Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Ahogy arról beszámoltunk, 2025. november 15-én Győrben indult a Fidesz–KDNP háborúellenes gyűlése, mégpedig a Győri Olimpiai Sportparkban. Ezzel alapvetően még nem lett volna probléma, hiszen ősszel és tavasszal egy tucatnál is több helyszínre jutott el a korábbi kormánypárt Digitális Polgári Köröket tömörítő országjárása – ám ez nem keverendő össze Orbán Viktor önálló országjárásával, hiszen itt még csarnokokban, ellenőrzött közönség előtt szólalt fel az exminiszterelnök.
Az már egy másik kérdés, hogy a rendezvényre annyian voltak kíváncsiak, hogy a parkolóhelyek száma vészesen kevésnek bizonyult, így sok látogató a Bercsényi ligetben tette le az autóját, mégpedig a tilosban. A helyiek elmondása szerint sokszor használják ezt a helyszínt parkolásra, ha akkora rendezvény van a csarnokban – vagy éppen a Bercsényi SZC Bercsényi Miklós Közlekedési és Sportiskolai Technikumban –, hogy nem férnek már el a járművek, viszont a Városrendészet Győr tekintettel szokott erre lenni, és nem bírságolja meg még a szabálytalanul parkolókat sem.
Igen ám, de a DPK-gyűlés idején Kósa Roland alpolgármester az alábbi üzenetet írta ki a Győr összefog csoportban:
A Bercsényi liget környékére sajnos ma ki kellett hívnom a városrendészetet a sok tilosban parkoló autó miatt. Csak a tilosban parkolók kaptak bírságot, mivel a városrendészet vezetője jelezte felém, hogy hétvégén és munkaidőn kívül a zöldterületen parkolást sajnos nem tudják büntetéssel szankcionálni, mivel a kerékbilincses autó csak hétfőtől péntekig 8–16 óra között elérhető. Kértem a rendkívüli munkavégzés elrendelését, és javaslatot fogok tenni a rendszer megváltoztatására, hiszen hétvégén is tilos zöldterületen parkolni. Minden Győrbe érkezőt és győrit kérek a közlekedési és parkolási szabályok betartására!
Ezután pedig megindultak a bírságolások.
Hivatali visszaélés?
Az Index birtokába került a Budai Központi Kerületi Bíróság végzése az üggyel kapcsolatban, ugyanis Borsi Róbert fideszes és Fodor Roland, a Civilek Győrért képviselője hivatali visszaélés miatt feljelentést tett Kósa Roland alpolgármester ellen. Tették mindezt még 2026 februárjában a Komárom-Esztergom Vármegyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság Bűnügyi Osztály Gazdaságvédelmi Alosztálya előtt, ugyanis véleményük szerint az alpolgármester egyértelműen „politikai céllal” hívta ki a városrendészetet, hogy a fideszes szimpatizánsokat büntessék. Ráadásul álláspontjuk szerint Kósának joga sem lett volna utasítania a városrendészetet, hiszen a november 27-i közgyűlésen létrehozott ideiglenes bizottsági meghallgatáson nyilatkozott városrendészeti vezetők szerint Kósa nemcsak bejelentést tett, de visszaélve pozíciójával telefonon „közvetlenül is intézkedést kért, illetve kifejezetten bírságolást szorgalmazott”.
A nyilatkozatok szerint »határozottan« jelezte, hogy »büntetést akar«, továbbá presszionálta a Városrendészet vezetőit annak érdekében, hogy minél több büntetés kerüljön kiszabásra, és a kerékbilincses intézkedések is alkalmazásra kerüljenek. A Városrendészet vezetői ezt nem egyszerű kérésként, hanem utasításként értelmezték, amelynek következtében – a korábbi gyakorlattól eltérően – ténylegesen sor került bírságolásokra
– olvasható a végzésben.
Ám a feljelentést első körben elutasította a nyomozó hatóság, ugyanis véleményük szerint a Városrendészet Győr a Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában működik, önkormányzati feladatot lát el, tehát „szakmailag és szervezetileg” is az önkormányzat irányítása alatt áll. Ám Kósa Roland esetében sem jogtalan előny adása, sem jogtalan hátrány okozása nem történt az ügyben, hiszen arra kérte a városrendészetet, hogy a szabálytalanul parkolókat büntesse, így „a hivatalos személy a törvényesség biztosítása érdekében járt el”, vagyis a törvényi célzat hiányzott, tehát a hivatali visszaélés vádja nem áll meg.
Borsiék viszont nem elégedtek meg ezzel, és 2026 áprilisában fellebbezett a döntés ellen, és ahogy fentebb írtuk, a Budai Központi Kerületi Bíróság már amellett döntött, hogy meg kell vizsgálni a feljelentők és jogi képviselőjük által javasolt iratokat, bizottsági jegyzőkönyveket és bizonyítékokat. Borsiék szerint a nyomozó hatóság korábbi határozata „súlyosan szabálysértő” volt, ugyanis alapvető jogi tévedéseken alapszik, és fel sem derítették a tényállást, nem nyomoztak az ügyben, és meg sem kísérelték kivizsgálni az utasításadás körülményeit.
Így pedig a határozat „téves jogi következtetéseken alapul – ugyanis az egyik kulcsmomentumot, „az alpolgármester hatáskörének teljes hiányát” nem vizsgálta –, és a rendelkezésre álló adatok alapján a hivatali visszaélés bűncselekmény megállapítható”. Ugyanis a város alapító okirata szerint a Városrendészet Győr egy önálló jogi személy, „amelynek működésével kapcsolatos alapvető döntések a közgyűlés hatáskörébe tartoznak, az egyéb munkáltatói jogkört pedig a polgármester gyakorolja”. Az viszont nincs a hatáskörben, hogy a polgármester jogosult lenne az önkormányzati intézmények irányítására, a vezetők utasítására vagy a működésbe való beavatkozásra, így pláne nem rendelkezhet erről az alpolgármester. Ez a belső igazgatás jogköre, „kizárólag a szerven belül”.
„A rendőrség nem gyűjtötte be a bizonyítékokat”
Kérdéseinkkel megkerestük Borsi Róbert győri képviselőt, aki elmondta, hogy jelenleg annyi információja van, hogy folyik a nyomozás, de a hatóságok másról még nem tájékoztatták – a végzés egyébként május közepén helyezte hatályon kívül a korábbi elutasító határozatot, így tehát csaknem két hónapja nyomoz már a Komárom-Esztergom Vármegyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya. Borsit ugyan személyesen még nem keresték meg, de azt elmondta, hogy ők azt kérték a rendőrségtől, hogy
gyűjtsék be a rendelkezésükre álló bizonyítékokat, ám ezt a rendőrség nem tette meg.
Ennek egy elutasító határozat lett a vége, ami ellen fellebbeztek. Elmondása szerint a nyomozó hatóság úgy hozott elutasító határozatot, hogy a „rendelkezésre álló bizonyítékokat meg sem vizsgálta”. Itt többek között tanúvallomásokra gondolt, valamint az ideiglenes bizottság azon jegyzőkönyvére, amelyet fentebb már említettünk. Azzal egészítette ki, hogy a meghallgatások egy része zárt ülésen történt, így ezeket ők nem csatolhatták a feljelentéshez, csak a nyilvános meghallgatások jegyzőkönyveit.
Részükről a kifogásolt magatartás az volt, hogy Kósa mindenáron „szankcióként akarta használni a bírságolást”, miközben semmilyen […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!