2021. október 21., csütörtökMa Orsolya napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 362,00 Ft | USD: 312,00 Ft | CHF: 337,00 Ft
2021.10.21. Orsolya Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 362,00 Ft | USD: 312,00 Ft | CHF: 337,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / Az első magyar ügyvédnő titkos élete

Hirdetés

Az első magyar ügyvédnő titkos élete

Ungár Margit 1897-ben született Diósgyőrben polgári zsidó családba. Érdeklődő, szorgalmas gyermek volt, aki az iskolában is mindig kiemelkedően teljesített. Szülővárosában kitűnően érettségizett. A fiatal lány jogász bátyja, Ungár Ferenc unszolására választotta a jogi pályát.

A segítő kéz munkása

A jogi diploma megszerzéséig ezernyi akadályt kellett leküzdenie. Az egyetemi felvételinek például előfeltétele volt, hogy minden tárgyból kitűnő legyen – miközben a férfiaknál ez nem volt kikötés. Aztán a fővárosban szeretett volna továbbtanulni, amit nem engedélyeztek, így előbb Debrecenben, majd Szegeden folytatta jogi tanulmányait. Elsőéves joghallgató volt, amikor visszavonták azt a rendelkezést, ami engedélyezte, hogy nők is járhassanak jogi egyetemre. Azonban az erről szóló törvénycikk azt is kimondta, hogy a tiltások

az előző tanévekben már beiratkozva volt rendes hallgatók […] további beiratkozási jogát nem érintik, amennyiben nemzethűségi és erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatók.

Ungár Margit tehát mégis csak folytathatta tanulmányait, mégpedig nem is akárhogyan, mert minden vizsgáját és szigorlatát kitüntetéssel tette le. 1923-ban szerezte meg a jogi diplomát.

Hirdetés

Már amikor beiratkoztam a jogra, megbeszéltük egy orvostan-hallgatónővel, hogy sebész lesz, akinek fegyvere „a gyógyító kés”. Én viszont úgy döntöttem: „a segítő kéz” munkása leszek, azokat fogom képviselni, akik a társadalom száműzöttjei. Első sorban a leányanyákat, akiknek a tapasztalatlanságával, jóhiszeműségével annyian visszaélnek s azokat a letartóztatottakat, akik a kor társadalmi berendezkedésének voltak az áldozatai.

Mivel ügyvéd szeretett volna lenni, a kizárólag férfiakból álló ügyvédi kamarában szavazásra bocsátották a kérdést, hogy egyáltalán bekerülhet-e az ügyvédjelöltek közé. Az Ujsag 1928. január 10-én a Nőket is felvesz az Ügyvédi Kamara című tudósításában arról számolt be, hogy a kamara választmánya Papp József elnökletével ülést tartott, amelynek egyetlenegy napirendi pontja az új ügyvédi rendtartás megvitatása volt. A korábbi rendtartás első pontja kimondta, hogy nőt nem vesznek fel a kamarába. A tiltó szabályt sokan támadták. Popper Tódor kamarai titkár közölte, hogy a választmány elutasítja az ügyvédi numerus clausust, és nem támogathat olyan intézkedést, amely szembehelyezkedik a nők egyenjogosításának alapelveivel. Ungár Margit ezt az akadályt is sikeresen vette, hiszen a kamarai többség – 19-en 17 ellenében – igennel voksolt.

A következő kihívást az jelentette, hogy szakmai gyakorlatra egy tapasztalt ügyvédnél, egy úgynevezett principálisnál kellett elhelyezkednie. A múlt század húszas éveiben közel sem volt egyszerű olyan irodát találni, ahol egy principális hajlandó lett volna egy jogásznővel együtt dolgozni. És nem is talált, ezért a bátyja debreceni ügyvédi irodájában kezdte meg szakmai gyakorlatát.

EZUTÁN MAGÁNÉLETE IS SZERENCSÉSEN ALAKULT, HISZEN AZ ŐT MINDENBEN SEGÍTŐ BÁTYJA UTÁN VÁGI JÓZSEF ÜGYVÉDI IRODÁJÁBA KERÜLT, AHOL A FÉRFIVAL A KÖZÖS MUNKA KÖZBEN EGYMÁSBA SZERETTEK, ÉS HAMAROSAN ÖSSZE IS HÁZASODTAK.

Diplomaátadás a folyosón

1928. június 24-én tette le az ügyvédi vizsgát. Az eseményről szinte valamennyi hazai napilap beszámolt. A korabeli sajtó szerint a vizsgát a Kúria egyik első emeleti termében tartották vasárnap reggel, szokatlanul nagyszámú érdeklődő – köztük a jelöltnő férje és bátyja – előtt.

A jelölt helyén a megszokott, frissen borotvált, zsakettes fiatalember helyett mosolygós fiatal nő, dr. Ungár Margit, az első magyar ügyvédnőjelölt várja a kérdéseket második és befejező ügyvédi vizsgáján.

Az első kérdést Istvánffy Lajos kúriai bíró, az öttagú bizottság egyik cenzora tette fel: „Ki követi el a csalárd bukás bűntettét?” A jelölt erre, de a többi kérdésre is gyorsan és határozottan felelt. A vizsga végén Vargha Ferenc koronaügyész, a bizottság elnöke kihirdette, hogy kitüntetéssel fogadták el a vizsgát. Hozzátette:

a jelölt férfias határozottsággal beszélt, szépen és kifogástalanul.

Végül azt kívánta, hogy annyi fényes sikere legyen az életben is, mint most a vizsgálóbizottság előtt. Ezt követően a Kúria egyik öreg altisztje adta át Ungár Margitnak az első ügyvédnői diplomát rózsaszínű selyembe burkoltan, aranyszalaggal átkötve – a folyosón.

Nem szerette, pontosabban: utálta, ha ügyvédnőnek hívják, mert meggyőződése szerint nem a nemük alapján kell megítélni az embereket. Ezért ragaszkodott a dr. Ungár Margit ügyvéd megszólításhoz.

Hiába ágált azonban az ellen, hogy ne csak a nőt lássák benne, a Sporthírlap 1929. január 12-i számában – az UTE futballklubot egy kártérítési ügyben képviselő – Ungár Margittal való találkozását így írta le az újságíró:

A férfipályán mozgó nő figuráját valahogy úgy képzeli el az ember, ahogy azt – az utóbbi időben igen gyakran – a színpadról deklamáltatják a szellemes és kevésbé szellemes színpadi szerzők. Szóval végy egy adag szikárságot, keverj hozzá egy háromdioptriás cvikkert, lásd el valódi disznóbőr aktatáskával, az […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2021/09/27/az-elso-magyar-ugyvedno-titkos-elete/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Áder János: Magyarország területének 13 százalékát elsivatagosodás fenyegeti

Áder János: Magyarország területének 13 százalékát elsivatagosodás fenyegeti

Alig található a Földön jó minőségű, könnyen hozzáférhető, tisztítás nélkül fogyasztható víz, mert az emberiség …