Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Április 12-i győzelmi beszédében Magyar Péter megerősítette, hogy azoknak, akik a rendszer részei, tartóoszlopai, bábjai voltak, távozniuk kell a közéletből.
Felszólítom a köztársasági elnököt, hogy (…) távozzon a hivatalából annyi méltósággal, amennyi még maradt neki. Ugyanerre szólítom fel az összes bábot, akit az elmúlt tizenhat évben az Orbán-kormány a nép nyakára ültetett. Felszólítom, hogy távozzon a Kúria elnöke, távozzon az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész, az Alkotmánybíróság elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és a Médiahatóság vezetője is
– jelentette ki a pártelnök, aki egy héttel később közölte, hogy május 31-ig adnak határidőt többek között a Kúria elnökének és az Országos Bírósági Hivatal elnökének a lemondására.
Salátatörvényekbe csomagolva
Varga Zs. Andrást 2020 októberében választotta meg az Országgyűlés kétharmados többsége a Kúria elnökének. A volt alkotmánybíró 2021. január 1-jén kezdte meg kilencéves mandátumát.
Megválasztásának körülményeit politikai és szakmai viták, törvénymódosítások övezték, mivel korábban nem dolgozott rendes bíróként a bírósági rendszerben.
Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő szerint a Lex Varga Zs. két lépésben született meg. Első: mivel a főbíróvá választás ötéves bírói jogviszonyt kíván meg, ezt az akadályt úgy hárították el, hogy annak kiszámításánál az alkotmánybírói tapasztalatot is figyelembe kell venni. Második: egy salátatörvénybe csomagolva lehetővé tették azoknak az alkotmánybíráknak, akik korábban nem viseltek bírói tisztséget, kérhessék az államfőtől bírói kinevezésüket, hogy szünetelő bírói státuszba kerüljenek, és a szünetelést követően őket pályáztatás nélkül a Kúriára osszák be.
Az Eötvös Károly Intézet blogbejegyzése szerint 2019 végén, a salátatörvények elfogadásakor lehetett tudni, hogy a módosítás a Kúria elnöki székének betöltéséről szól elsősorban. Nemcsak Majtényi Lászlóék, hanem az Európai Bizottság és az ENSZ különjelentéstevői is aggályosnak nevezték az eljárást a jogállamisági jelentéseikben: a bírói kar véleményének figyelmen kívül hagyása és az ad hoc törvénymódosítások csorbították a bírói függetlenséget.
„A válasz nem időszerű, a kérdések időszerűek”
Túlzás lenne azt állítani, hogy a bírói kar tárt karokkal fogadta, hiszen az Országos Bírói Tanács (OBT) 2020. október 9-i ülésén 13-1 arányban nem támogatta a megválasztását. Legfőbb ellenérvük úgy szólt, hogy „a jelölt korábban a bírósági szervezetrendszerben egyáltalán nem végzett ítélkezési tevékenységet, tárgyalótermi tapasztalattal nem rendelkezik, a peres ügyek és a bírósági igazgatás terén gyakorlati múltja nincs”. Vagyis az OBT tagjai nem sorolták a bírósági évei közé az Alkotmánybíróságon eltöltött időt. Varga Zs. vitatta ezt, mert szerinte a Donáti utcai testület jogorvoslati fórumként is működik, vagyis ítélkező tevékenységet végez. Elmondása szerint alkotmánybíróként hat év alatt több mint ezer ügy eldöntésében vett részt, amelyből mintegy kilencszáz bírói ítélet elleni alkotmányjogi panasz volt.
kapott kritikát más jogászi hivatásrendtől is.
Ő volt a házigazdája annak a tavalyi áprilisi Magyar Jogászgyűlésnek, amelynek fő témájául a jogegységet választották. Az történt, hogy Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke élesen bírálta a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának működését. Azt állította, hogy a tanács összetétele és működése kérdéseket vethet fel az objektivitással kapcsolatban, mivel tagjait a Kúria elnöke jelöli ki, és ő maga is vezeti. A résztvevőktől kapott információk szerint előadás közben Varga Zs. elvörösödött, és az ajtót is becsapva látványosan elhagyta a termet. Trócsányi László, a Magyar Jogász Egylet elnöke és Sulyok Tamás államfő is utánament, de hajthatatlan maradt, kijelentkezett a szállodából, és hazarendelte a Kúria többi jelenlévő bíráját is.
„A válasz nem időszerű, a kérdések időszerűek” – válaszolta az RTL-nek arra a kérdésére, hogy lefog-e mondani a posztjáról azt követően, hogy Magyar Péter többször is erre szólította fel. „Én ahhoz az iskolához tartozom, amelyik azt mondja, hogy a bíróság, a bíró maximálisan tartózkodjon a politikai véleménynyilvánítástól” – tette még hozzá.
Együtt kell élni a kritikával
Senyei György 2019. december 10-én követte az időközben alkotmánybírónak megválasztott Handó Tündét az OBH elnöki székében. A kilenc évre megválasztott hivatalvezető elmondhatja magáról, hogy jól ismeri belülről a bírósági szervezeti rendszert, hiszen bírói pályáját harminc éve, 1996-ban kezdte meg. Elődjét elsősorban a bírói kinevezések önkényes visszavonása, a bírósági álláshelyek átláthatatlan átcsoportosítása és az őt ellenőrizni hivatott OBT-val vívott nyílt háborúskodás miatt bírálták.
Senyei a legtöbb kritikát az úgynevezett négyoldalú megállapodás aláírásáért kapta, amely a bírói fizetésemelést szervezeti reformokhoz kötötte.
Vélhetően nem szerzett jó pontot azzal sem, hogy nem értett egyet Magyar Péternek a Partizán-interjúban tett kijelentésével, hogy hiába tesz […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!