Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Tomori Pál egy Abaúj vármegyei köznemesi családba született valamikor 1475 körül. Habár születésének pontos dátuma nem ismert, azt azért lehet tudni, hogy 1279-ben ősei IV. (Kun) László királytól birtokadományokat kaptak Abaúj vármegyében, ahol az egyik adományfalu, Tomor után nevezték a famíliát Tomorinak.
Gyerekkorában gondos nevelésben részesült, hiszen folyékonyan írt és olvasott latinul. Az erős testalkatú ifjú annak a Bornemissza Jánosnak a szolgálatába állt, akit Mátyás király emelt ki a jobbágyi sorból. Mentorától nemcsak a hadi mesterséget, a kardforgatást sajátította el, hanem a gazdasági és a pénzügyek intézésében is kellő jártasságra tett szert.
A király billoga
1501-ben az erdélyi sóbányák kamarásává nevezték ki, és többször megbízták a szászok és a székelyek adójának behajtásával. Tomori jó viszonyt alakított ki a szászokkal, ezért 1503-ban fegyverrel védte meg őket a rájuk támadó székelyektől. Három év múlva ismét szembekerült a székelyekkel. Az egyébként adómentes székelyeknek a trónörökös születésekor egy-egy ökröt kellett ajándékozniuk a királyi udvarnak. Ez volt az úgynevezett ökörsütés, amikor az állatokat ellátták a király billogával, azaz tüzes vassal beleégették a bőrükbe az uralkodó jelét. Csakhogy Ulászló király fiának (a későbbi II. Lajosnak) születésekor a székelyek vonakodtak az ökröket beszolgáltatni, ezért a behajtást Tomorira bízták, aki fegyverrel kényszerítette a székelyeket az ökrök átadására.
Közben II. Ulászló a koronára visszaszállt Fogaras várát Bornemissza Jánosnak adományozta, aki egykori tanítványát nevezte ki a kapitánynak. Az Erdélyben már nagytekintélyű várkapitány szolgáltatásait Szapolyai János erdélyi vajda is többször igénybe vette.
A következő években sorra kapta a megbízásokat. 1512-ben II. Ulászló diplomáciai követeként a török udvarban járt a fegyverszüneti szerződés körüli zavarok elhárítására. 1514-ben – Dózsa György fegyverletétele után – Szapolyai János őt küldte a Bihar városát ostromló parasztsereg ellen. Tomori legyőzte a felkelőket, és vezetőjüket, Lőrinc papot is fogságba ejtette.
1518-ban budai várkapitánnyá nevezték ki.
Nevéhez fűződött a nádorválasztó országgyűlésen támadt köznemesi zendülés leverése. Miután a köznemesek Szapolyai Jánost szerették volna a nádori székbe emelni, fegyveresen Budára vonultak, hogy nyomatékot adjanak követelésüknek. Tomori azonban a zendülők közé lövetett, majd lerohanta őket. A kemény fellépés hatására a köznemesek meghátráltak, és az országgyűlés Báthory Istvánt választotta nádornak.
Szerzetesi ruhában
Tomori a király szolgálatában hatalmas vagyonra tett szert; a királyi birtokadományok mellett tekintélyes nagyságú birtokot is vásárolt, sőt II. Lajostól pallosjogot kapott.
A magánélete viszont nem úgy alakult, ahogy elképzelte. Előbb Putnoki Sárát jegyezte el, majd egy jómódú özvegyasszonyt, de mindkét menyasszonya elhunyt az esküvő előtt. Amikor pedig a horvátországi végvárak védelmében fontos szerepet játszó, épp megüresedő várnai perjelségre jelentkezett, ám a hivatalt nem ő, hanem II. Lajos egyik udvaronca kapta meg, a világi karriert otthagyva, 1520 nyarán belépett a ferences rendbe. A rend esztergomi kolostorába került, ahol visszavonultan élt.
Az egyre növekvő török veszedelem árnyékában azonban nem volt az országnak hadvezére. Sokan Tomoriban látták a megmentőt, de a ferences rendi szerzetes minden biztatás ellenére sem akart visszatérni világi pályára.
A gordiuszi csomót VI. Adorján pápa vágta át, aki II. Lajos kérésére arra kényszerítette a szerzetest, hogy fogadja el a megüresedett kalocsai érsekséget.
A pápa 1523. február 4-én nevezte ki hivatalába. Nem sokkal később az országgyűlés „az ország hadnagyságával és az egész Alföld kapitányságával” bízta meg. Az érsek az ország alsó részeinek főkapitányaként sem vette le a szerzetesi ruhát.
Tudja, miért fekete nap augusztus 29-e a magyar történelemben?
A középkori magyar történelemben a törökök elleni háborúk fekete napja volt augusztus 29-e. Ezen a napon foglalták el I. Szulejmán csapatai 1521-ben Nándorfehérvárt, győztek Mohácsnál 1526-ban és kerítették kézre Budát 1541-ben. Augusztus 29-e ugyanakkor a törökök szerencsenapja lett. Kovács Örs történész, a Rubicon Intézet tudományos munkatársa az Indexnek <a href="//index.hu/belfold/2022/08/29/miert-valt-augusztus-29-e-kulcsfontossagu-nappa-a-torokok-elleni-haborukban-/" id="hyperlink_fc31b076fb023560ac224732ecabc74e" […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/belfold/2023/02/04/mohacsi-csata-tomori-pal-szulejman-kalocsai-ersek/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!