Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A meteorológia a 21. századra rendkívül szerteágazó tudományággá vált, ahol a műszeres mérésektől és az automatizált Doppler-radaroktól kezdve a műholdas távérzékelésen át a komplex matematikai-fizikai modellezésig számtalan terület kapcsolódik össze. Tóth Tamás meteorológus az Öt-ön megjelent interjúban kifejtette: bár a televízióban csak a munka töredéke látszik, a háttérben zajló folyamatos elemzés és felkészülés nélkülözhetetlen a pontos előrejelzésekhez.
A szakember szerint az országot érintő egyik legégetőbb probléma jelenleg a tartós aszály, amelyre a társadalom és a mezőgazdaság sem tudott még megfelelően felkészülni. A kiút egyértelműen a víz határainkon belüli megtartásában rejlik.
Szeretném hangsúlyozni − és akkor éljünk egy mai divatos szóval −, hogy szerintem a jövőnk és a szuverenitásunk alapja a vízkérdés megfelelő megoldása lesz. Egyértelműen a vízmegtartás a kulcsszó: mennyi vizet vagyunk képesek össznemzeti szinten megfogni, megkötni, határainkon belül tartani, víztározókba helyezni, a tájban elhelyezni. Fontos, hogy Magyarországon égető szükség van nagy víztározókra, amelyeket vízbőséges időszakokban kell feltölteni.
− mondta Tóth Tamás.
A meteorológus az Öt kérdésére válaszolva emlékeztetett arra is, hogy a történelmi folyószabályozások nélkülözhetetlenek voltak a modern civilizáció és infrastruktúra kiépítéséhez, ám a klímaváltozás miatt a prioritások megváltoztak: „Régen a víz ellenfél volt, most kincs. Ezt néhány aszályos év mutatta meg nekünk”.
Miért szakad ketté az ország a kánikulában?
Tóth Tamás kitért a Kárpát-medence sajátos elhelyezkedésére és annak éghajlati következményeire is. A medencejelleg miatt a nyári szubtrópusi légtömegek könnyen megrekednek a hegységek között, és a frissítő hidegfrontok sokszor megtorpannak a Kárpát-medencében.
Nagyon sokszor az történik, hogy ha jön a kánikula után a felmentő hidegfront, akkor az lelassul az országban. Elkezdődik ugyan a lehűlési folyamat, de valahol az Alföld közepén megáll, mert nincs annyi tartaléka a hideg légtömegnek, hogy az egész országból ki tudja szorítani a forróságot.
− fogalmazott.
Ennek eredményeként az elmúlt nyarakon rendszeresen kialakult egyfajta kettősség: míg Nyugat-Magyarország fel tudott frissülni, addig a keleti és délkeleti országrészben tartósan megmaradt az afrikai eredetű forró levegő.
Klímaváltozás és természetes ciklusok
A szakértő megerősítette, hogy a tudományos közösség döntő többsége egyetért abban: az üvegházhatású gázok emelkedő koncentrációja miatt az emberi tevékenység (antropogén hatás) felgyorsította a felmelegedést. Bár léteznek természetes kompenzáló tényezők − mint az Atlanti-óceán vízhőmérsékletének több évtizedes ciklusai vagy a vulkánkitörések hűtő hatása −, ezek mértéke és időbelisége nem feltétlenül tudja ellensúlyozni a gyors melegedést.
Példaként említette a 2022-es tongai vulkánkitörést, amely a várakozásokkal […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!