Hirben.hu Hírben jók vagyunk!
A Berni Egyetem és az ETH Zürich Science Advances-ben publikált tanulmány szerint – amit a Portfolió összegzett – a klímaváltozás miatt Európa nagy részén egyre gyakoribbá és pusztítóbbá válhatnak a viharok. Ha a globális felmelegedés eléri a 3 Celsius-fokot, a szupercellák előfordulása átlagosan 11 százalékkal nőhet a kontinensen.
A leginkább az Alpok térsége, valamint Közép- és Kelet-Európa egyes részei lehetnek érintettek.
Ugyanakkor bizonyos régiókban – például az Ibériai-félszigeten és Délnyugat-Franciaországban –, akár csökkenhetnek is a kockázatok. Bár a szupercellák ritkák, a viharoknak csak kis részét teszik ki, hatásuk egyre nagyobb gondot okoz. Jégesővel, erős széllel és heves esővel súlyos károkat okoznak.
A szupercellás zivatarok a kontinens legpusztítóbb időjárási jelenségei közé tartoznak. Anyagi károkat, mezőgazdasági veszteségeket és közlekedési fennakadásokat okoznak, sőt közvetlenül emberéleteket is veszélyeztetnek.
A szupercellás viharok száma Európában 11 százalékkal nőhet
A szupercellák főként nyáron jelennek meg. A szokásos zivatarokkal szemben meleg, párás levegő forgó feláramlása jellemzi őket. Ez instabillá teszi a légkört, és erős szelet, heves esőt vagy jégesőt hoz. A különleges, forgó, felfelé irányuló légáramlás adja a szupercellák rendkívüli erejét és tartósságát. Míg a legtöbb vihar gyorsan elvonul, egy szupercella órákig is fennmaradhat, és hatalmas területet érinthet.
Ahogy már szó volt róla, a szupercellák Európában ritkák, mégis egyre nagyobb kihívást jelentenek. A jégeső, a szél és a heves eső komoly károkat okoz. Ezt az elmúlt években a biztosítók is megérezték. A szupercellás zivatarok legpusztítóbb időjárási jelenségei közé tartoznak. Az anyagi károk, a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!