Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A képviselők kedden tiszás kezdeményezésre öt vizsgálóbizottság felállításáról is döntöttek, így:
- a Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottságról,
- az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottságról,
- a Spontán Privatizációt és a Közvagyon Elvesztését Feltáró Vizsgálóbizottságról,
- a Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottságról
- és a Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottságról.
Szerdán került napirendre „Az Országgyűlés vizsgálóbizottságai munkájának hatékonyabbá tételéről” című javaslat, ami kötelezővé tenné az érintettek megjelenését a vizsgálóbizottságok ülésein.
Pénzbüntetés és elővezetés a szankciók között
Melléthei-Barna Márton az ülésen kifejtette, hogy nem pusztán eljárásjogi korrekció a javaslatuk, hanem alkotmányos, demokratikus és közbizalmi kérdéseket érint.
A modern parlamentáris demokráciákban a vizsgálóbizottság nem díszlet, nem kommunikációs kellék, nem a politikai látszatgyakorlás színtere, hanem az egyik legerősebb alkotmányos eszköz
– mondta a képviselő, aki szerint a jelenlegi szabályozás számos ponton elégtelen, lényegében abból indul ki, hogy az együttműködés önkéntes jóindulat kérdése, de ez hosszú távon a parlament tekintélyét és a demokratikus jogállamot is gyengíti.
Melléthei-Barna Márton a javaslattal megerősítené a vizsgálóbizottságok pártatlanságába vetett közbizalmat a paritásos rendszerrel, valamint „valódi, kikényszeríthető együttműködési kötelezettséget” teremtene.
Aki szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg a bizottság előtt, annak számolnia kell a következményekkel. Aki önhibájából nem jelenik meg, első alkalommal százezer, második alkalommal egymillió forinttal sújtható. Harmadik esetben lehetőség nyílik az elővezetés elrendelésére is, ami nem büntetés, nem megtorlás, nem politikai fegyver
– hangsúlyozta a képviselő, aki az elővezetés részleteiről közölte, csak többszöri önhibás mulasztás esetén lehet eszközölni, viszont képviselőkkel szemben nem rendelhető el. Az előterjesztés adatszolgáltatási kötelezettséget is tartalmaz. „Nem büntetőpolitikai szigorításról, nem a megfélemlítés törvényéről, nem politikai bosszúról van szó, hanem annak kimondásáról, hogy a közhatalom gyakorlásával együtt jár a köz előtti elszámoltathatóság lehetősége is” – rögzítette Melléthei-Barna Márton.
Bódis Péter államtitkár leszögezte, hogy a vizsgálóbizottságok nem bíróságként vagy nyomozóhatóságként működnének, a cél, hogy „a valóságban is képesek legyenek elvégezni azt a feladatot, amiért létrejöttek.”
Bóka János: A javaslat ebben a formában nem elfogadható, jelentős módosítások szükségesek
Bóka János arra hívta fel a figyelmet, hogy „a javaslat egyéni képviselői indítványként került az Országgyűlés elé, ami lehetővé tette azt, hogy az általános vita előtt se társadalmi egyeztetésre, se a bírósági szervezetekkel való kötelező egyeztetésre ne kerüljön sor. A Kúria és a büntetőbíróságok számára is fontos szabályozást tartalmaz a javaslat. A Tisza a választási kampányban a társadalmi konzultáció kiszélesítését ígérte, ez a javaslat pedig állítólag azt a célt szolgálja, hogy az emberek az őket érdeklő ügyeket jobban megismerhessék.”
A Fidesz képviselője fontosnak tartja, hogy különbséget tegyenek a parlament két funkciója között, amiket a javaslat összemos: „Az egyik a parlamenti ellenőrzési funkció, különösen azon szervek és személyek esetében, amelyek felett a parlament nemcsak egyszerűen politikai ellenőrzést gyakorol, hanem politikai felelősséggel tartozó személyek. Emellett a parlament fontos színtere a közügyek megvitatásának, de a parlamenti ellenőrzési funkció nem azonos a közügyek parlamentben történő megvitatásával.”
A javaslat ebben a formában nem elfogadható, jelentős módosítások szükségesek
– jelentette ki a volt miniszter, aki zavarónak nevezte a garanciális elemek hiányát is.
Bóka János rögzítette: „Az Országgyűlés sohasem volt népbíróság. A magyar történelem legsötétebb időszakaiban, amikor népbíróságnak álcázott, vagy nem álcázott politikai lincseléseket hajtottak végre Magyarországon, nem ennek a háznak a falain belül történt, és javaslom, ez maradjon is így.”
Az ellenzéki képviselő azt is kifogásolta, hogy az elővezetést a vizsgálóbizottság elnöke egy személyben elrendelheti, akkor is, ha a bizottság többsége ezt nem támogatja. Bóka János szerint az sem világos, hogy milyen a szabályszerű idézés, valamint az sem, hogy a bizottság elnöke által meghozott döntés pontosan minek minősül, aminek a bírósági felülvizsgálat szempontjából van jelentősége.
„Komoly jogtechnikai hiba, hogy az első két bírságolás esetén a kúriai felülvizsgálat biztosított, de a harmadik bírságolásra és elővezetésre vonatkozóan a jogorvoslat biztosítása nem történt meg” – hívta fel a figyelmet egy további pontra Bóka János.
Nacsa Lőrinc is hozzászólt a vitához: „A mi álláspontunk eddig is az volt, és ezután is az lesz, hogy a törvényeket mindenkinek be kell tartania. Akinek tudomása van bármilyen visszaélésről, bűncselekményről, tegyen feljelentést. Minden ügyet ki kell vizsgálni.” A KDNP-s politikus jelezte, nyitottak minden jogszerű eljárásra, és részt vesznek a vizsgálóbizottságok munkájában.
Nacsa Lőrinc ugyanakkor a jogállami követelményekre figyelmeztetett, például az ártatlanság vélelmére, valamint szerencsésebbnek tartaná, ha az elővezetés elrendeléséről a bizottság döntene, nem a bizottsági elnök. A KDNP politikusa arra is kíváncsi volt, hogy mi lesz a pénz sorsa, ha valakit megbírságolnak. Azt javasolta, hogy az összeg valamilyen formában kerüljön az Országgyűlés Hivatalának dolgozóihoz.
Novák Előd: A […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!