Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A 2026-os országgyűlési választásokig az Index választási blogján a KözTér sorra veszi mind a 106 egyéni országgyűlési választókerületet. Igyekszünk a dolgok mélyére nézni, hogy tisztábban lássunk: melyik körzetben kinek lehet a legnagyobb esélye a győzelemre. A sorozat következő részében Győr-Moson-Sopron vármegyét vesszük szemügyre, a módszertanról ebben a cikkünkben olvashat.
Babos Tímea, Borkai Zsolt, Áder János, Kautzky Armand, Lobenwein Norbert, Soproni József, Szájer József, Liszt Ferenc, Szijjártó Péter mind-mind a három történelmi megye egyikében született. Legyen szó akár sportól, politikáról vagy művészetekről – hopp és ki ne hagyjuk SP-t aka Éder Krisztiánt, vagy akár Dallos Bogit – a vármegye ismert, híres-hírhedt arcokat adott az országnak.
Magyarország északnyugati csücskét gyakran nevezik a „Nyugat kapujának”. Földrajzi elhelyezkedése évszázadok óta meghatározza történelmét, gazdasági fejlődését és kulturális arculatát. A térség egyszerre őrzi a történelmi Magyarország hagyományait és tükrözi az egykori Osztrák-Magyar Monarchia tipikusan közép-európai karakterét.
A vármegye területét három történelmi egység alkotja: Győr, Moson és Sopron egykori vármegyéi. Földrajza rendkívül változatos. A vármegye székhelye, Győr a Duna, a Rába és a Rábca találkozásánál fekszik, stratégiai jelentőségű közlekedési csomópontként. A nyugati részen található Sopron történelmi belvárosával és az osztrák határ közelségével különleges szerepet tölt be, míg Mosonmagyaróvár a Lajta mentén fejlődött regionális központtá.
Győr, vagy leánykori nevén Arrabona fontos katonai és kereskedelmi központ volt a limes mentén, amit nem sokkal Krisztus születése után kezdtek Claudius császár idejében építgetni. A honfoglalást követően a térség a nyugati gyepűrendszer része lett, majd a középkorban megerősödött városai – különösen Győr és Sopron – jelentős kereskedelmi és egyházi központokká váltak.
A török hódoltság idején ismét Győr kulcsfontosságú végvárrá vált. Egykori erődrendszere ma is befolyásolja belvárosának szerkezetét. A XVII.-XVIII. században Sopron a magyar országgyűlések egyik helyszíne volt, ami politikai súlyát is növelte.
A Dunántúl motorja
A XX. század második felében a szocialista tervgazdálkodás Győrt és Mosonmagyaróvárt lüktető ipari központokká formálta. Ám itt jön a csavar. A rendszerváltás utáni már-már szokásos ipari hanyatlás a vármegyét szinte megkímélte, szemben például Dunaújvárossal vagy Miskolccal. Ebben nagy szerepe volt, hogy a Győri Keksz és Ostyagyár, a Győri Szeszgyár mellé az ipari parkokba beköltözött a holland Philips és a német Volkswagen Csoport részekén az Audi autógyára.
Az 1990 évek végétől pedig már az ország egyik leggyorsabban fejlődő régiójává vált, a folyamatos külföldi működőtőke-beáramlásnak köszönhetően. Győr-Moson-Sopron vármegye gazdasági teljesítménye azóta is kiemelkedő országos viszonylatban. A járműipar meghatározó szereplője a győri Audi Hungaria, amely az egyik legnagyobb hazai exportőr és munkaadó. A beszállítói hálózat, a logisztikai infrastruktúra és a magasan képzett munkaerő stabil ipari ökoszisztémát teremtett. De a mezőgazdaság továbbra is jelentős, különösen a Kisalföldön, a Lipóti Pékség is innen származik.
Ausztria közelsége erőteljes hatással van a munkaerőpiacra: sokan ingáznak innen Burgenlandba vagy Alsó-Ausztriába dolgozni, ami magasabb béreket és sajátos társadalmi szerkezetet eredményez. Kis szerencsével Bécsig magyarul elboldogulunk minden benzinkúton vagy étteremben. Ám szerencsére ez nem csak egy egyoldalú kapcsolat. A turizmus egyébként is erős ágazat, de némely városba az osztrákok gyakorlatilag hazajárnak: fogorvoshoz, étterembe, piacra stb. Azonban a történelem jobb oldalára került osztrákokon kívül is van élet, hiszen a történelmi belvárosok, a Fertő-tó, a termálfürdőink és a fesztiválok évente sok tízezer látogatót vonzanak szerte Európából.
A harmadik legnépesebb vármegye
Budapestet nem ide számítva, Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén után Győr–Moson–Sopron a közel félmillió lakosával a harmadik legnépesebb megyénk. Mindezt úgy, hogy az osztrák határszél egy jó része csakugyan magyarajkú – első, sőt másodgenerációs ingázókból lett kétlaki osztrák lakosok által. Érdekesség, hogy hála nekik elindult egyfajta „ fordított-Trianon projekt” észak Burgenlandban.
1990 óta a megye népessége ráadásul folyamatos növekedésben van. Nemcsak a természetes születésszámoknak, hanem az ország más pontjaiból ide migrálóknak köszönhetően. Miért? A munkanélküliségi ráta a megyében hagyományosan alacsony, a jövedelmi szint viszonylag magas. A térség erősen urbanizált, mégis a falvak is viszonylag népesek maradtak. A szuburbanizáció különösen Győr környékén jelentős: az agglomerációs települések dinamikusan növekednek.
A felsőoktatásban pedig meghatározó szerepet játszik a győri Széchenyi István és a Soproni Egyetem is, melyek mérnöki és gazdasági képzéseikkel közvetlen kapcsolatban áll a régió iparával. És ha ez még mindig nem lenne eléggé csábító Budapest még vonattal sincs messzebb, mint autóval észak-déli irányban átmenni a fővároson.
Nem balliberálisnak való vidék
1998 és 2026 között hét országgyűlési választáson összesen öt alkalommal nyert balliberális párt. 2002-ben és 2006-ban Győr belvárosában az MSZP, valamint Mosonmagyaróváron 2006-ban. Egyébként csak a Fidesz és még anno az MDF nyerte el a nyugatcsücskének a szíve minden csücskét.
2010 óta pedig egészen nyugodtan nevezhetjük a megyét kormánypártok (Fidesz-KDNP) fellegvárának, különösen a vidéki körzetekben. Győr és Mosonmagyaróvár helyi politikája már kiegyensúlyozottabb képet mutat, de túl sok izgalomra eddig ott se került sor.
Mandátumbecslés: Győr-Moson-Sopron 01. OEVK (székhely: Győr)
A választókerület a megyeszékhely Győr nagy részét fogja össze 66 szavazókörrel a város déli részét (pl. Adyváros, Kismegyer, Ménfőcsanak) leszámítva, továbbá három község is része a győri járásban, így erősen urbanizáltnak tekinthető.
A lakosság 31,5%-a érettségizett, 25%-uk diplomás, 16%-uk szakmunkás, míg 10,6%-uk csak az általános iskolát végezte el. Ezzel a Budapesten kívüli egyik legkiműveltebb választókerületről beszélhetünk. A lakosság több, mint 53%-a foglalkoztatott is, a magas gazdasági aktivitás is azt mutatja, hogy az ország módosabb részén járunk. Ám a népesség csak 87%-ának van internetelérhetősége.
A legnagyobb nemzetiséget a németek, a legnagyobb vallási felekezetet pedig a római katolikusok teszik ki, de ők is csak a lakosság 29,4%-át, amely miatt az egykori vértanú püspök Apor Vilmos nem lenne boldog.
Diószegi Judit vs. Szeles Szabolcs
A Fidesz-KDNP jelöltje Szeles Szabolcs győri egyéni önkormányzati képviselő és korábbi alpolgármester lesz –, aki Simon Róbert Balázst váltja.
A Tisza párt jelöltje, Diószegi Judit 25 éven át volt rendőrtiszt, bűnmegelőzési szakértő és tréner, hasznos hobbija a mesekönyvírás, a leszerelését követően jelenleg pedig a győri városvezetés munkáját segíti. A 2024-es EP-választáson Fidesz-KDNP 39,8%-ot, a Tisza párt pedig 37,5%-ot kapott.
A város három cikluson át tartó MSZP-s vezetését (Balogh József) 2006-ban végül Borkai Zsolt törte meg a Fidesz-KDNP támogatásával és lett egészen 2020-ig polgármester. Borkai lólengésben Szöul (1988) olimpiai bajnoka szertornában – 2010-2017 között a Magyar Olimpiai Bizottságot is vezette. Polgármestersége jól indult, a helyiek szerették, de a 2019-es önkormányzati választások előtt robbant az anonim „Ördög ügyvédje” által terjesztett videó Borkai jachton orgiázós jeleneteivel. A győriek ennek ellenére is újraválasztották, majd a botrány miatt mégis lemondott.
Ekkor Borkai régi belső ellenfele, a papagájairól, képregényeiről híres szívsebész Dézsi Csaba András lett a polgármester, akin Borkai úgy vett revansot, hogy elindult a 2024-es önkormányzati választáson. Kettejük küzdelméből nevető harmadikként pedig a Mandiner egykori újságírója és az Azonnali volt főszerkesztője, Pintér Bence került ki győztesen – az ellenzéki összefogás támogatásával.
Győr-Moson-Sopron 01. OEVK-ban a Tisza jelöltje, Diószegi Judit lehet inkább a befutó. Fontos megjegyezni, hogy ez is egy olyan körzet, amiben, ha a Tisza nem nyer, esélye sincs a kormányalakításra (2026. 02. havi becslés).
Mandátumbecslés: Győr-Moson-Sopron 02. OEVK (székhely: Győr)
A választókerület Győr kisebbik déli feléből (pl. József Attila városrész, Kismegyer, Ménfőcsanak, Adyváros és Marcalváros egy része), Pannonhalma városából, továbbá a győri, pannonhalmi és téti járások 32 községéből áll össze.
Pannonhalma a 996-ban még Géza fejedelem által alapított Bencés Főapátság miatt került fel az UNESCO világörökségi helyszíneinek listájára. Híres fiúgimnáziuma pedig a kommunizmus évtizedeit is túlélte. Sőt, a 2000-es évek óta a bencés hagyományok jegyében bortermeléssel és gyógynövénytermesztéssel is foglalkoznak a Főapátságban.
A választókerület lakosságának 28%-a érettségizett, 21,2%-uk szakmunkás, 18,2%-uk diplomás, míg 12,7%-uk csak az általános iskolát tudta befejezni. Ezek az országos összevetésben nem rossz arányok, amik talán a bencés oktatás is befolyásol. A legnagyobb vallási felekezetet nem meglepő módon a római katolikusok teszik ki, de élnek azért reformátusok is a térségben.
Fekete Dávid vs. Néher András
A kormánypártok jelöltje Fekete Dávid korábbi alpolgármester (2012-2024) lesz, aki már 21 éves kora óta önkormányzati képviselő. 23 évesen a város alpolgármestere lett, de volt a Fidelitas országos választmányának elnöke is. 2017-ben pedig PhD fokozatot szerzett a győri Széchenyi István Egyetemen. Igaz, még nem országgyűlési képviselő, de 37 évesen már így is ő a Győr és térsége élhetőségéért és fejlesztéséért felelős miniszteri biztos a Navracsics Tibor vezette KTM-ben. Fekete mellesleg azt a Kara Ákost váltja, aki 2014 óta három országgyűlési választást is megnyert a Fidesz-KDNP színeiben, legutóbb 2022-ben már 60,1%-os többséggel.
A Tisza párt jelöltje, az eredetileg történész végzettségű Néher András stratégiai beszerző és négygyermekes apuka. Élt korábban Londonban, a hazatértét követően pedig az elmúlt 15 évben különféle multicégeknek dolgozott – igen, az Audinál is –, ahol az ellátási lánc biztosításáért és új modellek fejlesztésének támogatásáért felelt. A 2024-es EP-választáson a Fidesz-KDNP 46,5%-ot, a Tisza pedig 31,5%-ot kapott.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!