Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője egy keddi háttérbeszélgetésen közölte, hogy 2024-től egy napon lehet megtartani az európai parlamenti és az önkormányzati választást, az összevont lebonyolítással az állam kilenc-tízmilliárd forintot spórolhat. Az Index értesülése szerint a törvényjavaslatot jövő kedden nyújthatják be az Országgyűlésnek. A frakcióvezető ugyanezen a háttérbeszélgetésen megerősítette, hogy a javaslattal kapcsolatban alkotmányossági aggályok sem lehetnek, mert
a jelenleg hivatalban lévő önkormányzati vezetők mandátuma 2024 októberéig tart. Májusban arról dönthetnek a választók, hogy 2024 októberétől 2029 októberéig kik vezessék az önkormányzatokat.
Választás és népszavazás egy időben
Mint ismeretes, az Országgyűlés még tavaly november 9-én Szabó Tímea ellenzéki képviselő javaslatára egyhangúlag eltörölte azt a korlátozást, amely szerint nem tűzhető ki országos népszavazás az országgyűlési, az európai parlamenti és az önkormányzati választást megelőző és követő negyvenegy napon belüli időpontra. Akkor a Párbeszéd politikusa azzal indokolta törvénymódosítási javaslatát, hogy
logisztikailag sokkal könnyebb lebonyolítani a szavazásokat egy időben, mint külön-külön, ráadásul jóval költséghatékonyabb is.
A parlament aznap 134 igen, 49 nem szavazattal elfogadta Volner János módosítási javaslatát is. A független honatya indítványa pedig – amely Szabó Tímea előterjesztéséhez kapcsolódott – biztosította annak gyakorlati és technikai feltételeit, hogy az országgyűlési választással azonos napon az országos referendum is megtartható legyen. A kezdeményezés létrehozta az egyszerre tartott választásokra és népszavazásokra a közös eljárás fogalmát.
Bejött az a várakozás, hogy az egy időben megtartott szavazás növelheti az aktivitást.
A részvételi adatok szerint a névjegyzékben szereplő 7 759 337 választópolgárból 5 448 020 fő (70,21 százalék) jelent meg az országgyűlési választásokon, míg a népszavazáson 5 112 197 fő (64,54 százalék) vett részt. Más kérdés, hogy a referendum végül nem érte el az érvényességi küszöböt, köszönhetően annak, hogy a szavazásra jogosultak ötöde, több mint másfél millió polgár érvénytelenül szavazott.
Ha a mostani részvételt összevetjük a korábbi választásokkal, látható, hogy a 2022-es számok szerint – amelyekkel legfeljebb a 2018-as adatok konkurálhatnak – jelentősen magasabb volt a részvételi arány, mint 2014-ben (61,24 százalék) vagy 2010-ben, amikor az első fordulóban a jogosultak 64,20 százaléka, míg a második fordulóban csupán 46,64 százaléka jelent meg.
Vagyis a választópolgári részvétel szempontjából az április 3-i közös eljárás működött.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
