Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az elmúlt tíz évben összesen két település kapott városi rangot. Legutóbb, nyolc év szünet után, 2021. szeptember 1-jén avattak új városokat hazánkban, miután Áder János köztársasági elnök két nagyközségnek, a Pest vármegyei Kiskunlacházának és a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Nyírbogátnak városi címet adományozott.
A várossá nyilvánítás rendjét az önkormányzati törvény szabja meg. Előzetesen egy szakértői bizottság bírálja el a pályázatokat, mielőtt a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter (a Miniszterelnökséget vezető miniszter) asztalára kerülnének. A kormány minden nem választási év június 30-áig tesz javaslatot a köztársasági elnöknek, aki július 31-ig dönt a várossá nyilvánításról.
Idén a Miniszterelnökséget vezető miniszter nem terjesztett fel városi cím adományozására vonatkozó javaslatot az államfőnek.
És mivel jövőre választási év lesz, erre legkorábban már csak 2025-ben kerülhet sor.
Lehúzták a rolót
Magyarország 3178 településéből 348 város, vagyis Budapest és a 25 megyei jogú város mellett további 322 település rendelkezik városi jogállással. Hogy ez sok, vagy kevés? Ha azt nézzük, hogy 1950-ben 55, vagy 1990-ben is csak 164 település büszkélkedhetett városi ranggal, akkor mindenképpen sok. Ha ehhez azt is hozzávesszük, hogy minden kilencedik magyar település város, és minden negyedik város ötezernél kisebb lélekszámú, illetve a 348 városból csak 145-ben élnek tízezernél többen, pláne túlzottnak tűnik ez a szám.
Az Orbán-kormány tíz éve, 2013-ban húzta le a rolót, és két lépcsőben szigorította a várossá nyilvánítást szabályozó kormányrendeletet, mert egy időben csak az a nagyközség nem lett város, amelyik nem akarta.
A kormány településfejlesztési politikájának az utóbbi évtizedben számtalan pályázó esett áldozatául. Csak 2015-ben 23 község és nagyközség akadt fenn a rostán. Hoppon maradt több balatoni üdülőhely (Balatonszárszó, Csopak, Révfülöp, Tihany), a sörgyáráról nevezetes Bőcs, a borászatáról híres Abasár és Etyek, de az egykori kényszermunkatáboráról hírhedtté vált Recsk is.
Csak és kizárólag presztízsszempont
Fábri István, az egyik legnagyobb lélekszámú hazai nagyközség, a csaknem tízezer lakosú Pest megyei Csömör polgármestere korábban az Indexnek elmondta:
Sokan még ma is azt hiszik, hogy a városi ranghoz érdeke fűződik egy településnek. Ez régebben valószínűleg így volt, de az utóbbi évtizedekben már egyáltalán nem.
A városi rang elnyerése egy község, nagyközség számára csak és kizárólag presztízsszempont, abból se közigazgatási, se anyagi, sem egyéb előnye nem származik – állította a polgármester. Nincs olyan törvényi szabályozás, pályázati költségvetési eljárás, amelyet befolyásolna a település besorolása. Talán csak egy esetben számított – tette hozzá –, amikor néhány éve megszüntették a kétezernél kevesebb lelkes településeken a polgármesteri hivatalokat, akkor megengedték, hogy a városi rangúak (például Pálháza és Visegrád) megtarthassák hivatalukat.
Sokan aszerint tekintenek városnak egy települést, hogy milyen a „megjelenése”, városias-e a kinézete, a településképe, milyenek a hétköznapi élet keretei: a boltok, a szolgáltatások, a vendéglátóegységek, a sport- […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
