2025. július 19., szombatMa Emília napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 399,00 Ft | USD: 342,00 Ft | CHF: 427,00 Ft
2025.07.19. Emília Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 399,00 Ft | USD: 342,00 Ft | CHF: 427,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / Baloldali jogászok ismét nekiveselkedtek, kukába hajítanák az Alaptörvényt

Baloldali jogászok ismét nekiveselkedtek, kukába hajítanák az Alaptörvényt

Négy ismert, rendszerkritikus ellenzéki jogász (Bárándy Péter, Fleck Zoltán Lengyel László és Vörös Imre) 2021 májusában Demokráciát és jogállami alkotmányosságot! címmel vitairatot tett közzé a Népszavában. A röpirat nem merült feledésbe, az elmúlt hetekben a szerzők több fórumon is újra szóba hozták négy évvel ezelőtti elképzeléseiket.

„Elhalványodik az egyszerű számszaki logika”

A Klubrádió Másrészről című május 8-i műsorában, amelynek Bárándy Péter és Fleck Zoltán volt a vendége, a volt igazságügyi miniszter közölte, hogy a vitairatban kitűzött cél továbbra is fenntartandó. Ellenben ha a Tisza Párt kétharmaddal győz, akkor a leírtak ugyan fenntarthatóak, de a technikai rész el kell hogy vesszen, mert – fogalmazott Bárándy – „nem kell végigjárni azt a szenvedős utat, amit akkor leírtunk”.

Fleck Zoltán jogszociológus szerint a Tisza Pártnak még a választás előtt tudatnia kell, hogy igen, alkotmányozni akar.

„Ez azért fontos, mert ha az emberek erre szavaznak, akkor némileg elhalványodik az egyszerű számszaki logika, hogy ez most 50 százalék, 52, 54, 58, 62 vagy kétharmad” – jelentette ki Fleck Zoltán.

Bárándy Péter 2017. november 14-én

Bárándy Péter 2017. november 14-én

Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Alkotmányellenes Alaptörvény

Ahhoz, hogy megértsük a vitát, érdemes feleleveníteni a vitairat néhány tézisét. A tanulmány először is rögzíti, hogy az Orbán-kormány nem habozott parlamenti többségével nemcsak élni, de visszaélni is. „Kezdődött mindez a jogalkotási joggal való visszaéléssel, s folytatódott a jogállami alkotmányos intézmények, a fékek és ellensúlyok korlátozásával és leépítésével. Majd a jogalkotásra vonatkozó törvényes előírások figyelmen kívül hagyásával, bármiféle társadalmi vita nélkül a kormány elfogadtatta azt az Alaptörvényt, amely szimbolikusan is szakított a magyar köztársasági hagyománnyal, ami a demokratikus hatalomgyakorlással és hatalommegosztással fonódott össze” – olvasható a dokumentumban.

A szerzők szerint a kormányzat önkényessé, bizonytalanná és kiszámíthatatlanná tette az alkotmányosságot, ezzel előállítva az „alkotmányon belüli alkotmányellenesség”, a „törvényes törvénytelenség” rendszerét. Mára a teljes jog- és intézményrendszer javíthatatlanná vált, ezért alkotmányos jogállami rendszerváltásra van szükség. Szerintük az új Országgyűlésnek már az első ülésnapján három alapvető döntést kell hoznia:

  1. Határozatot az új, negyedik köztársaság kikiáltásáról, arról, hogy Magyarország európai, demokratikus, jogállami köztársaság.
  2. Megállapítani az Alaptörvény és az önkényuralmat kirívóan biztosító törvényi rendelkezések alkotmányellenességét és semmisségét.
  3. Elrendelni a jogrendszer egészének haladéktalan felülvizsgálatát annak érdekében, hogy hatályos jogszabályok ne akadályozhassák az alkotmányos jogállam kialakítását.

Az Országgyűlés a választás révén kapott felhatalmazása alapján, egyszerű többséggel, szűk tárgyi körben, az Alaptörvény C) cikk (2) bekezdése sérelme okán – a közhatalom kizárólagos birtoklására törekvés tilalma mint általános érvényű szabály – kimondja az Alaptörvény semmisségét.

A vitairat szerzői

Bárándy Péter (74) ügyvéd, a Medgyessy-kormány igazságügyi minisztere 2002-től 2004-ig. 1992 és 1996 között a Palotás János által létrehozott Köztársaság Párt alapítója és alelnöke volt. 2005-ben felmerült a neve az MSZP miniszterelnök-jelöltjeként.

Fleck Zoltán (59) az ELTE jog- és társadalomelméleti tanszékének egyetemi tanára, aki többek között a jogállam működésének kérdéseit kutatja, A maffiaállam joga címmel 2013-ban írt tanulmányt a Magyar Bálint által szerkesztett Magyar polip című kötetbe.

Lengyel László (74) jogász, közgazdász, publicista, politológus, az ELTE Politikatudományi Intézetének docense, a Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatója. Egyik fő kutatási területe a magyar politikai rendszer, a Kádár-korszak. Több mint húsz könyve jelent meg.

Vörös Imre (80) volt alkotmánybíró, akadémikus. Kutatási területe a versenyjog, a nemzetközi gazdasági jog és az alkotmányjog. 2002-től nyugdíjazásáig az MTA Jogtudományi Intézetének tudományos igazgatóhelyettese. 2021-ben könyve jelent meg Államcsínytevők címmel.

Kis János: Sötét foltot ejtene

A vitairatot annak idején a baloldalon sem fogadta egyöntetű […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2025/05/17/barandy-peter-fleck-zoltan-lengyel-laszlo-voros-imre-alaptorveny-vitairat-kuka/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Lehet, hogy érdekel...

Rács mögött marad a letartóztatott szekszárdi borász

További három hónapig, október 13-ig a rácsok mögött az a szekszárdi borász, akit költségvetési csalással …