Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Bóka János az Indexnek adott interjújában többek között arról is beszélt, hogy
- milyen a kapcsolata Orbán Viktorral;
- hogyan kötődik Gulyás Gergelyhez és Varga Judithoz;
- miért kritizálja a magyar kormány az Európai Uniót;
- pontosan mennyi Magyarországnak járó uniós forrást nem kaptunk meg;
- illetve, hogy sikeres volt-e a kormányfő békemissziója.
Szokott vitázni Orbán Viktorral?
Az uniós miniszteri pozícióm mellett a miniszterelnök Európa-politikai tanácsadója is vagyok, ezt a pozíciót EU-serpának hívják, ami feltételez egy közvetlen, kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatot a miniszterelnökkel. A miniszterelnök meghatározó Európa-politikai kérdésekben gyakran kikéri a véleményem. Ha a kormányfő valakinek kikéri a véleményét, arra valóban kíváncsi, és a munkamódszere azon alapul, hogy ezt megpróbálja becsatornázni a döntéshozatali folyamatba. A szerepfelfogásomból pedig az fakad, hogy ebben az esetben a véleményem nyíltan, őszintén, és konstruktív formában fogalmazom meg.
Ezt azért kérdeztük, mert úgy tudjuk, hogy ön a leginkább EU-párti miniszter a kormányban, ebből sem fakadnak nézetkülönbségek?
A feladatom a magyar nemzeti érdekek képviselete a kormányzati politika érvényesítése mentén. Habitusbeli különbség alapja lehet, hogy a portfóliómból adódóan napi szinten tartom a kapcsolatot az uniós intézményekkel, valamint koordinálom a magyar kormányzat Európa-politikáját. Nekem kell a döntéshozatalba azt a szempontot becsatornázni, hogy a kormányzati célkitűzések végrehajtása érdekében hogyan tudjuk felhasználni az uniós tagságból adódó lehetőségeket, valamint ennek milyen következménye lehet az uniós intézményekkel fenntartott kapcsolatunkra, illetve az Európai Unió politikai és szabályozási környezete hogyan befolyásolja a kormányzati célkitűzések megvalósítását.
Ezeket a szempontokat beviszem a kormányzati diskurzusba, ezért tűnhet úgy, hogy az én pozícióm áll a legközelebb az uniós megfontolásokhoz, de nem az Európai Unió érdekeit képviselem a kormányban, hanem a kormányzati célkitűzéseket próbálom az uniós intézményrendszerrel együttműködve minél hatékonyabban megvalósítani.
Színes és kacskaringós pálya, van benne logika?
Milyen pályaív vezetett oda, hogy ma az uniós ügyekért felelős miniszteri pozíciót tölthesse be?
Szegedről indultam, a végzettségemet tekintve jogász vagyok. Formálisan akkor még nem lehetett uniós szakjogászi képzésben részt venni, nem volt akkreditálva, de volt egy informális EU-jogi képzési program, amiben uniós jogi kurzusokat lehetett felvenni. Ezekből én sokkal többet teljesítettem, mint az évfolyamtársaim, ez a képzés kifejezetten színvonalas volt Szegeden. Már ekkor azt gondoltam, hogy nekem jogászként még lehet dolgom az Európai Unióval, és érdekelt is ez a terület.
A diploma után rögtön a nemzetközi és Európa-jogi tanszéken kezdtem dolgozni tanársegédként, majd 2004 és 2009 között öt évet dolgoztam az Európai Parlamentben Szent-Iványi István asszisztenseként. Megismertem belülről az Európai Parlament működését, valamint Európa-politikai mesterdiplomát szereztem Brüsszelben. 2009 után visszatértem Magyarországra az akadémiai szférába, később a Kúriára kerültem főtanácsadóként. Ez volt a devizahiteles perek időszaka, főtanácsadóként EU-jogi kérdésekben támogattam a gazdasági perekkel foglalkozó tanács munkáját.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen részt vettem a Nemzetközi és Európa-tanulmányok Kar létrehozásában oktatási dékánhelyettesként, majd az OBH-hoz kerültem, ahol az igazságügyi akadémiát vezettem, ez a bírók továbbképzési intézménye. Itt is azokat a képzési programokat igyekeztem kialakítani, amelyek az uniós jog alkalmazását támogatják a bírói karban.
Hogyan került az államigazgatásba?
Trócsányi Lászlót még Szegedről ismertem, igazságügyi miniszterként kért arra, hogy államtitkári pozícióban segítsem a munkáját. A feladatom a nemzetközi és uniós jogi együttműködés koordinálása volt. A szerepfelfogásom jogi szakpolitikai szerepfelfogás volt, ez az államtitkárság felelt a jogharmonizációért, mi képviseltük Magyarországot az Európai Unió Bírósága előtt. Épp akkor indult a hetes cikkelyes eljárás, a jogi természetű eljárások és konfliktusok egyre jelentősebb szerepet kaptak, a portfólióm súlya politikai értelemben is nagyobbá vált. Az eljárásokon keresztül és az uniós kormányüléseken kerültem kapcsolatba a miniszterelnökkel.
Elsősorban a jogállamisági eljárás, másodsorban a hétéves költségvetésben megteremtett kondicionalitási eljárás révén kerültünk szoros munkakapcsolatba. A kormányfő felkért, hogy legyek az EU-serpája, a feladatot örömmel elvállaltam. A 2022-es választás után az uniós államtitkárságot és az EU-sherpa pozíciót egyesítettük. Varga Judit távozásával pedig megnyílt az uniós miniszteri portfólió, amit leválasztottak az Igazságügyi Minisztériumról. Színes és kacskaringós pálya, de van benne egy logika, ami magyarázza, hogy miért vagyok ott, ahol vagyok.
Szent-Iványi István SZDSZ-es politikus volt, amikor ön az asszisztenseként dolgozott. Ez nem politikai tehertétel a Fidesznél?
A Fideszből nem kaptam olyan jelzést, hogy ez politikai szempontból problémát jelentene. Az életutamban van egy személyes és politikai fejlődési ív, tanulási folyamat, ami az európai uniós intézményekkel való közvetlen és személyes kapcsolatomon alapul. Ez fokozatosan vitt egy olyan kritikusabb szemlélet felé az európai integráció és intézmények tekintetében, ami tökéletesen illeszkedik a jelenlegi kormányzat és a Fidesz Európa-politikai álláspontjához.
Azt is lehetett hallani, hogy a kormányon belül ön a Gulyás Gergely, Varga Judit fémjelezte érdekkörhöz tartozik. Ezt meg tudja erősíteni?
Ez két szempontból sem helyes leírása a helyzetnek. Nem pártpolitikai vonalról érkeztem a kormányba, az én hátterem nem politikai, és különösen nem hatalmi jellegű viszonyrendszerből adódik. A másik, hogy a miniszterelnök által vezetett struktúrában kormányon belüli érdekcsoportokról beszélni félreértése a helyzetnek. Gulyás Gergellyel és Varga Judittal is jó a személyes kapcsolatom, ahogy a kormány valamennyi tagjával. Az Európa-politikai koordinációért felelek, így minden szakterülettel jó személyes és szakmai kapcsolatot alakítottam ki.
Önnek személy szerint, illetve az ön minisztériumának ebben a kormányzati ciklusban mik a célkitűzései?
Az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának a politikai küldetése az, hogy hangja legyen az Európai Unión belüli változás igényének, és a változás reményét életben tartsa. Képviselje a magyar kormányzati elképzeléseket az európai intézményrendszerben, hogy hogyan lehet az Európai Uniót hatékonyabban, eredményesebben működtetni. Magyarország és a nemzeti érdekeink egy sokkal hatékonyabb, az európai polgárok valódi problémáira valóban reflektáló Európai Uniót tennének szükségessé. Ha mi ehhez hozzá tudunk járulni, mint magyar kormányzat, akkor azt szívesen megtesszük. A szerepemet pedig talán egy közmondással tudnám szimbolizálni: a labdarúgás az úriemberek sportja, amit gazemberek játszanak, viszont a rögbi a gazemberek sportja, amit úriemberek játszanak. Ez nagyon hasonló ahhoz, amit én csinálok az Európai Unióban: a gazemberek sportját akarom úriemberek módjára játszani.
„Kizárólag politikai okokat látok az Európai Bizottság elvárásai mögött”
Az elmúlt évek az uniós forrásokról és a jogállamiságról szóló vitáktól voltak hangosak. Pontosan mely forrásokhoz van hozzáférése jelenleg Magyarországnak?
A magyar költségvetési pozíció az Európai Unióban úgy foglalható össze, hogy évente körülbelül másfél- két milliárd eurót fizetünk be, és körülbelül 6,5-7 milliárd eurót kapunk különböző jogcímeken. A nettó pozíciónk így évente nagyságrendileg plusz 5 milliárd euró. Ez az elmúlt években sem változott, sőt, 2023-ban még jobb volt a nettó pozíciónk, mint 2022-ben és 2021-ben. Ez azt jelenti, hogy a forrásokkal kapcsolatos viták ellenére stabil a nettó pozíciónk. A helyreállítási alapból Magyarország 10,5 milliárd euróra jogosult, amiből 6,5 milliárd euró támogatás, 4 milliárd euró hitel. A közös agrárpolitika keretein belül körülbelül 2 milliárd eurót kapunk évente.
Nagy bevételi forrás a kohéziós politika, hétéves költségvetési ciklusokra leosztva. Magyarországnak ebben a ciklusban 23 milliárd eurónyi forrásra van igénye. Ami a tényleges kifizetési helyzetet illeti, az agrárforrások ütemezetten érkeznek, ezt a területet nem érinti a vita. A kohéziós forrásoknál bizonyos operatív programok bizonyos hányadához való hozzáférését felfüggesztették. A kohéziós források több mint feléhez, 12,3 milliárd euróhoz így is hozzáférünk, és az időarányos lehívásokkal ütemezetten haladunk.
Ez effektív korlátot nem jelent fejlesztéspolitikai szempontból, de tény, ha a felfüggesztés hosszútávon fennmarad, akkor forrásvesztés következhet be. Ez akár már idén év végén megtörténhet, de azon dolgozunk, hogy ne így legyen. A helyreállítási alapból egyelőre csak előlegfizetésre vagyunk jogosultak, eddig 900 millió eurót kaptunk. Itt van egy tényleges korlát és időnyomás, az ebből finanszírozott beruházásokat 2026 augusztusig be kell fejezni, ennek hiányában elvesznek a források.
Hol tartanak most a tárgyalások, milyen elvárásai vannak az Európai Bizottságnak?
Ezt a kérdést én is gyakran felteszem magamnak. Technikai és politikai szinten az érintkezések folyamatosak a bizottsággal, de az elmúlt hónapokban ezek intenzitása csökkent az átmeneti időszak miatt. Az a várakozásom, hogy ősztől a tárgyalások fonalát újra fel tudjuk venni. Nehezíti a megbeszéléseket, hogy a bizottság stratégiai céljai nem világosak, ezért a bizottság által megfogalmazott elvárások sem azok. Az elvárások rendszeres időközönként változnak, mindig akkor, amikor a felek már közel kerülnek a megállapodáshoz. Az én hozzáállásom nem változott, konstruktívan, és a megállapodás céljával egyeztetek a bizottsággal. A feladatot nem egyedül végzem, a szaktárcák, többek között Navracsics Tibor is sokat segít a kapcsolatrendszerével és tapasztalatával.
Hol tartanak jelenleg a tárgyalások az Erasmus és Horizon programokkal kapcsolatban?
Egy ideális világban ezek a tárgyalások már régen véget értek volna, és a magyar kutatók és magyar hallgatók már régen újra teljes hozzáféréssel rendelkeznének ezekhez a programokhoz. A vita kiindulópontja az volt, hogy a bizottság megítélése szerint az Európai Unió pénzügyi érdekeinek a védelme szigorúbb átláthatósági és összeférhetetlenségi szabályozást tenne szükségessé a közérdekű vagyonkezelő alapítványok tekintetében. A Bizottsággal folytatott egyeztetések eredményeképpen a magyar kormány előterjesztett olyan szabályokat, amik szigorúbb összeférhetetlenséget szabályoznak, és
ennek a szabálynak a tartalmáról szövegszerű megállapodás született a magyar kormány és az Európai Bizottság között.
Tehát nem általános politikai megállapodás, hanem szövegszerű megállapodás született. A magyar országgyűlés megtárgyalta és elfogadta a módosításokat, azok ma a hatályos jogrend részei. Ezek után a Bizottság részéről érkeztek olyan felvetések, hogy rendben, ebben akkor megállapodtunk, és ezt ti meg is csináltátok, de még ezt meg ezt meg kellene csinálni. Például szerintük problémás, hogy a kuratóriumokban regnáló miniszterek ülnek. Ezek után a kuratóriumokból a miniszterek lemondtak. Majd aztán kiderült, hogy még ez sem elég, merthogy ilyen, olyan meg amolyan szabályozást kellene elfogadni. Például hogyan választjuk ki a kuratóriumi tagokat, a mandátumuk meddig tart és így tovább.
Újabb és újabb problémák jöttek elő a Bizottság részéről, egészen a kuratóriumok nemi arányának a kérdéséig. Ezek után mi úgy döntöttünk, hogy ez a beszélgetés nem kellően strukturált, és úgy tűnik, valójában csak az a szándék, hogy ne legyen megállapodás a kérdésben, ezért mi a bizottságnak elküldtünk sok-sok hónappal ezelőtt egy koncepciót, hogy hogyan képzeljük el az átfogó szabályozását. Ezt a papírt még tavaly megküldtük az Európai Bizottságnak, és azóta rendkívül általános megjegyzésektől eltekintve, érdemi választ a Bizottságtól nem kaptunk. Szeptemberben tervezem, hogy újra felveszem a Bizottsággal ez ügyben a kapcsolatot, és további lépéseket teszünk azért, hogy ez az egyezkedés a bizottsággal a lehető leghamarabb lezáruljon.
A határozott véleményem az, hogy a labda a bizottság térfelén pattog.
Az eddigi megállapodásokat a magyar kormány végrehajtotta. A Bizottság azonban újabb és újabb ürügyre hivatkozva megakadályozta, hogy ez a vitás kérdés lezáruljon. Ha ennek politikai okai vannak, akkor ez egy komolyabb probléma. Ha csak technikai vagy adminisztratív, akkor nem látom, hogy ezt a vitát ne lehessen minél hamarabb, belátható időn belül lezárni.
Lát politikai okokat az Európai Bizottság elvárásai mögött?
Kizárólag politikai okokat látok az Európai Bizottság elvárásai mögött. A bizottság magát politikai bizottságként határozta meg amiből az következik, hogy szemben az alapszerződések szellemével, saját politikai agendát visz, a rendelkezésre álló erőforrásokat a politikai agenda megvalósítására használja. A bizottság álláspontját az Európai Parlamenttel létező sajátos kapcsolata határozza meg. Az EP egyértelműen politikai szereplő, és a többsége ellenséges a magyar kormánnyal szemben, ezért nyomást gyakorol a bizottságra például a forrásokat illetően. Az elnökválasztáshoz és a biztosi kollégium felállításához is az EP jóváhagyására van szükség, így a választások felé közeledve a bizottság egyre kevesebb lehetőséget érezhetett arra, hogy ellenálljon a politikai szempontoknak.
Mi a politikai ellentét tényleges gyökere?
Gyökeresen eltérő elképzelésünk van arról, hogy miért létezik az Európai Unió, és mikor lenne sikeresebb az együttműködés. Ezt többféleképpen meg lehet fogalmazni, de minden ellentét erre vezethető vissza. A kormánynak teljesen más az elképzelése az Európai Unióról, a tagállamok és az EU kapcsolatáról, célokról, és sikerességről, mint az Európai Parlament többségének.
Ez a politikai ellentét megér annyit, hogy a közösség renitens tagjai legyünk, és forrásvesztést kockáztassunk?
Vitatom, hogy a magyar pozíciót a renitens szóval lehet megfelelően leírni. Nem renitens a pozíciónk, mert az azt jelentené, hogy valamilyen oknál fogva ellenérdekeltek vagyunk a közös vállalkozás sikerében, […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/belfold/2024/09/02/boka-janos-kormany-europai-unio-brusszel-unios-forrasok/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!