2021. december 5., vasárnapMa Vilma napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 363,00 Ft | USD: 321,00 Ft | CHF: 349,00 Ft
2021.12.05. Vilma Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 363,00 Ft | USD: 321,00 Ft | CHF: 349,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / Digitális diktatúra: Kína tényleg mindenkit megfigyel?

Hirdetés

Digitális diktatúra: Kína tényleg mindenkit megfigyel?

Az említett kutatói bejelentés mit jelent az ön olvasatában, pusztán a gyártók jobb szolgáltatását megalapozó digitális kíváncsiságát vagy a központi hatalom totális megfigyelés irányába tett újabb lépését?

Nem kerültek még elő olyan bizonyítékok, hogy ezeket a személyes adatokat betennék egy közös kínai adatbázisba, létrehozva a világ népességének nagy családi fotó archívumát. Lehetőség persze megvan rá, de az az összes gyártó számára adott, minden telefon küld haza adatokat. Az enyém is, bár nem kínai, olyan, mint az E.T., néha hazatelefonál. Ezek a talán nem teljesen etikus adatgyűjtések tehát valószínűleg inkább a gyártók fejlesztéseit szolgálják.

Mi  akkor az oka annak, hogy az USA-ban egyértelműen, de Európában is egyre kevésbé tartják kívánatosnak a kínai készülékeket?

Hirdetés

Kitört a hidegháború, aminek az egyik frontvonala épp a technológia. A nyugati államoknak és cégeknek alapvető érdeke, hogy a kínai versenytársakat kiszorítsák a saját piacaikról.  Erre az amerikaiak konkrét embargót vezettek be egyes kínai cégekkel szemben, és a szövetségeseiket is erre biztatják. Mindezzel párhuzamosan pedig zajlik egy átfogó média kampány mindennel szemben ami Kínával kapcsolatos. 

Alaptalan az a feltételezés, hogy Peking a kínai titkosszolgálatok mellett a technológiai cégek adatgyűjtését is igénybe veszi a számára fontos nyugati személyek megfigyeléséhez?

Más országok politikai és gazdasági vezetőiről, döntéshozóiról nyilván megpróbálnak információkat szerezni, és ebben természetesen a mobiltelefónia is segíthet nekik, de ez sem kínai specifikum. Az elmúlt tíz évben egyetlen konkrét magas szintű lehallgatási eset derült ki, amikor az amerikaiak Merkel német kancellárt figyelték így meg. A Pegasus se kínai. Nincs is benne a köztudatban – mert nem is különösebben figyelemfelkeltő – az az eset, amikor egy ismeretlen kínai cég személyes adatokat gyűjtött olyan, a jelenlegi Magyarországon nem éppen központi szerepet játszó személyekről, mint például Burány Sándor vagy Pálinkás József. Azt azonban jelzi, hogy milyen alultájékozottak a kínaiak a magyar politika érdemi alakítóival kapcsolatban.

Saját polgáraik mindennapjait viszont 500 millió térfigyelő kamera követi. (Ez a világ összes térfigyelő kamerájának a fele.) Mivel magyarázható az ilyen szoros kontroll?

Ez az 500 millió négyszer annyi, mint amennyi az Egyesült Államokban működik. A lakosságszám különbség alapján ez egyébként nem olyan durva szám, Amerikában a száz főre jutó megfigyelő kamerák száma magasabb, mint Kínában, csak erről nem beszélünk, mert nem illik a Kína narratívánkba. Azt is mondhatnám, ez egy világjelenség, Budapest is be van kamerázva, a mi lakóközösségünk is támogatta a bejárati kapunál a felszerelését. Kína ugyan egy pártállam – saját definíciója szerint népi demokratikus diktatúra: a néppel demokratikus, a nép ellenségeivel szemben diktatórikus  –  tehát a kamerák felvételeit lehet a politikai ellenfelek megfigyelésére használni, de az esetek 99 százalékában valószínűleg bűnesetek és közlekedési helyzetek rekonstruálása miatt nézik vissza a felvételeket. A hétköznapi emberek is saját biztonságuk növelőjeként tekintenek rá, csakúgy, mint nálunk – budapesti kerületi polgármesterek az általuk kihelyezett kamerák számával szoktak kampányolni, nyilván nem véletlenül.

BP-2865

Fotó: Bodnár Patrícia / Index

Semmiféle bizalmatlanság nincs bennük az államapparátus figyelő attitűdjével szemben?

A kínaiak hozzászoktak ahhoz, hogy a hatalom megfigyeli őket. 2200 éves jogi szövegeket elemezve azt láttam, hogy már ezek jelentős része is arról szólt, hogy az emberek hogyan figyelik meg egymást, és a hatalom hogyan figyeli őket céljai érdekében. Ezzel tehát megtanultak együtt élni. A különbség a mostani helyzethez képest csupán annyi, hogy a kommunista vezetés ezt már rendkívül hatékonyan teszi. Mivel a kínai kultúra alapjaiban más mint a nyugati, ezért az olyan fogalmak, mint az állam, társadalom, jog, magánélet, szabadság nem is léteztek a kínai nyelvben, ezeket csak a XX. században alkották meg, amikor a különböző nyugati izmusoknak, meg az ENSZ alapokmányok szövegeit fordították kínaira, de a mai napig sem váltak a gondolkodásuk szerves részévé. Ha megkérdeznek egy kínait, hogy zavarja-e a kamera, illetve, hogy általa számos adata a hatalom tudomására juthat, azt fogja felelni, hogy nem, természetesen, ha becsületes, jogkövető állampolgárról van szó.

Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület lakossága mintha mégsem lenne ennyire elfogadó…

Az teljesen külön eset. Ott nagyon durva megfigyelő, korlátozó intézkedések vannak, valóban disztópikus a helyzet, az ujgurok minden lépését kamerák figyelik, és rajtuk tesztelik a legújabb technológiákat. A többi területen nem ilyen durva a helyzet. Nagy a szórás, mások a megfigyelendő magatartásminták egy dél-kínai 300 fős kis faluban, mint Sanghajban és mások a technikai lehetőségek is.

Hírek szerint az új kínai mobiltelefon előfizetéshez a vásárló arcképét is rögzítik. Itt kapcsolódik össze a köztéri megfigyelés és a mobilhasználat?

Itt még nem tart a rendszer. Az arckép- és egyéb adatbázisok összekapcsolásáról szóló feltételezés csak a nyugati techno-szorongásokból eredő félelem. Nincsen egy nagy megfigyelőrendszer Kínában. Sok kis rendszer van, amelyek esetenként össze vannak kapcsolva, vagy egyszer majd össze lesznek. A kamerák többsége nem állami biztonsági kamera, hanem – amint nálunk is – a lakónegyedek által telepített, biztonsági cégek által felügyelt hálózat. 

Milyen adatbázisra építik akkor azt a sokat emlegetett társadalmi pontrendszert, ami az állampolgárok megbízhatóságát rangsorolja?

Az ön által említett társadalmi pontrendszer olyan mint a jeti. Sokan hallottak róla, sokan tudni vélnek róla bizonyos dolgokat, de még senki sem látta. Abban a formában, ahogy azt mi elképzeljük, nem is létezik. Gondolkodásunk abból a disztópiából indul ki, amit a Black Mirror sorozat Nosedive című epizódja fest le, amikor is az emberek egymást pontozzák. Az ebből adódó félelmeink kapcsolódtak össze a nagy társadalmi kreditrendszer kínai kiépítéséről szóló félinformációkkal.

A szorongásainknak  talán az lehet az alapja, hogy 2014-ben megjelent egy hivatalos dokumentum, ami arra szólítja fel a helyi kormányzatokat és cégeket, hogy a társadalmi közbizalom növelése érdekében alakítsanak ki megbízhatósági rendszereket, ami lehetővé teszi, hogy Kínában újra létrejöhessen a bizalom társadalma. A ’90-es és 2000-es évek időszakának “nagy szabadsága” ugyanis ezt felszámolta, bizalmi válság alakult ki, rengeteg csalás és visszaélés volt személyek között éppúgy, mint az üzleti viszonyokban. Az internet megjelenésével az ismerősök társadalmából az idegenek társadalma kezdett kiépülni, ezzel együtt megnövekedtek a csalások és egyéb bűncselekmények. A bizalomhiány egy ponton túl már a fejlődés gátját jelentette. Ezzel kezdeni kellett valamit. 

BP-2889

Fotó: Bodnár Patrícia / Index

Fontos jelezni, hogy a közelmúltban készült egy felmérés, amely azt elemezte, hogy milyen határozatok tűnnek fel a társadalmi megbízhatósági rendszerekkel kapcsolatban, és arra jutott, hogy az elmúlt hat évben az esetek 73 százalékában ez az értékelési igény a cégeket […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2021/11/06/kina-pontrendszer-megfigyeles-digitalis-diktatura-salat-gergely/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Deutsch Tamás apósát gyilkolták meg Óbudán

Deutsch Tamás apósát gyilkolták meg Óbudán

Szombat este még csak annyit lehetett tudni, hogy egy ismert fideszes politikus apósa volt a …