Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A 2026-os országgyűlési választásokig az Index választási blogján a KözTér sorra veszi mind a 106 egyéni országgyűlési választókerületet. Igyekszünk a dolgok mélyére nézni, hogy tisztábban lássunk: melyik körzetben kinek lehet a legnagyobb esélye a győzelemre. A sorozat hatodik részében Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét vesszük szemügyre, a módszertanról ebben a cikkünkben olvashat.
Egy megye, ahol megsértődnek a jászok, ha összekeverik őket a kunokkal, a kunok pedig kiakadnak, ha a járatlan utazónak Kun Béla vagy Kun páter jut róluk eszébe. Sőt még Jászi Oszkárnak sincs köze a megyéhez, ő a partiumi Nagykárolyban cseperedett fel. Viszont az Alföld szívében elhelyezkedő Jász-Nagykun-Szolnok vármegye története így is gazdag és sokszínű.
Az 1876. évi közigazgatási reform alakította ki a mai megyerendszer alapjait, ekkor szűnt meg végleg a Jászkun Kerület és jött létre Szolnok központtal a vármegye. A perzsa eredetű jászok és a türk eredetű kunok nem csak afféle hóbortból, mint egy márkajelzés szerepelnek a megye nevében, még 2026-ban is. XIII. századi letelepítésük óta mind a két nép úgy olvadt be a magyarságba, hogy mindmáig őrzi identitását.
Az Alföld elnéptelenedett részeire, őseik földjére a török pusztítás után a 17-18. században a jász és kun leszármazottak – zömében a mai Felvidékről – visszatelepülhettek. Azonban a Habsburg bürokrácia ezt régi (15-16. századi) okiratok bemutatásához kötötte, ami a korabeli pusztítások miatt szinte lehetetlen volt fellelni. Akkoriban nyilván senki se tudta még letétbe helyezni, vagy szimplán a „felhőbe” tenni a tulajdonjogot bizonyító dokumentumokat, így sokszor a szerencsén vagy a hamisítási ügyességen múlott az ősi földek, kastélyok sorsa. A valódi történelmi jelentőség azonban az, hogy a jász-kunok összetartó közösségekként már a 18. század közepén szó szerint visszavásárolták Mária Teréziától a jogaikat, kollektív kiváltságaikat: ez volt a Redemptio, vagyis megváltás.
Lényegében autonóm jogállást kaptak, olyat, amiért a székelyek, a kárpátaljai és felvidéki magyarok a 21. században eddig hiába küzdöttek. Az így létrejött Jászkun terület bő száz évig nem tartozott a vármegye rendszerhez, maguk bíráskodhattak, sőt adóikat közvetlenül a királynak fizették meg. Ez az Európában is unikumnak számító közösségi élmény talán nem hiába teszi még ma is nagyon összetartóvá a jászokat és a kunokat. Még akkor is, ha az évszázadok alatt a nagy kárpát-medencei olvasztótégelyben igencsak feloldódtak ezek az etnikai kontúrok.
„Nekünk ti, nem!” – sokszor elhangzik, Karcagon vagy Jászberényben ez a mondat. Sokan nyakasnak, makacsnak vélik őket, de igazából ez csupán a szokásokhoz való ragaszkodás. Olyan hagyományokhoz, amit csak az érthet meg, aki odaszületett. A „jöttmentek” kevésbé.
Kulturális szempontból a hagyományokban gazdag jász és kun identitás tehát ma is erősen él a helyi közösségekben, amit számos népszokás, rendezvény és emlékhely őriz. A Jász Világtalálkozó vagy a kun hagyományőrző programok fontos szerepet játszanak a közösségi összetartozás erősítésében. A népművészet, különösen a hímzés, a fazekasság és a néptánc kiemelkedő jelentőségű. A megye kulturális életének központja ugyanakkor az a Szolnok, amit épp a kunok és jászok miatt tettek meg anno megyeszékhellyé –, vagyis kerestek egy semleges várost, épp ahogy az USA-ban tették Washington D.C. esetében.
Itt is fogy a magyar
Demográfiai szempontból a vármegye népessége az elmúlt évtizedekben csökkenő tendenciát mutat. Ennek oka elsősorban az alacsony születésszám és a fiatalok elvándorlása Budapestre vagy külföldre. A lakosság elöregedése szintén elég komoly kihívást jelent, különösen a kisebb falvak esetében. A településszerkezetre a kis- és középvárosok dominanciája jellemző, a tanyás térségek pedig máig részei a vidéki életformának. Ám nagyon úgy tűnik, hogy amit még a kommunizmus sem tudott eltörölni, a 21. század jóléti világa már el fog. Már ha nem történik valami csoda, és értékelődik fel újra az agrárium, mint hivatás szeretete.
A társadalmi különbségek a megye egyes részei között jelentősek, különösen az oktatáshoz és a munkaerőpiacra való hozzáférés tekintetében. A közösségi élet sok településen még mindig aktív, leginkább a kisebb falvakban, ahol az összetartás fontos a mindennapokban. Az oktatás, a szociális ellátórendszer és a helyi fejlesztések kulcsszerepet játszanak abban, hogy a megye hosszú távon fenntartható fejlődési pályára álljon, és a ma még összetartó közösségek fennmaradhassanak.
Nem éppen Kiskunság
Gazdasági szempontból Jász-Nagykun-Szolnok vármegye hagyományosan mezőgazdasági jellegű térség. A termékeny alföldi talaj kiválóan alkalmas búza, kukorica, napraforgó és cukorrépa termesztésére, valamint állattenyésztésre is. A 20. század második felében az ipar is megjelent a megyében, különösen Szolnokon és néhány nagyobb városban (pl. Jászberény). Az élelmiszeripar, a vegyipar és a gépipar fontos szerepet tölt be a foglalkoztatásban. Az utóbbi évtizedekben a logisztika is egyre nagyobb jelentőséget kapott, mivel a vármegye kedvező közlekedésföldrajzi helyzetben fekszik, vasúti és közúti csomópontként is működik.
Összességében Jász-Nagykun-Szolnok vármegye olyan térség, amelyben a természeti adottságok, a történelmi örökség és a kulturális hagyományok szorosan összefonódnak. Bár számos kihívással néz szembe, erőforrásai és közösségei jó alapot biztosítanak a jövőbeni fejlődéshez.
„Szolnoknál fordul a Tisza sorsa”
A Tisza és a Zagyva folyók találkozásánál felépült Szolnok már az Árpád-ház uralkodása alatt mezőváros és a hasonnevű vármegye székhelye volt. A török időkben a magyar végvárrendszer fontos erődítményeként állta a sarat a szolnoki vár, egészen 1552-ig, amikor is Eger előtt elfoglalták a törökök. Onnantól egészen Szolnok 1685-ös felszabadításáig megszállva tartották. Stratégiai lokációja miatt Szolnok a Rákóczi szabadságharcot is megsínylette, illetve 1849-ben egy fontos csata színhelyéül szolgált. Fejlődését később a Tisza szabályozása és Pesttel történő vasúti összeköttetése, valamint a tiszai gőzhajózás segítette.
A boldog békeidők rohamos fejlődését a trianoni békediktátum és a két világháború megakasztotta. A szocializmus évtizedeiben Szolnok – ahogy akkoriban mondták – „modernista iparvárossá” épült át lakótelepekkel, lakótelepekkel és lakótelepekkel. Egy időben a korábban szokatlan 18-24 emeletes toronyházai után még a „felhőkarcolók városaként” is emlegették. A szolnoki katonai repülőtér ma is fontos szerepet tölt be a Magyar Honvédség állományában és a pilótaképzésben is, Székely Gábor, majd Schwajda György igazgatósága alatt pedig a szolnoki Szigligeti Színház legendássá vált a magyar színházrajongók körében.
Mandátumbecslés: 01. OEVK (székhely: Szolnok)
A választókerület a megyeszékhely Szolnokból, két kisvárosból és 11 további községből áll össze. A lakosság körülbelül fele aktív foglalkoztatott, 85 százalékuknak van internet elérhetősége és egyötödüknek diplomája is, 31 százalékuk érettségizett, 17 százalékuk pedig szakmunkás képzettséggel rendelkezik, így a megye legműveltebb választókerületéről beszélhetünk.
A választókerületben a legnagyobb csoportot a vallási közösséghez nem tartozók alkotják, akik hisznek valamiben, római katolikusok, esetleg reformátusok, a nemzetiségek közül pedig a romák vannak látható számban jelen.
Rost Andrea vs. Berkó Attila
Szolnok a Fidesz számára szimbolikusan fontos város, hiszen itt nőtt fel Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó, a későbbi miniszterelnök pedig emiatt még a város egyik lakótelepén is élt rövid ideig. De Szolnok volt az egyik első olyan nagyobb város, melynek fideszes polgármestere lett az országban 1991-től Várhegyi Attila személyében, és innen származik Nyerges Zsolt, akit Simicska Lajos mellett sokáig a jobboldali gazdasági hátország meghatározó szereplőjeként ismert meg az ország.
Apró érdekesség, hogy 2002 fontos év volt a Botka család számára, mert ekkor választották meg először Botka Lászlót Szeged polgármesterévé, illetve az édesanyját, Botka Lajosnét pedig Szolnok polgármesterévé – MSZP-s színekben. Szolnokot később 2006 és 2024 között Szalay Ferenc egykori kosárlabdázó és tornatanár vezette, de tavalyelőtt óta Györfi Mihály személyében újra baloldali polgármestere van a városnak.
2010-ig Szolnok és környéke az MSZP egyik bástyája volt, ám utána narancsba fordult egészen napjainkig. Előbb Dr. Bene Ildikó belgyógyásznak, majd 2018-tól Dr. Kállai Mária korábbi kormánymegbízottnak sikerült helyben győznie – legjobb eredménye a 2022-es 46,91 százalék volt. Ám a Fidesz–KDNP itt is cserélt. A jelölt Berkó Attila, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánja lesz, aki korábban 15 éven át (1992-2007) a gyermekvédelemben dolgozott Budapesten körzetközponti vezetőként.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!