jsz/ebtv_1997_83_torveny_9914645" […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!