Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Mindszenty József 1892. március 29-én Pehm Józsefként látta meg a napvilágot a Vas megyei Csehimindszenten – és csak jóval később, 1941-ben magyarosította nevét Mindszentyre. 1915-ben szentelték pappá. 1919-ben a zalaegerszegi plébánia vezetésével bízták meg. A következő évtizedekben irányításával kilenc új templomot és tizenkét iskolát építettek fel. Zalai plébánossága idején fellendítette a város kulturális életét. XII. Pius pápa 1944-ben veszprémi megyés püspökké nevezte ki.
Karácsonyi letartóztatás
Háborúellenes emlékirata miatt nyilasok börtönébe került. Sopronkőhidán raboskodott, majd december 29-én Apor Vilmos püspök közbenjárására átvitték az Isteni Megváltó Leányai apácarend soproni kolostorába és házi őrizet alatt tartották. Itt nyerte vissza szabadságát a szovjet csapatok 1945. április 1-jei bevonulásakor.
Amikor súlyos cukorbetegségben elhunyt Serédi Jusztinián hercegprímás, esztergomi érsek, XII. Piusz pápa 1945. szeptember 8-án Mindszentyt esztergomi érsekké nevezte ki. Két nap gondolkodási idő után alávetette magát a pápai akaratnak, és 1945. október 7-én Esztergomban beiktatták új hivatalába. Nem mindennapi esemény volt a prímási székfoglaló, hiszen a XX. században ezt megelőzően csak kétszer, 1916-ban és 1928-ban történt hasonló. Történelmi példákkal tűzdelt, súlyos mondanivalójú beszédében nem titkolta el az új helyzet felett érzett kétségbeesését sem: „Ma előttünk riadó, vak mélység örvénylik fel; történelmünk legnagyobb nemcsak közjogi, de erkölcsi, politikai, gazdasági örvényében fuldoklik a vérző Magyarország.”
A hercegprímás sohasem rejtette véka alá a véleményét: ellenezte a földosztást, bírálta a nemzeti bizottságok és a kommunisták vezette politikai rendőrség működését, a németek kitelepítését, de szót emelt a katolikus sajtó korlátozása miatt is. A nép demokráciával szemben egyedüli megoldásnak a kereszténydemokráciát, a keresztény erkölcsi törvényeken alapuló társadalmat tartotta.
A nyilas után a kommunista rezsim is kivetette rá a hálóját. Karácsonykor, 1948. december 26-án tartóztatták le idős édesanyja szeme láttára az érseki palotában, ahonnan az ÁVH hírhedt központjába, az Andrássy út 60.-ba hurcolták. Az Emlékirataim című memoárjában így írt letartóztatásának történetéről:
Este fél kilenc van. Én vacsora óta az imazsámolyon térdelek, imádkozom és elmélkedem. Hirtelen kitárul az ajtó, s azon Décsi (Décsi Gyula ÁVH-s alezredes – a szerk.) lép be elsőnek. Megáll előttem: – Azért jöttünk, hogy letartóztassuk önt. – Ugyanekkor nyolc-tíz rendőrtiszt nyomul Décsi után a szobába, s amikor a rendőr alezredes szavai elhangzanak, minden oldalról körülfognak. Amikor a letartóztatási végzést kérem tőlük, nyeglén odavetik, hogy nekik ilyenre nincs szükségük. Amikor pedig a bíboros különleges nemzetközi jogállására utaltam, Décsi fölényesen veti oda, hogy hazaárulókat, kémeket és valutaüzéreket az éber demokratikus rendőrség akkor is kézre keríti, ha valaki bíborosi talárban van.
A közvélemény nagy részét megdöbbentette letartóztatás híre. Boross Péter volt miniszterelnök így emlékezett erre: „Elképesztőnek tartottam, hogy egy főpapot letartóztattak. Vidéki gyerek voltam. Ha a püspök jött hozzánk bérmálásra, akkor az egész falu haptákba állt. Az én szememben a püspökhöz, pláne az érsekhez képest kutyafüle volt egy miniszter. Nem felejtem, 1944-ben Mindszenty a szülőfalunkban járt, és fogadta a jobb embereket, köztük apámat is negyedórás audiencián. Ez rendkívüli megtiszteltetés volt.”
„A védelem meg is köszöni a vád hatóságának”
Mindszenty ellen hűtlenség, a köztársaság megdöntésére irányuló bűncselekmény, kémkedés és valutaüzérkedés volt a vád. A vizsgálati fogságáról így írt memoárjában: „Éjjel 11 óra. Megint kihallgatásra visznek, 72 órás nem alvás és az állandóan megismételt gumibotozások után. (…) Amíg az aláírást megtagadom Décsi alezredes éjjelenként 2-3 ízben is átad a kínzómnak, aki felugrik, visz a cellámba, levetkőztet, leteper és kéjes gyönyörűséggel záporozza rám az ütéseket. Fizikai megtörésemre szolgál egy másik kegyetlen módszer is, nem engednek aludni.”
Miután előkészítettek a koncepciós pert, 1949. február 3-án kezdték a főtárgyalást a Budapesti Népbíróságon Olti Vilmos vezette […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!