2022. december 1., csütörtökMa Elza napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 410,00 Ft | USD: 392,00 Ft | CHF: 416,00 Ft
2022.12.01. Elza Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 410,00 Ft | USD: 392,00 Ft | CHF: 416,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / Budapest főépítésze: A kormány felülírta a helyi szabályozásokat

Hirdetés

Budapest főépítésze: A kormány felülírta a helyi szabályozásokat

Néhány hete jelentette be Budapest vezetése, hogy nem fizetik, azaz nem fűtik tovább a Biodóm monumentális, de félkész épületcsontvázát. Milyen jövőt lát maga előtt, ha rátekint?

Ennél nehezebb kérdéssel nem is kezdhette volna. 2019-ben vette át a jelenlegi városvezetés ezt a fejlesztést, egy teljesen bizonytalan megalapozású projektet. Mára pedig már látszik, hogy nem is építészeti, sokkal inkább válságmenedzsment-kérdés lett belőle. Lipcsében működik egy ilyen létesítmény, a mi Biodómunk az állatkert mellett az ottani mintának a Budapestre adaptálása lett volna. Csakhogy itt már a kezdetekkor sem volt cél a nullás energiafelhasználás, az akkori elképzelés szerint a Széchenyi fürdő meleg vizéből oldották volna meg a fűtést. Annál rosszabb üzenetet viszont nem küldhetne a város az adófizetők felé, mint az energiakrízisben ennek az üres épületnek a kifűtését.

Most azt kell kitalálni, hogy az a rengeteg állami pénz, amit már eddig beletettek, hogyan fog hasznosulni. Én azt gondolom, hogy az eddig létrejött együttes városképileg sem szerencsés, funkciójában viszont másra nem alkalmas, mint aminek épült. A fővárosnak arra sincs több milliárdja, hogy a Városháza udvarát rendbe hozza, aluljárókat rekonstruáljon, nemhogy a Biodóm befejezésére. És akkor még az üzemeltetés költségéről nem is beszéltünk.

A sajtóban üzengetésen túl van olyan fórum, ahol az ilyen ügyeket meg tudják beszélni a kormánnyal?

Hirdetés

A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa nem szűnt meg, de láthatóan kiüresedett, pedig emellett számos, Budapestre tervezett állami fejlesztésről is egyeztetni kellene. Itt van a fonódó villamos dél-budai folytatásának kérdése, ami alapvetően fővárosi feladat, de a Vitézy Dávid vezette Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) készítette eddig elő. Jelenleg nem tudjuk, hogy mi lesz a projekttel, hiszen a Nemzeti Közlekedési Központ (NKK) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) is megszűnőben lévő cég, mi több, nemrég maga Vitézy Dávid államtitkár is lemondott tisztségéről. Jelenleg is várjuk azoknak a projekteknek a listáját, amelyeket az állam Budapesten folytatni szeretne.

Azt már a tavaszi választások előtt láttuk, hogy olyan sok állami projekt volt előkészítés alatt, amit már akkor sem lehetett volna finanszírozni. A beígért, de el nem kezdett fejlesztésekkel az a gond, hogy számítunk rájuk, időben hozzájuk kellene igazítani a szabályozási terveket.

Egyszerűbb a helyzet a már megkezdett beruházásokkal. A Déli Körvasút például épp a múlt héten kapta meg (másodjára is) a környezetvédelmi engedélyét. A Hamzsabégi út mentén lakók egyértelműen ellenzik, de milyen környezeti hatásokkal számol a főváros?

Miközben tudjuk, hogy a Déli Körvasút egy nagyon fontos fejlesztés, nem várható, hogy a közelben lakók kitörő örömmel fogadják az építkezést és a megnövekedett forgalmat. Szerintem van mód arra, hogy a projekt visszafogottabb tartalommal valósuljon meg. A Tétényi útnál lévő négyvágányos szakasz például – amely közvetlenül a lakóépületek között vezet – elhagyhatónak tűnik. A lakók tiltakozása azonban markáns felszólításként is értelmezhető, melyben azt kérik, hogy a kormányzat érdemben kezdjen el foglalkozni a V0-s körgyűrűvel, illetve a Szolnok és Székesfehérvár közötti kapcsolat megépítésével. Ez ugyanis alternatíva lehet a Budapest területére szinte beszívott teherforgalom számára.

Jelenleg fennáll a veszélye annak, hogy a Déli Körvasút fejlesztésének előrehaladtával a vasúti forgalom dunai átkelését a fővárosba koncentrálja és itt konzerválja. Nem igaz, hogy az ország két fele között zajló teljes teherforgalomnak, minden veszélyes anyagot szállító vonatnak a Müpa háta mögött kell elzakatolnia. Ezzel együtt a fejlesztés személyforgalmat érintő részét jónak találom, a Kelenföld, Keleti pályaudvar közti, új állomásokkal bővített szakasz kifejezetten városon belüli közösségi közlekedésre ad lehetőséget.

A fővárosnak ebben a projektben csak a tudomásulvételre korlátozódott a szerepe?

Úgy mondanám, hogy konzultatív jelleggel vettünk benne részt. Végigbeszéltük, hogy mik azok a megoldások, amik a leginkább elfogadhatók a nyomvonal mellett lakóknak. Voltaképp a projekt kapcsán született döntés arról, hogy a korábban főforgalmi útnak kijelölt Hamzsabégi út szerepe megváltozzék. Ez a főút most kikerült az agglomerációs fejlesztési tervből és a fővárosi rendezési szabályzatból is, a helyét pedig zöldfelületnek adja át.

A fővárosi rozsdaövezeti fejlesztések, illetve sok esetben a hozzájuk kapcsolódó kormányzati kiemelések mennyire szolgálják a város szerves fejlődését, mit szól hozzá a szakma?

Maga a rozsdaövezet kifejezés sajnálatosan egy jogszabály-módosítás kapcsán került be a közbeszédbe, pedig ez nem jó szó. A szakirodalom az összefüggő, felhagyott nehéziparral terhelt régiókat nevezi rozsdaövezetnek. Ilyen például az Egyesült Államokban a Nagy-tavaktól a keleti partig terjedő, az amerikai autógyártók által felhagyott térség, vagy Európában a Ruhr-vidék. Ezek tehát olyan egybefüggő nagy területek, amelyek iparuk hanyatlása miatt épültek le, roncsolt ipari területeket hagyva maguk után. Budapesten is van pár felhagyott, jellemzően katonai, vasúti vagy gyárterület, de ezeket barnamezős területnek hívjuk, ezért én maradtam volna ennél a megnevezésnél. Remélem, hogy ezt a következő jogszabály-módosításoknál korrigálják.

Erő Zoltán

Erő Zoltán

Fotó: Szollár Zsófi / Index

Annak természetesen örülök, hogy fejlesztésüket a kormány támogatja, ezek ugyanis a város egyfajta aranytartalékai, hiszen viszonylag közel esnek a városközponthoz – gondoljunk a rákosrendezői, a józsefvárosi pályaudvarra. Kiváló példa a recyclingjelleggel újrahasznosított Millenáris Park. A Ganz Villamossági Művek egykori komplexumának újraértelmezése azért tudott megvalósulni, mert a Széll Kálmán tér mögötti terület egy kézben maradt. Ez a fejleszthetőség kulcsa. Épp ezért vagyok borúlátó például az egykori Ganz–Mávag Kőbányai úti területével kapcsolatban, amelynek több száz tulajdonosa van.

Az út másik oldalán a józsefvárosi pályaudvar vagy az Északi Járműjavító – ahová az Opera művészeti központja mellett már a Közlekedési Múzeum is beköltözött – nagyon fontos szerepet kaphat a városszerkezet kiegyensúlyozásában. Nem is ebben van vita, hanem az akcióterületek kijelölésének részleteiben. Az önkormányzatok joggal számítottak arra, hogy javaslatokat tehetnek, a fejlesztési irányokat pedig konszenzus alapján jelölik ki. A kormány viszont a helyi vezetéssel való együttműködés helyett egy szűk körű bizottságot bízott meg a kijelöléssel, ami okszerűen hozta magával, hogy azonnal beindult az egyes területekben fantáziát látó beruházók átláthatatlan lobbizása. Ez nagyon fájdalmas, mert erős a gyanú, hogy végül az és úgy valósul majd meg a kiszemelt területen, amit a fejlesztő akar. Tegyük hozzá, az egésznek az ötszázalékos lakásáfa visszaigényelhetősége a mozgatórugója, ami a lakáspiac szereplői között teremt egyenlőtlen versenyfeltételeket.

A Kopaszi-gát körüli kiemelt fejlesztés – beleértve a Mol Campust is – már évek óta zajlik. Hatásait tekintve levonható már valamiféle urbanisztikai következtetés?

Itt a hatalmas fejlesztési terület elérhetősége, közlekedése az egyik legfőbb kérdés. Arról már évekkel korábban megszületett a döntés, hogy ennek a területnek a közlekedését a fonódó villamos dél-budai meghosszabbításával akarják megoldani. Véleményem szerint ez az ottani építések tükrében meglehetősen szűk kapacitás, ettől önmagában nem várható olyan szintű közlekedési kapcsolat, mint amilyen a metró állomásaira felfűzött Váci úti irodafolyosó esetében megvalósult. 

Miben látja a kiemelő rendeletek legnagyobb problémáját? 

Lakossági tiltakozásra mindenütt lehet számítani, ahol a szabályozásból kihagyják az önkormányzatot. Tegyük hozzá, Magyarországon ma körülbelül háromezer kiemelő rendelet létezik, ennyi projektet nyilvánítottak nemzetgazdasági szempontból kiemelt közérdekű fejlesztéssé. Sok esetben – igaz, nem mindig – ezek a kormányrendeletek felül is írták a helyi szabályozásokat. A legnagyobb probléma az, hogy míg egy önkormányzati beruházás a lakossági egyeztetéstől a legkülönbözőbb hatósági egyeztetetési fórumokon keresztülmegy, addig egy ilyen kiemelésről szóló döntés egy éjszaka alatt is megszülethet, miközben a szakma leginkább érintett képviselői sem tudnak róla semmit. Mi is csak a Magyar Közlönyből értesülünk az újabb és újabb helyszínekről, köztük számos magánfejlesztés megindulásáról.

Nem is számítanak ennek a gyakorlatnak a megváltozására?

Lehet ebben némi előrelépés, hiszen az építési és beruházási miniszter, Lázár János közölte, hogy ezt a burjánzó gyakorlatot szeretnék visszavágni, mert […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2022/11/23/interju-ero-zoltan-foepitesz-fejlesztes-budapest-berhuhazas-allam-onkormanyzatok/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Megbukott a meggyes sör, visszahívta a Nébih

Megbukott a meggyes sör, visszahívta a Nébih

Lehetséges sérülésveszély miatt az Auchan Magyarország Kft. visszahívta és a forgalomból is kivonta a 0,33 …