2026. február 7., szombatMa Tódor napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 378,00 Ft | USD: 321,00 Ft | CHF: 412,00 Ft
2026.02.07. Tódor Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 378,00 Ft | USD: 321,00 Ft | CHF: 412,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / Csak kevés választás rendje elleni bűncselekmény végződik vádemeléssel

Csak kevés választás rendje elleni bűncselekmény végződik vádemeléssel

Az április 12-i választások előtt érdemes áttekinteni a szavazások tisztaságát védő jogszabályi környezetet. A választással kapcsolatos jogsértések két nagyobb csoportra bonthatók:

  • választások tisztasága elleni szabálysértések,
  • választás rendje elleni bűncselekmények.

A köznyelvben gyakran használt választási csalás mindkét kategóriát felöleli, azaz tágabb értelmű a választás rendje elleni bűncselekményeknél.

Ajánlóívek benyújtásának elmulasztása

A választások tisztasága elleni szabálysértések olyan jogellenes cselekmények, amelyek sértik ugyan a választás rendjét, de tárgyi súlyuk, társadalmi veszélyességük nem éri el a Büntető törvénykönyv (Btk.) szerinti bűncselekmény szintjét. A magyar jogban korábban kihágásnak nevezett cselekményeket napjainkban a szabálysértési törvény szabályozza, és ezekben az ügyekben nem a bíróság, hanem a rendőrség, illetve az illetékes választási bizottság jár el.

Néhány gyakori választási szabálysértés:

  • Jogellenes kampánytevékenység – például tiltott helyen plakátolás, kampányeszközök rongálása.
  • A szavazás rendjének megzavarása – a szavazóhelyiségben vagy annak közelében a választópolgárok befolyásolása, a választási szervek munkájának akadályozása.
  • A választási bizottságok határozatainak figyelmen kívül hagyása.
  • A szavazóhelyiségből a hivatalos szavazólap kivitele.

A választási szabályok megsértése esetén az illetékes választási bizottság határozatban mondja ki a jogsértést, kötelezi az elkövetőt a jogsértő magatartás abbahagyására, illetve a jogsértő plakát, szórólap eltávolítására.

Akad olyan eset is, amikor a bírság kiszabása hivatalból történik, azaz a választási bizottságnak nincs mérlegelési jogkörre. A választási eljárási törvény például kimondja, hogy a független jelöltként induló választópolgár, illetve a jelöltet állító szervezet a rendelkezésére bocsátott összes ajánlóívet köteles átadni a választási irodának a jelölt bejelentésére rendelkezésre álló határidőben. Ha ezt nem teszi meg, minden be nem nyújtott ajánlóív után a kötelező legkisebb munkabér havi összegének felét kell bírságként fizetni. 2026-ban ez az összeg 161 900 forint. Ráadásul a bírság, ha azt a kötelezett az azt kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül nem fizette meg, adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amelyet a Nemzeti Választási Iroda (NVI) megkeresésére az állami adóhatóság (NAV) szed be.

Bár az ajánlóívek benyújtásának elmulasztása miatt kiszabott bírságokról nincs hivatalos adat, a Kúria Jogelemző-csoportjának 2018-as jelentése szerint a Kúria elé került ügyek együttesen megközelítették a 250 millió forint bírságot, és ebből az egyik párt egymaga csaknem százmillió forint bírságot vitatott.

Befolyásolás és meghamisítás

A Btk. 350. §-a alapján a választás rendje elleni bűncselekmény elkövetője három évig terjedő szabadságvesztést kaphat. Vagyis bűntettet követ el, aki a választás során

  1. erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez ajánlást,
  2. jogosultság nélkül szavaz,
  3. jogosulatlanul aláír, hamis adatokat tüntet fel,
  4. a jogosultat a választásban akadályoz,
  5. a jogasultat erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, anyagi juttatással befolyásolni törekszik,
  6. megsérti a választás titkosságát,
  7. meghamisítja a választás eredményét,
  8. a jelölési eljárás során az ajánlásáért anyagi juttatást fogad el,
  9. szavazatáért anyagi juttatást fogad el.

A többféle elkövetési forma közös célja a választás tisztaságának, eredményének befolyásolása vagy meghamisítása. Bűntettnek minősül, ha valaki erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással ajánlást vagy aláírást szerez, de ugyanígy büntetendő, ha valaki a saját szavazatát árulja pénzért, mint ahogy aki más nevében vagy többször szavaz jogosultság nélkül. A jogosultság nélküli szavazást egyébként az a személy valósítja meg, aki szavazatát úgy adja le, hogy közügyektől eltiltás hatálya alatt áll, nem nagykorú, az állampolgársági kritériumnak nem felel meg.

Korábban tipikus választási bűncselekménynek […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
http://index.hu/belfold/2026/02/03/valasztas-2026-kampany-ajanloiv-bunteto-torvenykonyv-szabalysertes/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Lehet, hogy érdekel...

Fekete-Győr András páros lábbal szállt bele Deutsch Tamásba

Fekete-Győr András hosszú Facebook-bejegyzésben fejtette ki pénteken, hogy Deutsch Tamásnak miért lenne ideje „elhúzni a …