Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Csütörtök este kihirdették a 2026. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás ponthatárait. Az idei felvételi eredmények alapján 2026 szeptemberében 101 572 hallgató kezdheti meg tanulmányait a magyar felsőoktatásban. Az idei bejutási arány 72 százalékos, vagyis az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a jelentkezőknek közel háromnegyede felvételt nyert. Az általános felvételi eljárásban összesen 140 427 jelentkező vett részt, közülük 71 467 felvételiző jutott be az első helyen megjelölt képzésre. A szeptemberben induló tanévben 10-ből 8 diák kezdheti meg felsőoktatási tanulmányait állami finanszírozásban.
A legnépszerűbb képzési területek idén a gazdaságtudományok (21 274 felvett hallgató), a pedagógusképzés (16 199), a műszaki tudományok (13 314), bölcsészettudomány (9855), az informatika (7753), a társadalomtudomány (7447), valamint az orvos- és egészségtudomány (7432). A top szakok a felvett diákok száma alapján:
- gazdálkodás és menedzsment szak (5929),
- mestertanárképzés (3845),
- jogász (3811),
- ápolás és betegellátás (3185),
- kereskedelem és marketing (3036),
- gyógypedagógia (2800).
Kiemelték, hogy létszámát tekintve a tanárképzés folyamatosan növekszik, ebben az évben 16 199 hallgatót vettek fel erre a képzési területre. Tanító- (2039) és osztatlan tanárképzésbe (2617) idén rekord számú diák érkezik, összesen 4656 hallgatóval.
A felvett diákok számát tekintve a legtöbb diákot idén is az ELTE fogadja (13 723 hallgató, de a top 10 listában 3 műszaki fókuszú egyetem is helyet kapott. A legmagasabb pontszám idén a Corvinus angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakra kellett (477), ezt követte az ELTE jogász (467), PPKE jogász (467), PPKE pszichológia (462), Corvinus nemzetközi tanulmányok angol nyelven (459), valamint az ELTE pszichológia 455 ponttal.
16
Az idei felvételi eljárásban az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, az Oktatási Hivatal és a felsőoktatási intézmények vezetői nagyon szoros együttműködésben alakították ki a ponthatárokat, valamint a maximálisan felvehető létszámokat. A 2026-os tanév azonban nemcsak a felvételi eredmények miatt jelent mérföldkövet, ugyanis az új tanévvel megkezdődik a magyar felsőoktatás megújítása is. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium célja, hogy a hallgatók korszerű, a 21. század kihívásaira felkészítő képzésben részesüljenek, miközben a magyar felsőoktatás ismét szervesen kapcsolódjon az európai és nemzetközi tudományos, valamint felsőoktatási térhez.
Ennek érdekében a minisztérium átfogó fejlesztéseket készít elő, amelyek erősítik az egyetemek szakmai autonómiáját, hallgatóközpontúságát, javítják az oktatás minőségét, bővítik a nemzetközi együttműködéseket, és kiszámítható, átlátható működési környezetet teremtenek a magyar felsőoktatás számára.
A megújítást az érintettek bevonásával kívánjuk végrehajtani. Fontosnak tartjuk, hogy már a felvételi első pillanatától megismerjük a fiatalok véleményét és ötleteit, hiszen a jövő felsőoktatását velük együtt kell alakítanunk
– fogalmazott Katz Sándor felsőoktatási államtitkár. A minisztérium hozzátette, hogy a felsőoktatás megújítása hosszú távú befektetés Magyarország jövőjébe: célja, hogy a hazai egyetemek versenyképes tudást, korszerű kutatási környezetet és nemzetközi lehetőségeket biztosítsanak a hallgatók számára.
Akár 20 pontos növekedés a BME-n
A BME közleményében arról írt, hogy egyre népszerűbbek a Műegyetem képzései, és a jelek szerint elsősorban azok körében, akik stabil alaptudással vághatnak neki tanulmányaiknak. A felvettek száma és az átlagpontszám is nőtt a BME-n. Az általános felvételi eljárásban az idén majdnem 500-zal többen érték el a ponthatárt itt, mint egy évvel korábban, a számuk ezzel épphogy 5500 alatt maradt. A felvettek körének bővülése így több mint 9 százalékos.
Ez azért igazán szép eredmény, mivel eközben a BME-re jelentkezők teljesítménye jelentősen javult: az alapképzéseken a Műegyetem 8 karából 7-nél nőtt a felvettek által elért átlagpontszám, létszámmal súlyozva 419,79 pontról 424,73 pontra. Ennek megfelelően a felvételi ponthatárok is emelkedtek, átlagosan 10 ponttal, de sok szak esetében a 20 pontot is elérte a változás mértéke. Az összehasonlítható szak- és finanszírozási párok közel háromnegyedében – 55-ből 41 esetben – magasabb a ponthatár, mint 2025-ben.
Az osztatlan és alapszakokra az idén 4516-an jutottak be, 439-cel többen, mint tavaly. A csaknem 11 százalékos növekedés nagy részét (424 fő) az államilag finanszírozott képzési formákra felvettek adják. A növekedés a villamosmérnöki és informatikai, az építőmérnöki, valamint a közlekedésmérnöki és járműmérnöki karon a legnagyobb. A tudományterületeket nézve a létszámbővülésben a műszaki és az informatikai képzéseknek van jelentős szerepe. A gazdaság- és társadalomtudományi karon átlagosan csaknem 12 pont a növekedés mértéke, a gazdálkodás és menedzsment szakon például több mint 20 ponttal lett magasabb az átlag.
16
A mesterszakokon 59-cel nőtt a tavalyi létszám, 886-ról 945-re. Megjegyzendő, hogy más hazai egyetemektől eltérően a BME mesterképzésein jelentős a keresztféléves eljárásban felvételizők száma, és ha őket is ide számoljuk, akkor az idén felvettek 77-tel vannak többen, mint tavaly. Az önköltséges képzéseknél különösen dinamikus a bővülés: a felvettek száma 24,4 százalékkal, 164-ről 204-re nőtt. Mindez nem meglepő azok után, hogy a felsőoktatási jelentkezések márciusi összesítésekor nagyot ugrott a BME-t első helyen megjelölők száma, így már csak a négy nagy tudományegyetemet választotta a BME-nél több jelentkező.
Külön öröm számunkra, hogy nemcsak többen választották idén a BME-t, hanem a felvett hallgatók teljesítménye is tovább erősödött. A most felvételt nyertek olyan egyetemi közösséghez csatlakoznak, amely közel két és fél évszázada képez a világot alakító szakembereket. Most rajtuk a sor, hogy megtalálják a siker kulcsát, és tudásukkal formálják a jövőt
– mondta az eredményeket kommentálva Charaf Hassan rektor.
Az ELTE továbbra is első helyen
Minden korábbi rekordot megdöntve szeptemberben összesen 13 723 új hallgató kezdheti meg felsőfokú tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Az ELTE a tavalyinál 1140-nel több gólyát vett fel, így idén is az egyetem történetének legmagasabb felvételi létszámát érte el. Alapképzésre 8361, felsőoktatási szakképzésre 105, mesterképzésre 3678, osztatlan képzésre pedig 1579 fő nyert felvételt. Állami ösztöndíjas finanszírozási formában 11 004 fő kezdheti meg a tanulmányait, de tovább erősödött az érdeklődés az önköltséges képzések iránt: a jelentkezők és felvettek száma 2719 főre emelkedett. A növekedés azt mutatja, hogy a jelentkezők saját finanszírozás mellett is hosszú távon megtérülő befektetésnek tekintik az ELTE-n megszerezhető tudást és diplomát.
A jelentős létszámnövekedésben kiemelt szerepet játszik a gazdaságtudományi képzési terület, amelyre az egyetem a tavalyinál 700-zal több hallgatót vett fel (3345 fő). Ez a folyamat tovább erősíti az ELTE gazdasági képzéseinek helyét a hazai felsőoktatásban, és visszaigazolja a korszerű, gyakorlatorientált, ugyanakkor erős tudományos alapokra épülő képzési kínálat iránti jelentős érdeklődést. A legtöbb hallgatót
- a gazdaságtudományi kar veszi fel (3039 fő),
- amelyet a bölcsészettudományi kar (2282 fő),
- majd a pedagógiai és pszichológiai kar (1418 fő) követ.
A legnagyobb létszámmal induló alap- és osztatlan szakok között szerepel a jogász (878 fő), a nemzetközi gazdálkodás (810 fő), az osztatlan tanárképzés (701 fő), a gyógypedagógia (689 fő), a gazdálkodási és menedzsment (593 fő), valamint a programtervező informatikus (541 fő). A mesterszakok közül a pénzügy (326 fő), a pszichológia (291 fő), valamint a vezetés és szervezés (252fő) emelkedik ki.
Emellett a magyar jelentkezők körében továbbra is rendkívül népszerűek az ELTE angol nyelvű képzései. Ezeken 2026 szeptemberében összesen 1059 magyar hallgató kezdheti meg a tanulmányait. A legkeresettebb angol nyelvű alapképzések a nemzetközi gazdálkodás, a nemzetközi tanulmányok, valamint a pénzügy és számvitel, a mesterképzések közül pedig a biológus, a mesterségesintelligencia-informatikus, valamint a programtervező informatikus.
Az ELTE szombathelyi képzési helyszínén (ELTE SEK) szeptemberben összesen 1050 új hallgató kezdheti meg tanulmányait, közülük 514 fő pedagógusképzési, 186 fő bölcsészettudományi, 208 fő pedig gazdaságtudományi képzési területen. 2908 fővel rekordot döntött idén a pedagógusképzésre felvettek száma az ELTE-n. Az új hallgatók közül 1269-en tanárképzésben tanulnak majd, közülük 701-en osztatlan képzési formában.
A Corvinusra volt a legnehezebb bejutni
Összesen 2531 diákot vett fel a Budapesti Corvinus Egyetem a 2026/2027-es tanévre a központi felvételi eljárásban. Ez 8 százalékkal több, mint tavaly: a kapacitást mind az alap-, mind a mesterszakokon növelték, így idén ősztől csaknem 200 diákkal többen, összesen 2061-en tanulhatnak térítésmentesen a Corvinuson. A kapacitásban bővülő, népszerű alapszakok közé tartozik többek között az angol nyelvű gazdálkodási és menedzsment és a nemzetközi tanulmányok, a magyar nyelvű pénzügy és számvitel, illetve az alkalmazott közgazdaságtan képzés angol és magyar nyelvű formája is. Alapképzésen 1727, mesterképzésen 726, osztatlan képzésen pedig 78 hallgató kezdheti meg tanulmányait szeptembertől.
16
Nemzetközi eljárásban 990 fő tett sikeresen eleget a felvételi követelményeknek, és köteleződött el a Corvinus felé, akár önköltséges, akár államközi megállapodásokon alapuló ösztöndíjas formában. A 670 önköltséges hallgató közül 40-en szereztek Corvinus-ösztöndíjas helyet, míg 300-an Stipendium Hungaricum-, 20-an pedig Magyar Diaszpóra-ösztöndíjjal érkeznek az egyetemre. A nemzetközi hallgatók mintegy kétharmada alapszakon kezdi meg tanulmányait – idén több mint 100 országból.
Különösen fontos eredmény, hogy idén rekordszámban tudunk magyar hallgatóknak térítésmentes tanulási lehetőséget nyújtani az elmúlt évekhez képest. Emellett a nemzetközi toborzásban is jelentős előrelépést tettünk, a külföldről érkező hallgatók növekvő jelenléte pedig az egyetem nemzetközi karakterét erősíti. A Magyarországon kívüli diákok arányának emelkedése hosszú távon abban is segít, hogy alkalmazkodjunk a demográfiai változásokhoz, és ahhoz a piaci trendhez, hogy egyre kevesebb diák készül mesterképzésre. A tehetséges magyar és nemzetközi hallgatók számának együttes növelésével fenntarthatjuk képzéseink kapacitását, és tovább erősíthetjük a Corvinus versenyképességét
– mondta Bruno van Pottelsberghe, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora.
Az egyetem szerint a legjobb képességű diákok továbbra is a Corvinusra jelentkeznek a központi felvételi eljárás adatai alapján. A Corvinus térítésmentes alapképzéseire 420 pont alatt, az önköltséges helyeire 400 pont alatt nem lehetett bekerülni. A meghirdetett kilenc alapszak közül hétnél a Corvinuson húzták meg a legmagasabb ponthatárt az adott szakot kínáló magyar egyetemek közül. A három legmagasabb alapszakos ponthatáruk az angol nyelvű képzéshez tartozik:
- Az angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás szak viszi a pálmát az országban az alapképzések közül, ahova térítésmentes formában 477 pont kellett a bekerüléshez – ez tavalyhoz hasonlóan egyben a legmagasabb bejutási küszöb a nappali térítésmentes alapképzések között.
- A szintén angol nyelvű nemzetközi tanulmányok szakra 459 pont volt szükséges.
- A legtöbb jelentkezőt vonzó gazdálkodási és menedzsment szak esetében az angol nyelvű programra 453 pontot, a magyar nyelvű képzésre 446 pontot kellett gyűjteni, a legnépszerűbb alapszak angol képzésére tehát idén már nehezebb volt bejutni, mint a magyarra.
- A gazdaságinformatikus szak először indul nemcsak magyar, de angol nyelven is, előbbire 420, utóbbira 430 pont lett a küszöbérték, itt is az angol képzésre lehetett nehezebben bekerülni.
A magyar nyelvű pénzügy és számvitel szakhoz 443 pont, az üzleti adattudomány szakhoz 442 pont, a filozófia, politika, gazdaság szakra 440 pont volt szükséges. Az alkalmazott közgazdaságtan magyar nyelvű programjához 438 pont, az angol nyelvű képzéséhez 432 pont lett a ponthatár. Az angol nyelvű kommunikáció és médiatudomány alapképzésre 431 pont, a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés osztatlan szakra 430 pont volt a minimum a térítésmentes formában.
Az SZTE továbbra is stabil
Az idei felvételi eljárás statisztikái ismét azt igazolták, hogy a Szegedi Tudományegyetem stabil vonzerővel bír. A legtöbb hallgatót továbbra is nappali képzésekre vették fel, ugyanakkor a levelező képzések iránti érdeklődés is erős maradt, ami jól mutatja az egész életen át tartó tanulás iránti igény növekedését. A felvételi eredmények azt mutatják, hogy az SZTE továbbra is a magyar felsőoktatás egyik legmeghatározóbb intézménye.
Képzéseink iránt valamennyi tudományterületen jelentős az érdeklődés, ami egyszerre szól az oktatás minőségének, kutatási teljesítményünknek és hallgatóbarát egyetemi környezetünknek. A kiemelkedő eredmény másik oka, hogy az intézmény szabadon gazdálkodhatott az állami ösztöndíjas kapacitásokkal, csoportosíthatott át például bölcsész vagy társadalomtudományi képzési területekre, és az igényeknek megfelelően optimalizálhatta finanszírozott kapacitásait
– emelte ki Rovó László, az SZTE rektora.
Az SZTE szinte minden képzési területen jelentős hallgatói létszámot ért el. A legnagyobb képzési területek közé tartozik
- az orvos- és egészségtudomány 1125 fővel,
- a pedagógia 1102 fővel
- a bölcsészettudomány 971 fővel,
- a gazdaságtudomány 706 fővel,
- a jogtudomány pedig 680 fő felvett hallgatóval.
A felvételizők eligazodását a különböző képzések felvételi követelményei között idén is az SZTE Pontkalkulátor segítette, amellyel több mint 150 000 kalkulációt végeztek a felvételizők. A kalkulátor segítségével a számukra legnagyobb felvételi esélyt biztosító képzést is megtalálhatták.
Közel másfél évtizedes csúcs Pécsett
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) az utóbbi közel másfél évtized legjobb eredményével zárta a 2026. évi általános felvételi eljárást, ugyanis több mint 6600-an kerültek be Magyarország első egyetemére. A jelentkezők közel 8 százalékpontos emelkedése a felvettek számában is megmutatkozott: a tavalyi kiváló eredményt is meghaladva 336 fővel, 5,3 százalékponttal több hallgató került be idén a PTE-re a központi felvételi eljárásban.
A friss felvételi eredmények kapcsán Fábián Adrián, az egyetem rektora elmondta: „Örömteli, hogy a PTE iránti bizalom töretlen, hiszen a jelentkezők számának országos emelkedése egyetemünk esetében is megmutatkozott. Mintegy 1300 fővel többen jelentkeztek hozzánk, és közel 500 fővel nőtt az első helyes jelentkezők száma is. Ez a bizalom megmutatkozott a felvett hallgatók számában is, így az elmúlt időszak legjobb eredményével, több mint 5 százalékpontos növekedést könyvelhet el a Pécsi […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!