Amikor Kelet-Európában új uniós tagjelöltek jelennek meg a radaron, a franciák általában előhozakodnak a többsebességes Európára való kezdeményezéseikkel. Így volt ez 2022-ben is az orosz-ukrán háború kitörésekor, amikor Emmanuel Macron francia elnök életre hívta az Európai Politikai Közösséget, ami Ukrajna uniós tagságával szemben kínált valós perspektívát – jelentette ki Bóka János európai ügyekért felelős miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában csütörtökön. Szerinte a francia politikában zsigerileg benne van ez a reflex, ha az Európai Unióba egy új állam kéri a felvételét, ezért egy lazább, koordinációs szervezetet hoznak létre, ahol bár együttműködhetnek a tagállamokkal a jelentkezők, mégis a periférián maradnak. A miniszter hozzátette, hogy sem politikai, sem jogi értelemben nem világos, hogy mi is ez a közösség, mégis hasznosnak gondolja minden résztvevő. Ennek a politikai közösségnek tartották a csúcstalálkozóját november elején Budapesten a Puskás Arénában.
Bóka János elmondta, hogy az uniós tagállamok informális csúcstalálkozóján – amit párhuzamosan tartottak az EPK gyűlésével – elfogadott budapesti nyilatkozat egy meghatározó mérföldkő az európai versenyképesség javítása érdekében. Aláhúzta, amíg az elmúlt években szinte csak zöld átmenetről és migrációs paktumról szólt az európai politika, addig Budapesten, a soros magyar elnökség alatt sikerült elérni, hogy az európai versenyképesség kerüljön a fókuszba, szerinte ugyanis az EU komoly krízissel küzd ebben a tekintetben. A miniszter kiemelte,
„Az európai problémákra európai megoldásokat kell találni” – fogalmazott Bóka János. Szerinte nem jó megközelítés az, hogy az Egyesült Államokat, vagy Kínát kellene utánozni a versenyképesség javításáért, Európának ugyanis […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!