2022. január 20., csütörtökMa Sebestyén napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 356,00 Ft | USD: 314,00 Ft | CHF: 343,00 Ft
2022.01.20. Sebestyén Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 356,00 Ft | USD: 314,00 Ft | CHF: 343,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / Az SZFE-től a kötelező oltásig: az Alkotmánybíróság idén sem unatkozott

Hirdetés

Az SZFE-től a kötelező oltásig: az Alkotmánybíróság idén sem unatkozott

És néhány újabb sikerlista szintén kéne még,

Hogy megismerjünk minden egyes külön véleményt.

(Mi kéne még? – Presser Gábor–Sztevanovity Dusán)

1. Közös hatáskörgyakorlás az Európai Unióval

Az Alkotmánybíróság december 7-én válaszolt a kormány alkotmányértelmezési indítványára. Varga Judit igazságügyi miniszter a kormány nevében kérte az Alaptörvény értelmezését a luxembourgi székhelyű Európai Unió Bíróságának azon ítéletével összefüggésben, amelyben megtiltották a jogellenesen hazánkban tartózkodó külföldi állampolgárok kitoloncolását. A kormány álláspontja szerint ez a döntés közvetlenül érintette Magyarország Alaptörvényben rögzített szuverenitását.

Hirdetés

Sokan attól tartottak, hogy az alkotmánybírák kimondják, hogy a luxembourgi bíróság ítéletét nem lehet végrehajtani, mert nem áll összhangban az Alaptörvénnyel. Márpedig az leszögezi, hogy a közös hatáskörgyakorlás nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.

Mint utóbb kiderült, a testület eljárása nem terjedt ki az uniós jog elsőbbségének vizsgálatára, ahogy az absztrakt alkotmányértelmezés nem irányult az Európai Unió Bírósága ítéletének felülvizsgálatára sem. Azt viszont az Alkotmánybíróság megállapította, hogy ha az Európai Unióval közös hatáskörgyakorlás érvényesülése hiányos, 

MAGYARORSZÁG JOGOSULT A NEM KIZÁRÓLAGOS UNIÓS HATÁSKÖR GYAKORLÁSÁRA, AMÍG AZ EU INTÉZMÉNYEI MEG NEM TESZIK A KÖZÖS HATÁSKÖRGYAKORLÁS HATÉKONY ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEKET.

Varga Judit utóbb úgy kommentálta az ítéletet, hogy fontos döntést hozott migrációs kérdésben az Alkotmánybíróság, ám szerinte a határozat a bevándorlásról szól, semmi másról.

Az ügy előadó alkotmánybírója Sulyok Tamás volt. Két alkotmánybíró (Hörcherné Marosi Ildikó és Pokol Béla) különvéleményt, míg kilencen (Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Horváth Attila, Hörcherné Marosi Ildikó, Márki Zoltán, Salamon László, Schanda Balázs, Szabó Marcel és Szívós Mária) párhuzamos indokolást csatoltak a határozathoz.

2. Célkeresztben a védettségi igazolvány

Az Alkotmánybíróság a 27/2021. (XI. 5.) AB-határozatban egyhangúlag elutasította azokat az alkotmányjogi panaszokat, amelyek a védettségi igazolványt szabályozó kormányrendelet alkotmányosságát támadták. 

Az ügyben csaknem ezer indítvány érkezett a Donáti utcába.

Az indítványozók szerint a rendelet kifogásolt rendelkezései hátrányosan megkülönböztetik azokat, akik az egészségügyi kockázatok miatt hozott döntésük alapján nem rendelkeznek védettségi igazolvánnyal, és ezzel súlyos alapjogsérelmet okoz számukra.

Védettségi igazolvány

Védettségi igazolvány

Fotó: Kaszás Tamás / Index

Az alkotmánybírák viszont úgy foglaltak állást, hogy a vizsgált rendelkezések nem ütköznek a hátrányos megkülönböztetés tilalmába. Az öttagú tanács megállapította, hogy

az Alaptörvény alapján a veszélyhelyzet idején egyes alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető vagy az Alaptörvényben megállapított mértéken túl korlátozható.

A testület ez alapján elfogadta a jogkorlátozás legitim céljaként a koronavírus-járvány leküzdését, ezen belül az egészségügyi, társadalmi és gazdasági hatásainak a csökkentését, a károk enyhítését. A jogalkotó pedig eleget tett az Alaptörvényből fakadó azon kötelezettségének, hogy a veszélyhelyzet alapjául szolgáló járványhelyzet változásai fényében rendszeresen felülvizsgálja a korlátozó intézkedések fenntartásának szükségességét

Az ügy előadója alkotmánybírója Juhász Miklós volt.

3. Oltásra kötelezett egészségügyiek

Az Alkotmánybíróság öttagú tanácsa november 30-án egyhangúlag elutasította az egészségügyi dolgozók kötelező védőoltását előíró kormányrendelet elleni alkotmányjogi panaszokat. 

Az ügyben mintegy 250 indítványt kaptak az alkotmánybírák.

Az indítványozók szerint a kötelező védőoltás sérti az egészségügyi önrendelkezési jogot, és a szabályozás a hátrányos megkülönböztetés tilalmába is ütközik. Egy névtelenséget kérő orvos október 1-jén beérkezett indítványkiegészítésében többek közt azt is hangsúlyozta:

Szakemberként vitatom a hivatkozott oltások hatékonyságát, továbbá találkozom számos esetben az oltásokból származó mellékhatásokkal, ezenfelül a gyártók által rendelkezésre bocsátott tájékoztató korántsem tartalmaz elég információt ahhoz, hogy felelősségteljes és megalapozott döntést tudjak hozni a kísérletben való önkéntes részvételemről.

Horváth Ildikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára szeptember 14-én kelt levelében többek közt azzal indokolta a kormányrendeletben előírt oltási kötelezettséget, hogy a jogszabályban megjelölt egészségügyi dolgozók fokozottan ki vannak téve a fertőzés veszélyének, ami egyúttal forrása is lehet a vírus közösségi terjedésének. A rendelet szerinti kötelező oltásra egyrészt a foglalkoztatott saját egészsége, másrészt a betegek egészségének védelme érdekében is szükség van.

Az Alkotmánybíróság határozatában az Egészségügyi Világszervezet (WHO) álláspontjára utalva hangsúlyozta, hogy a közegészségügyi célok elérése – így különösen egy súlyos járvány megfékezése, következményeinek enyhítése – indokolhatja végső eszközként a kényszerítő jogi eszközök alkalmazását. Az alkotmánybírák szerint

a védőoltásra való tényleges kötelezés az egészségügyi önrendelkezéshez való jog arányos korlátozásának minősül,

így a támadott szabályozás szerinti szankció megalkotása nem eredményezett az indítványozók egészségügyi önrendelkezési jogába való aránytalan és e jog lényeges tartalmát sértő beavatkozást.

Az ügy előadója alkotmánybírója Juhász Miklós volt.

4. Közérdekű adatok kiadása

Az Alkotmánybíróság 15/2021. (V. 13.) AB-határozatban alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a közérdekű adatokra vonatkozó igénynek a hosszabb, 45 napos határidőn belüli teljesítése esetén az adatkezelőnek rögzítenie kell azokat az okokat, amelyek valószínűsítik, hogy az adatigénylésnek az információs önrendelkezési szabadságról szóló törvényben rögzített 15 napon belüli teljesítése a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatainak ellátását veszélyeztette volna.

Szél Bernadett országgyűlési képviselő indítványában az 521/2020. (XI. 25.) Korm.-rendelet azon rendelkezésének megsemmisítését kérte, amely szerinte a közérdekű adatigénylés rendjével kapcsolatos garanciális szabályok relativizálásához vezet.

Bár az Alkotmánybíróság elutasította az indítványt, azt állítva, hogy nem sérti a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot önmagában a válaszadási határidő felemelése, ellenben alkotmányos követelményt is megállapított. Az alkotmánybírák szerint ugyanis a szabályozás csak akkor marad az alkotmányos értelmezési tartományban, ha az adatkezelő nem csupán általánosan hivatkozik a veszélyhelyzetre, hanem valóban valószínűsíti, milyen közfeladatának ellátása került volna veszélybe, ha a törvényben rögzített határidőn belül kellett volna teljesítenie a válaszadási kötelezettségét.

A valószínűsítés nem jelenthet pusztán általános hivatkozást a járványra, hanem az esetlegesen ellátatlanul maradó közfeladatot ténylegesen nevesítenie kell.

A határozat indoklása szerint ennek elmaradása megkérdőjelezi a szabályozás szükségességét, ami a jogkorlátozás feltétele.

Az ügy előadó alkotmánybírója Schanda Balázs volt. A határozathoz Handó Tünde, Horváth Attila, Salamon László és Szívós Mária különvéleményt csatolt.

5. Műemlék lakások megvétele

A lakástörvény módosítását célzó egyéni képviselői indítványt az Országgyűlés június 15-én fogadta el 134 igen szavazattal 25 ellenében. Böröcz László fideszes képviselő eredeti tervezete még csaknem százezer önkormányzati bérlakást érintett volna, ezeket az ingatlanokat tette volna bérlőjük számára megvásárolhatóvá. Az első változat szerint azok a bérlők, akik 2020. december 31-e előtt kötöttek az önkormányzattal bérleti szerződést, vételi jogot kapnak volna arra, hogy a forgalmi érték harminc százalékáért megvásárolhassák a lakásukat. 

Minél régebben bérlők, annál olcsóbban juthattak volna hozzá.

Az ár egészen az ingatlan becsült értékének 15 százalékáig csökkenthető lett volna. Az érintett önkormányzatok észrevételei nyomán a javaslatot finomították. A parlament által elfogadott törvénymódosítás már csak a világörökségi területeken lévő lakásokra vonatkozott, és azok vehetették volna meg, akik 2020. december 31-e előtt kötöttek határozatlan idejű bérleti szerződést, és már legalább öt éve bérlik az ingatlant.

Utcarészlet a Budai Várnegyedben

Utcarészlet a Budai Várnegyedben

Fotó: Jászai Csaba / MTI

A megoldás nem nyerte el Áder János államfő tetszését, aki a törvény aláírása helyett – előzetes normakontrollt kérve – az Alkotmánybírósághoz fordult. A köztársasági elnök szerint a világörökségi […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2021/12/28/az-alkotmanybirosag-top-10-dontese-2021-ben/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Leégett egy ismert énekes budapesti háza

Leégett egy ismert énekes budapesti háza

Nagyon gyorsan leégett Révi Sándor otthona, erről maga a zenész számolt be a közösségi oldalán. …