2021. május 16., vasárnapMa Botond, Mózes napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 356,00 Ft | USD: 293,00 Ft | CHF: 325,00 Ft
2021.05.16. Botond, Mózes Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 356,00 Ft | USD: 293,00 Ft | CHF: 325,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / Dobót megtaláltuk, Mátyást keressük, Petőfiről alighanem lemondhatunk

Hirdetés

Dobót megtaláltuk, Mátyást keressük, Petőfiről alighanem lemondhatunk

Megpróbálják azonosítani Hunyadi Mátyás földi maradványait, hogy méltó nyughelyre temethessék az 1490-ben meghalt királyt – adta hírül Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának tárcavezetője idén januárban. A feladat nem olyan egyszerű, mint első látásra tűnik, ugyanis az Árpád-házi és az őket követő vegyes házi királyok földi maradványait őrző székesfehérvári osszáriumban lévő csontokat többször is megbolygatták az idők során.

A helyzet mindezzel együtt sem teljesen reménytelen, mert a viszonyítási alapként szolgáló maradványok már a birtokunkban vannak. Kásler Miklós a közelmúltban a horvátországi Lepoglavába utazott a Magyarságkutató Intézet szakembereivel, és sikerült csontmintákat szereznie az ott lévő pálos kolostor templomában örök nyugalomra helyezett Corvin János sírjából. Mátyás törvénytelen fiát 1504-ben, annak korán elhunyt gyermekét, Kristófot pedig egy esztendővel később temették oda, és velük férfiágon kihalt a Hunyadi-dinasztia – áll a Válasz Online összefoglalójában.

Vajon hol találjuk meg Mátyás király csontmaradványait?

A maradványok viszont jól dokumentáltan hozzájuk tartoznak, így alkalmasak lehetnek az igazságos király azonosítására. Nem tudjuk azonban, hogy Mátyás csontjait az említett székesfehérvári csontkamrában vagy pedig a bazilikában lévő családi sírkápolnában találjuk meg, hiszen erre vonatkozóan nincs megbízható forrás. Könnyen előfordulhat, hogy az osszárium tüzetes átvizsgálása után is csalódást keltő eredmény születik. Optimális esetben a szakemberek rábukkannak majd néhány koponyára, koponyadarabra (ezek sok egyedi karakterjegyet tartalmaznak), mivel azonban a csontok alaposan összekeveredtek a századok során, a szétválogatásuk, illetve további elemzésük hosszú időt fog igénybe venni.

Hirdetés

„Általánosságban a csontmaradványok alapján történő személyazonosítást antropológiai vizsgálattal kell kezdeni, szisztematikusan haladva. Első lépésként megtisztítjuk a csontmaradványokat, majd megállapítjuk, hogy emberi vagy állati maradványokkal van-e dolgunk, valamint azt, hogy egy vagy több személy maradványairól van-e szó. Ezután következhet a biológiai profil felállítása: a maradvány morfológiai nemének, elhalálozási korának, fekvési idejének (mennyi ideje halálozott el a személy) megállapítása, továbbá megvizsgáljuk azt is, hogy látható-e rajta sérülés vagy bármilyen patológiás, betegségre utaló elváltozás. Sokat segíthet a fogazat leírása is, míg a hosszú csontok alapján a testmagasság becsülhető meg” – ismertette az eljárás részleteit Dudás Eszter igazságügyi antropológus és genetikus szakértő, a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (NSZKK) munkatársa.

Első ránézésre nem sok derül ki

A biológiai profil felállítását követően a kapott adatokat összevetik a konkrétan keresett személy adataival, és csak ezután lehet bármilyen következtetést levonni a maradványokkal kapcsolatban. Mielőtt 2008-ban sor került volna Dobó István csontvázának azonosítására, az ügyet forszírozó dobóruszkai polgármester állítólag kitett egy koponyacsontot a kutatók elé, azt kérdezve, hogy ez tartozhat-e a híres egri várkapitányhoz. Bár egy tapasztalt antropológus tudja, mit kell nézni, első ránézésre legfeljebb az elhunyt személy neme állapítható meg, minden további információ több napig tartó alapos vizsgálat után nyerhető ki a csontokból.

„A klasszikus antropológia módszertana manapság nem fejlődik olyan gyorsan, mint például a genetika, ahol szinte évente születnek új módszerek. A csontvázrendszer nem változik ennyire látványosan, az evolúciója sokkal lassabb folyamat. Ugyanakkor nekünk is mindig újabb populációs adatokra van szükségünk arra vonatkozóan, hogy például egy 50 évvel ezelőtt kidolgozott életkorbecslő módszer milyen pontossággal alkalmazható a mai populációkon. Tehát az erre vonatkozó adatokat folyamatosan frissíteni kell” – magyarázta Dudás Eszter.

Dudás Eszter

Dudás Eszter

Fotó: KapusiZ / Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI

Ha kisebb csoda révén előkerülnének Hunyadi Mátyás maradványai, akkor sem lesz könnyű válaszolni az évszázadok óta bennünket izgató kérdésekre. Például arra, hogy mérgezés okozta-e a király halálát, hiszen nem minden méreg, betegség, sérülés hagy nyomot a csontokon.

Van, ami csak a lágyszövetek szintjéig jut el, és a bomlással eltűnik, de egy toxikológus szakértő talán mégis fényt deríthet erre a dologra is. Feltehetően nem kapunk egyértelmű választ arra sem, hogy a törökverő Hunyadi János (Mátyás apja) tényleg Luxemburgi Zsigmond törvénytelen fia volt-e. „Az apai ágat az Y-kromoszómával lehet vizsgálni, mert ez a mutációktól eltekintve változatlanul öröklődik férfiágon. Ez azt jelenti, hogy minden, apai ágon rokon férfi személy azonos Y-kromoszomális DNS-tulajdonságokkal rendelkezik. Emiatt kifejezetten személyazonosításra nem alkalmas, ellenben leszármazási vonalak vizsgálatára tökéletes. Természetesen ebben az esetben is szükség van egy adott tulajdonság földrajzi/populációs szintű gyakoriságára, eloszlására, amely alapján megtudhatjuk, hogy a vizsgált tulajdonság mennyire elterjedt az adott területen/populációban” – mondta Dudás Eszter.

A megnyálazott papírok segítették az azonosítást

Az igazságügyi antropológus többször is találkozott már történelmi személyek maradványaival, legutóbb a „demokráciaellenes szervezkedés” miatt 1953-ban mártírhalált halt és 2013-ban boldoggá avatott Sándor István csontjainak vizsgálatát bízták rá és kollégáira. Bár az alkalmazott módszerben nem volt különbség, az ügy rendkívül összetett gondolkodást követelt meg, és 8-9 hónapot vett igénybe.

A tömegsírból ugyanis hat személy maradványai kerültek elő, amiket antropológiai vizsgálattal két lehetséges maradványra lehetett leszűkíteni, utána DNS-vizsgálattal lehetett tovább haladni. Szerzetesként Sándor Istvánnak nem voltak leszármazottjai, viszont a kutatók rendelkezésére álltak korabeli borítékok és bélyegek (1943-ból és 1951-ből), vagyis az azonosítást végül a több évtizede megnyálazott papírok alapján tudták elvégezni.

Egyetlen sejtmag 6-7 pikogramm DNS-t tartalmaz, és abból már egészen jól lehet dolgozni

– mondta Dudás Eszter.

A genetikai vizsgálat nem számít pénztárcabarát eljárásnak, de nem is megfizethetetlenül drága. Megfelelő referenciaszemély (bizonyított felmenő) esetén gyakorlatilag 100 százalékos megbízhatóságú, ám az alkalmazására mégsem kerül sor minden esetben. Dobó István esetében például nem került sor genetikai vizsgálatra, valószínűleg azért, mert a 2008-as azonosítás során (amelyet ünnepélyes újratemetés követett) klasszikus antropológiai módszerekkel, illetve különféle fellelt tárgyak révén nagy biztonsággal el lehetett végezni az azonosítást. A csontokat abban a szarkofágban találták meg, amelyet Dobó István fia az apja 1572-ben bekövetkezett halálát követően alakított ki a szentélyben.

Az eltemetett személy 70 év körüli, 180 centiméter magas férfi volt, és a dolmányának zsebében egy lila köves arany női gyűrűt találtak, amelyet a feleség, Sulyok Sára eljegyzéskor kapott gyűrűjeként azonosítottak. Abban a korban szokás volt, hogy az özvegy az elhunyttal együtt eltemetteti ezt az ékszert. Az azonosítást segítette, hogy az elhunyt személy köszvényben szenvedett, ami közismert volt <a […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2021/04/25/regeszet-antropologia-ujratemetes-dns-matyas-kiraly-ppetofi-dobo-csokonai-dudas-eszter/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Szlovák férfitól szerezte be a drogot a magyar díler

Két férfira figyeltek fel a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodájának (KR NNI) nyomozói pár hónappal ezelőtt. Egyikük …