Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Ahogy arról beszámoltunk, a Fidesz szombati kongresszusán a párt kihívó nélkül újra Orbán Viktort választotta elnökének, viszont az alelnökök személyében és a párt struktúrájában is változások mellett döntöttek, a választókerületi rendszert kivezetve átállnak a települési, vármegyei működésre. A volt kormányfő beszédéről, amelyben tíz pontban összegezte a választási vereségük okait, külön cikkben is beszámoltunk.
Zsiga Bulcsú úgy látja, a Fidesz-kongresszusról nem lehet azt mondani, hogy a revizionizmus jellemezte volna.
Sok tekintetben az ortodoxia kongresszusát láttuk, különösen akkor, ha az eszmei, politikai gondolkodásbéli sémákat vizsgáljuk. Ha egy szóban kellene összefoglalni a Fidesz eszmei, politikai irányvonalát, akkor az a folytatják lenne. Bár megjelentek elégedetlen hangok, néhányan kritikákat fogalmaztak meg, viszont egyelőre az irányvonalban és a témaválasztásban sem látszik az igazi megújulás
– vélekedett a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője.
Orbán Viktor kritikus pontként jelölte meg kongresszusi beszédében, hogy a kormány támogatása szinte felemésztette a Fidesz közösségi erejét, sőt „a Fidesz akaratátviteli eszközzé, szinte félkatonai kormányzópárttá vált”. Az újraválasztott pártelnök ebből a pozícióból kormányozná vissza a Fideszt a mozgalmibb jellegű, a közösségre sokkal nagyobb hangsúlyt fektető irányba.
Zsiga Bulcsú ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy centralizált alaphelyzetből indulna a Fidesz, ha nem is bázisdemokratikus, de lentről felfelé haladva sokkal rugalmasabb politikai struktúra felé. Az elemző szerint ez egyelőre nehezen kivitelezhető, mert a pártban egyrészt tizenhat év kormányzás után kialakult a teljesen centralizált politikai kultúra, ami fentről lefelé irányított, másrészt Orbán Viktor a kongresszuson megfogalmazta a küldetésnyilatkozatukat, tehát ebben az értelemben most is fentről lefelé jelölte ki a párt útját.
„Amíg Orbán Viktor politizál, addig pólusképző erő lesz”
Az elemző a vezetőkérdést rendkívül összetettnek nevezte, hozzátéve: „Amíg Orbán Viktor politizál, addig pólusképző erő lesz, akire van kereslet. Az utódlás kérdésével bővebben is foglalkoztam például Szingapúr esetében, ahol a függetlenség óta mindig egy párt volt hatalmon. Ehhez arra is szükség volt, hogy a szingapúri miniszterelnökök érezzék az idők szavát, és előbb-utóbb rendezett körülmények között átadják a hatalmat. Lee Kuan Yew azt ismerte fel, hogy
a kemény kormányzási stílus már nem korszerű,
később azt realizálták, hogy a kevésbé kemény vezetés mellé médiaképességre is szükség van. Bolíviát is vizsgáltam, Evo Morales elnökként próbálta kitolni a mandátumát, de előbb-utóbb vélhetően szükség lett volna arra, hogy kijelölje és felépítse az utódját. Lehet, hogy Orbán Viktornak is szüksége lett volna a Fideszben utódkijelölésre, de ez nem történt meg, most pedig már kérdéses, hogy felépíthető-e bárki, akár Gulyás Gergely. Orbán Viktor nyilvánvalóan karizmatikus politikus, korábban ki is alakult körülötte az a mítosz, hogy ő a vezető, aki mindig megnyeri a csatákat, viszont egyelőre nem látszik, hogy a csatavesztés után mennyire mérték fel a valós károkat.”
Zsiga Bulcsú hangsúlyozta, a politikai karizmának nem az a jelentése, hogy egy vezető istenadta módon karizmatikus, a karizma sokkal inkább a követők látásmódján, beleegyezésén alapul. Korábban Metz Rudolffal is hosszan beszélgettünk a politikai karizma kérdéséről, a kutató is arra hívta fel a figyelmünket, hogy a karizma nem önmagában a vezetőben jelenik meg, hanem a vezető és a követők közötti viszonyban.
Önmagában az a tézis, hogy Orbán Viktor nélkül nincs Fidesz, nem teljesen igaz, és ezt ő is elmondta. Valószínűleg fel lehetne építeni egy új vezetőt, viszont ehhez arra van szükség, hogy az új vezető Orbán Viktor támogatásával és ne Orbán Viktor ellenében jelenjen meg. A reális konstrukció idővel az lehet, ha a 40-es korosztályból valaki Orbán Viktor támogatásával és a közösség jóváhagyásával vezetőszintre emelkedik
– húzta alá az elemző.
Zsiga Bulcsú a felelősségvállalással kapcsolatban elmondta, „a személyi konzekvencia levonása a legmagasabb szinten nem történt meg, de Orbán Viktor magára vállalta a felelősséget. A kongresszuson megjelent, hogy a sikerekről egyes szám első személyben, viszont a problémákról többes számban beszéltek. A pártelnökön kívüli felszólalók részéről kevés, valóban olyan szinten kritikus hang jelent meg, amely akár csak bújtatottan is Orbán Viktor felelősségét firtatta volna. […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!