2021. január 22., péntekMa Vince napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 356,00 Ft | USD: 293,00 Ft | CHF: 331,00 Ft
2021.01.22. Vince Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 356,00 Ft | USD: 293,00 Ft | CHF: 331,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / Börtönbiznisz, az vajon mi?

Hirdetés

Börtönbiznisz, az vajon mi?

A büntetés-végrehajtási intézetekben uralkodó rossz elhelyezési körülmények, valamint a börtönzsúfoltság miatti gondokkal évtizedek óta küzd a magyar igazságszolgáltatási rendszer.

Az elmúlt években jelentős mértékben csökkent a bűncselekmények száma. Míg 2010-ben több mint 400 ezer, addig 2019-ben „csak” 165 ezer bűnesetet regisztráltak. Az más kérdés, hogy a kriminológusok szerint a megtörtént bűncselekmények fele rejtve marad, és nem jelenik meg a bűnügyi statisztikákban. De ezzel együtt, hiszen tíz évvel ezelőtt is rejtve maradhatott az esetek jelentős hányada, valamelyest csökkent a nyomás a büntetés-végrehajtási intézetekre.

Kevesebb fogvatartott, több fegyházlakó

Véger Alexandra tanulmánya szerint a fogva tartás kapcsán fontos elhatárolni a túltelítettség és a zsúfoltság fogalmát. A túltelítettség azt mutatja, hogy az adott intézetben több fogvatartottat helyeztek el, mint ahány férőhely van, a zsúfoltság viszont az egyes körletrészekre vonatkozó mérőszám, következésképpen nem a férőhelyek számával, hanem az elhelyezés módjával van összefüggésben.

A telítettség mértéke az ítélkezési gyakorlattól és a férőhelyek számának alakulásától függ. Az új Büntető törvénykönyv szankciórendszere egyértelműen a büntetések szigorítása felé mozdult el. Ehhez kapcsolódik, amit a Börtönstatisztikai Szemle legfrissebb adatai is megerősítenek, hogy a börtönnépesség csökkenése mellett a fogvatartottak egyre súlyosabb fokozatban és hosszabb ideig töltik a büntetésüket.

Hirdetés

Börtönstatisztikai Szemle

Börtönstatisztikai Szemle

Ez egyebek közt azt jelenti, hogy az elítéltek többsége nem fogházban, hanem börtönben vagy fegyházban ül. Az elmúlt öt évben különösen jelentősen nőtt a fegyházlakók száma: a 2014. évi 3 869-ről 2019-ben 4 844-re. Emelkedett az életfogytig tartó szabadságvesztést töltő személyek száma is: 283-ról 382-re. Ugyanakkor 4 610-ről 2 709-re csökkent a letartóztatottak, illetve nem jogerősen elítéltek létszáma.

A hazai büntetés-végrehajtás néhány jellemzője:

  • a szabadságvesztést a bíróság által megszabott fokozatban, lehetőleg az elítélt lakóhelyéhez legközelebb eső intézetben hajtják végre;
  • a fegyház a börtönnél, a börtön a fogháznál szigorúbb végrehajtási mód;
  • a szabadságvesztés – a pénzbüntetés után – a második leggyakoribb büntetéstípus;
  • a hazai büntetés-végrehajtási intézetek többsége a 19–20. század fordulóján épült.

Strasbourgi útmutatás

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága egy 2011-es ítéletében foglalkozott érdemben a magyarországi fogvatartási körülményekkel. Ezt követően szinte elárasztották a bíróságot a hazai fogvatartottak ügyei, aminek aztán az lett a következménye, hogy 2015-ben a strasbourgi bírák kimondták: a magyar államnak olyan intézkedéseket kell hoznia, amelyek megfelelnek az Emberi Jogok Európai Egyezményének és megoldást jelentenek a büntetés-végrehajtási rendszerben fennálló strukturális problémák megoldására.

A strasbourgi útmutatás alapján 2016-ban módosult a fogvatartottakra vonatkozó szabályozás. Az új rendelkezések egyrészt biztosították a jogsértésekkel szembeni fellépés lehetőségét és a kompenzálást, másrészt orvosolni próbálták a strasbourgi bíróság által kifogásolt fogvatartási körülményeket is.

BVOP

BVOP

Az újonnan bevezetett szabályozás szerint kártalanítás járt a fogvatartottnak az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt. 

Ilyennek minősült a jogszabályban előírt úgynevezett

  • élettér (6 köbméter/fő) biztosításának hiánya,
  • az ehhez esetlegesen kapcsolódó más, a kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmába ütköző elhelyezési körülmény,
  • különösen az illemhely elkülönítésének a hiánya,
  • a nem megfelelő szellőztetés, világítás, fűtés vagy rovarirtás által előidézett sérelem.

Ami az infrastruktúrát illeti, a férőhely-bővítési program keretében 2019-ben átadták a 472 férőhelyes Kiskunhalasi Országos Büntetés-végrehajtási Intézetet, majd tavaly nyáron azokat az új épületszárnyakat is, amelyek révén tíz intézetben összesen 2750 további férőhellyel bővült a büntetés-végrehajtás kapacitása.

Kártalanítás meleg víz hiánya miatt

Varga Judit igazságügyi miniszter tavaly februári tájékoztatása szerint, a börtönviszonyok miatti kártalanítási ügyekben 2017–2019 között:

  • 12 680 határozat született,
  • amely 8,6 milliárd forinttal terhelte meg a költségvetést,
  • a megítélt összegek 10 százaléka került csak a sértettekhez,
  • 61 százaléka ügyvédi irodák letéti számláira érkezett.

Különösen nagy visszhangot váltott ki, hogy az olaszliszkai lincselők közül is ketten több millió forintos kártalanítást kaptak. Az elsőrendű vádlott, H. Dezső például méltatlannak találta a börtönben az illemhely állapotát, a meleg víz hiányát és azt is, hogy nem szellőztettek eleget. A bíróság csaknem ötmillió forint kártalanítást ítélt meg az ügyben.

Az olaszliszkai lincselők ítélethirdetése 2009. november 13-án.

Az olaszliszkai lincselők ítélethirdetése 2009. november 13-án.

Fotó: Huszti István / Index

Az más kérdés, hogy H. […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2021/01/05/bortonbiznisz_az_vajon_mi/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Vádat emeltek a rendőrségi helikoptert lámpafénnyel megzavaró férfi ellen

Vádat emeltek egy járőröző rendőrségi helikoptert lámpával megzavaró férfi ellen, tájékoztatta a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség …