Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A birtokvédelem a jog nyelvén azt jelenti, hogy a birtokost megilleti a birtokvédelem, mégpedig akkor, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják. Magyarországon évente hatezer birtokvédelmi eljárást kezdeményeznek, de csak a kérelmek harmadának adnak helyt. Leggyakrabban a bérbeadó tulajdonos próbálja elüldözni a nem fizető bérlőt zárcserével vagy a közművek kikapcsolásával, illetve a válófélben lévő házastársak zárják ki egymást a lakásból.
A birtokperek pedig legtöbbször amiatt indulnak, hogy megfelelő helyen van-e egy épület, jó helyen húzódik-e, vagy milyen magas lehet a kerítés.
Éles Róbert, a Kaposvári Járásbíróság csoportvezető bírája szerint a birtokvédelem a zavartalan birtoklás lehetőségét biztosítja a birtokos számára. Azonban vannak notórius pereskedők, akik a rossz viszony miatt oda-vissza indítanak egymással szemben mindenféle pereket. A békés egymás mellett élés jegyében természetesen sok mindent meg lehet kulturáltan beszélni, de ettől például az építésügyi szabályokat be kell tartani. Milyen magas lehet egy kerítés, meddig nőhet a tujasor. A birtokháborítás tárgya kifogyhatatlan. „Talán egy magányos tanyán élő embernek jelentene gondot az, hogy kivel szemben indítson birtokháborítási pert, mert egyébként nagyon sok oka lenne rá az embereknek” – jegyezte meg a bíró.
A szükségtelen zavarás tilalma
Már a rendszerváltozás előtt furábbnál furább ügyeket kreált az élet. Az egyik falu például be akarta perelni a plébánosát, mert túl hangosan harangozik. Aztán egy lakótelepi közösség pedig pert akart indítani a szomszédos téesz ellen, mert annak a földjén nagyon hangosan brekegtek a békák. Szegény tsz-elnök, aki a körzet országgyűlési képviselője volt, és ugye közeledtek a választások, el is kezdte összeszedetni a békákat. Csakhogy akkor meg a telep másik fele akarta beperelni a békák elűzéséért, hiszen azok elpusztítják a szúnyoglárvákat.
Az ingatlan használatának általános korlátjaként szabályozza a jog az úgynevezett szükségtelen zavarás tilalmát, amit Polgári törvénykönyv így ír le:
A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.
Az esetek sokszínűsége, eltérősége és összetettsége miatt a szükségtelen zavarás fennálltának, vagy annak kizárásának megállapítását a törvény az ítélkezési gyakorlatra bízza. A bíróságok pedig bizonyítás lefolytatása után és általában igazságügyi szakértő igénybevételével döntenek a konkrét eset összes körülményének mérlegelésével.
Összeszedtük a szükségtelen zavarás néhány esetkörét:
- Ha valaki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát zavarja, az csendháborításnak minősül. Fontos megjegyezni, hogy nem csak este számít csendháborításnak a nagy zaj.
- Ha az újonnan felépített épület elzárja a szomszéd házból való kilátást vagy az épületből a másik ingatlanra belátás nyílik, esetleg az újonnan felépített épület a szomszédos ingatlan benapozását jelentősen korlátozza, a szomszédot kártérítés illeti meg.
- Ha valaki vagyonvédelmi célból kamerát szereltet fel a háza külsejére és azzal a szomszéd házára, kertjére is rálát, az sérti a szomszéd személyiségi jogát és szükségtelenül zavarja az ingatlan birtoklásához, használatához való jogát is.
- Ugyancsak szükségtelen zavarásnak minősül, ha a szomszéd tevékenysége miatt kellemetlen szagok öntik el lakást, vagy a szomszéd elhanyagolja az ingatlanát és emiatt csótányok, patkányok jelennek meg.
Fotó: MagMos / Getty Images Hungary
A szomszéd zaja mindig hangosabb
A környezeti zajok alapvető szabályait egy 2008-as <a href="https://jogkodex.hu/jsz/2008_27_kvvm_eum_rendelet_6551235" […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!