Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A Závecz Research ezer fő telefonos megkérdezésével készített reprezentatív kutatást Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő megrendelésére. Az adatfelvétel október 1–8. között történt.
Kit hibáztatnak?
A kutatás szerint az elmúlt bő két évben valamelyest változott az orosz–ukrán háború magyarországi megítélése, de a többségi vélemények nagyságrendjében nincs változás: 2022-höz hasonlóan a lakosság 65 százaléka úgy gondolja, az orosz fél agressziójáról van szó. 62 százalék Oroszországot látja felelősnek a kialakult helyzetért.
Annak a megítélésében viszont jelentősebb elmozdulás történt, hogy Oroszország védekezésből kezdeményezett-e háborút. Két év alatt 13 százalékról 22 százalékra emelkedett az ezt az álláspontot képviselők aránya, miközben 16 százalékról 26 százalékra emelkedett azoknak az aránya, akik szerint Ukrajna tehető felelőssé a jelenlegi háborús helyzetért.
A kutatásból kiderült, a növekedés a bizonytalanok, a kérdést megítélni nem tudók táborának csökkenésével párhuzamosan történt: 2022-ben a lakosság 22–25 százaléka nem tudta, mit gondoljon a háborús felelősségről, egy részük azóta Ukrajna ellenében foglalt állást. A bizonytalanok aránya 12–13 százalékra csökkent.
A Závecz kutatása kitér arra is, hogy az elmúlt két évben a Fidesz és a Mi Hazánk szavazói körében csökkent az Oroszországot elítélők aránya. A kormánypártiak 53 százaléka tartotta agressziónak Oroszország tevékenységét 2022 májusában, ez 41 százalékra csökkent. Jelentősen emelkedett viszont azok aránya, akik szerint Oroszország védekezésből indította a háborút (18 százalékról 44 százalékra). A kérdésben bizonytalan Fidesz-szavazók aránya a felére csökkent. A kormánypárti szavazók körében tehát már többen vannak, akik szerint Oroszország védekezésből indította a háborút, mint akik agressziónak tekintik azt.
Két éve a Fidesz-szavazóknál még az volt a domináns vélemény (46 százalék), hogy Oroszországé a nagyobb felelősség, 23 százalékuk nevezte meg Ukrajnát. Ez az arány átfordult, ma már 53 százalékuk inkább Ukrajnát hibáztatja, 33 százalékuk Oroszországot. A felelősséget megítélni nem tudók aránya a kormánypártiaknál 30 százalékról 14 százalékra csökkent.
Megvédenénk az országot?
A Závecz adatai alapján az elmúlt két évben 50 százalékról 46 százalékra csökkent azok aránya, akik biztosan vagy valószínűleg harcolnának katonaként, vagy más módon segítenék az országot védő hadsereg munkáját egy esetleges támadás esetén.
Mindössze 4 százaléknyian tartják nagyon valószínűnek, hogy a háború átterjed Magyarországra, 41 százalék elképzelhetőnek, de nem valószínűnek gondolja ezt a forgatókönyvet. A kormánypárti szavazóknál az átlagosnál magasabb a helyzetet kifejezetten fenyegetőnek látók aránya – 9 százaléknyi, valamint a falvakban élők és az alapfokú végzettségűek körében is magasabb ez az arány (7–8 százalék).
A többség (55 százalék) csak humanitárius segítséggel támogatná Ukrajnát. Katonai támogatást 18 százalék érez helyesnek, ugyanakkor 18 százaléknyian vannak azok is, akik semmilyen segítséget nem adnának.
A kormánypártiak 63 százaléka csak humanitárius segítséget adna, olyan pedig a kutatás alapján nincs köztük, aki katonai támogatásban is gondolkodna. A Mi Hazánk támogatóinak álláspontja szinte megegyezik a kormánypártiakéval. A Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció támogatóinál 29-29 százalék azok aránya, akik a humanitárius mellett katonai segítséget is adnának Ukrajnának, több mint felük csak a humanitárius álláspontján van, kevesebb mint egytizedük pedig nem is támogatná a szomszédos országot. Az iskolai végzettség emelkedésével egyre kevesebben vannak, akik semmilyen támogatást nem adnának.
A többség az uniós és a NATO-tagság mellett van
A Závecz kutatása azt mutatja, hogy a lakosság 68 százaléka az Európai Unióban történő maradásra voksolna egy ezzel kapcsolatos népszavazáson, 16 százaléknyi kilépéspárti és 16 százaléknyi bizonytalan mellett. A kérdés megítélése a pártpolitikai törésvonalak mentén:
- A Fidesz–KDNP táborának 46 százaléka a maradásra szavazna, 37 százalékuk a kilépésre.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!