Hirben.hu Hírben jók vagyunk!
A Magyar Közlöny idei 103. számában megjelent kormányhatározat szerint az Orbán-kormány Kőszeg ostromának méltó megemlékezésére készül. A határozat leszögezi:
Az 1532. évi kőszegi ostrom a magyar nemzet és a keresztény Európa történelmének olyan meghatározó eseménye, amelynek 500. évfordulója alkalmából történő méltó megemlékezés történelmi, kulturális, nemzet- és külpolitikai, illetve identitás- és térségfejlesztési szempontból is kiemelkedő jelentőséggel bír.
A közelgő évforduló alkalmából megbízták a közigazgatási és területfejlesztési minisztert, hogy az esemény előkészítésére munkacsoportot alakítson, amely felméri a szükséges fejlesztéseket, valamint a program költségigényét.
Szulejmán hadjáratot indít
Nos, I. Szulejmán szultán 1532-ben hadjáratot indított nagy ellenfelei, V. Károly német-római császár, spanyol király, valamint testvéröccse, I. Ferdinánd cseh és magyar király, Ausztria főhercege ellen. Mégpedig azért, mert a német protestáns fejedelmek schmalkaldeni szövetsége 1531-ben erős, császárellenes tömböt hozott létre. Ezt a megosztottságot Szulejmán szerette volna kihasználni, de elszámolta magát, amikor alábecsülte a kereszténység összetartó erejét, hiszen hadai megindításával épp ő segítette hozzá a szembenállókat a nürnbergi vallásbékéhez, amelyet 1532. július 23-án kötöttek meg. A rendek százezer zsoldost szavaztak meg Károlynak.
Csakhogy a választási hitlevél értelmében Károly birodalmi csapatokat nem vihetett a határon túlra, a törökök viszont már nem akartak megütközni a császáriakkal.
Bariska István nyugalmazott főlevéltáros szerint a reguláris szultáni hadakat az önkéntes könnyűlovasság és az irreguláris gyalogság egészítette ki, akik viszont a hadműveleti akciókban alig, az ostromok előkészítésében csak bizonyos kiegészítő munkákra voltak használhatók, és összesen sem lehettek többen 30 ezernél, azaz szó sem volt arról, hogy 1532-ben 200 ezer fegyveressel lépte volna át Szulejmán a Dráva gázlóját Eszéknél. Mindazonáltal a szolgálókkal együtt tovább nőtt a felvonulók száma.
Kitűzték-e a lófarkas lobogót?
A drávai átkelés után az oszmánoknak komoly nehézségekkel kellett szembenézniük: egyrészt az állandó esőzések okozta rendkívül rossz terepviszonyokkal, másrészt az egyre súlyosabb élelmezési és takarmányozási hiányokkal. A szinte járhatatlan utak miatt nemcsak lelassult a felvonulásuk, hanem az előőrs és a szultáni főerők közötti szokásos kétnapi távolság is öt napra nőtt. Noha az oszmán haderő nem ütközött ellenállásba, mégis augusztus 5-ét írtak már, mire megközelítette a határ közelében fekvő Kőszeg várát.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!