Egy hete indult az Országgyűlés őszi ülésszaka. A napirend előtti nyitóbeszédet akkor Orbán Viktor tartotta, a miniszterelnök később személyesen reagált az ellenzéki politikusoktól érkező kritikákra. Összefoglalónkat itt olvashatja.
Emelik a polgármesterek fizetését?
Kanász-Nagy Máté azzal kezdte a napirend előtti felszólalásokat az őszi ülésszak harmadik napján, hogy ezekben a napokban kezdik meg a működésüket az új, települési, kerületi önkormányzatok.
„Az elmúlt időszakban azt láttuk, hogy az önkormányzatok sokkal jobban teljesítettek a hétköznapokban, mint a kormányzati intézményrendszer” – vélekedett az LMP politikusa, aki ezért óriási problémának tartja, hogy
a kormány kisgömböc módjára próbál hízni, egyre több hatáskört von el a településektől.
Az LMP szerint meg kell erősíteni Magyarországon az önkormányzatiságot, ezért beterjesztették azt a javaslatukat, hogy emeljék meg a főpolgármester, valamint a polgármesterek tiszteletdíját, ami az új ciklus elején jelzésértékű intézkedés lenne. A polgármesterek felelősségét és munkáját tisztességes javadalmazással honorálnák, a tiszteletdíjat a mindenkori nemzetgazdasági átlagbér négyszeresére emelnék, a főpolgármester esetében hatszorosára.
Kanász-Nagy Máté a Fővárosi Közgyűlés alakuló üléséről elmondta, a parlamenti képviselők irigykedve nézhették azt, mert valódi, érdemi, szakmai viták voltak, és sikerült konszenzusos döntéseket is hozni. Elfogadott működési szabályzat és főpolgármester-helyettes így sincs.
Válaszában Latorcai Csaba kifejtette:
Lehet, hogy képviselő úrnak öröm volt látni, ami a Fővárosi Önkormányzat ülésén történt. Valóban sok vita zajlott, de számomra nem volt öröm látni. Ami az önkormányzat jogszabályi kötelezettsége lett volna, azt nem végezték el. Voltaképpen minden meddővé vált, jelen pillanatban erősen kérdéses, hogy a Fővárosi Önkormányzat működése megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, de legyünk bizakodóak.

Az államtitkár leszögezte, a kormány számára kiemelten fontosak az önkormányzatok, azt pedig visszautasította, hogy a kormány kisgömböc módjára hizlalná magát az önkormányzatok kárára. A feladatokat átrendezték, ami teher volt az önkormányzatoknak, azt átvállalták.
„Az a javaslat, amit idehozott az LMP, valóban megfontolandó javaslat. A kormány már régóta fontolgatja, hogy a polgármestereknek a bérét – összefüggésben a felelősségükkel –, sávosan határozza meg” – árulta el Latorcai Csaba, megjegyezve: ebben a formában ez a javaslat még további munkát igényel. Az államtitkár kitért arra is, hogy nem elegendő a polgármesterek fizetésével foglalkozni, felelősséget viselnek az önkormányzatoknál dolgozó köztisztviselők bére iránt is.
„Útjára indítjuk a magyar önellátás új korszakát”
Dúró Dóra bejelentette, hogy a Mi Hazánk Mozgalom „Kövesd a csodaszarvast” címmel életre hívja a hagyományos piacokat megidéző vásárát, amelynek elsődleges célja elvinni az ország minden szegletébe a minőségi magyar termékeket. A párt a következő hónapokban valamennyi vármegyében megrendezi a „Hazai Vásár” névre keresztelt rendezvénysorozatot, így szeretnék összekötni a helyi termelőket a fogyasztókkal.

A Mi Hazánk politikusa szerint a jó minőségű élelmiszerhez való hozzájutás a XXI. században nemcsak gazdaságpolitikai, hanem nemzetbiztonsági, és egészségügyi kérdés is. Úgy látják, hogy ezzel a modellel csökkenteni tudnák a vidék elnéptelenedését is, jövőképet mutatva a helyi fiataloknak. Nemcsak vásárlási lehetőséget kínálnak, hanem az ismeretterjesztésre is nagy hangsúlyt fektetnek különböző beszélgetésekkel, de kulturális és gyermekprogramokat is rendeznek.
Útjára indítjuk a magyar önellátás új korszakát. Azokat várjuk, akik együtt önellátó Magyarországot szeretnének teremteni
– húzta alá Dúró Dóra.
Válaszában Farkas Sándor úgy fogalmazott, hogy felértékelődött az ágazat súlya, már csak azért is, mert a koronavírus-járvány idején tapasztalták, mindenféle élelmiszerből megfelelő mennyiség és minőség állt rendelkezésre, ez a legfontosabb kérdés.
A kis piacoknak is óriási a szerepe, számtalan termelői piacot volt alkalmam átadni, ezek azok, amelyek az igazi lelkét adják a vidéki életnek. Nem csak áru, termelői kör, fogyasztói kör van, hanem azok az értékek, amelyeket mi annyiszor hiányolunk, a közösségi pillanatok
– hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve: a következő évben még nagyobb támogatáshoz próbálják juttatni a kistermelőket. Farkas Sándor ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar fogyasztóknak a tömegárura is szüksége van.
„Még mindig jellemző a lesajnáló viccelődés, amikor valaki vegánságról beszél”
Szabó Rebeka arról beszélt napirend előtti felszólalásában, hogy pénteken volt az állatok világnapja, Magyarország pedig „Európa-szerte hírhedt az állatokat szörnyű körülmények között tartó” illegális telepekről. A Párbeszéd – Zöldek politikusa arról is beszélt, hogy rengeteg tyúkot tartanak még mindig ketreces rendszerben, valamint a vágóhidakon is változtatásokat szorgalmazott.
A magyar kormányzati szereplők részéről még mindig jellemző a lesajnáló viccelődés, amikor valaki vegánságról vagy akár a rovarfehérjék élelmezési célú használatáról beszél
– fogalmazott Szabó Rebeka, hozzátéve: a nagyüzemi húsipar hosszú távon nem fenntartható.
Az ellenzéki képviselő kitért arra is, ha tényleg Várhelyi Olivér kapja az Európai Bizottságban az állatjólétért is felelős biztosi posztot, akkor az nagy lehetőség lenne, hogy jó példával álljanak az európai reformok élére, de egyelőre nem látja sem a szándékot, sem a hiteles személyt ehhez.
Válaszában Répássy Róbert kiemelte, a kormány az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásért és végrehajtásáért felelős kormánybiztost nevezett ki Ovádi Péter személyében, de az Agrárminisztériumnak is megvan a maga felelőssége a haszonállatok tartását illetően.

Az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy az Országgyűlés már korábban meghozta azt a törvényt, amely felhívta a kormányt, hogy hozza létre a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítványt, a célkitűzések megvalósítására forrást is biztosítottak.
Az alapítvány tevékenységéről elmondta:
Éves költségvetése nagyjából felét állatvédő, civil ernyőszervezetek fejlesztésére, edukatív munkájuk megsegítéségre, állatvédelmi tevékenységek erősítésére, és az Állatorvostudományi Egyetem civil állatvédőket segítő ivartalanítási programjának támogatására fordította, valamint állatvédelmi rendezvényeket támogatott.
A további célok között szerepel többek között az ebrendészeti telepek fejlesztése, állatbarát önkormányzati rendszer kidolgozása, állatkertek fejlesztési koncepciójának kidolgozása, a kóbor állatállomány csökkentése, valamint az edukáció, érzékenyítés, és befektetési alap létrehozása az állatvédelmi célkitűzésekért.
„A közbiztonságunkat nem a lottón nyertük”
Lukács László György napirend előtti felszólalásában úgy vélekedett, nem esnek túlzásba, ha azt állítják, hogy a fenyegetettségek korában élünk, példaként kiemelte a klímaváltozásból fakadó nehézségeket.
Ha gazdaságilag fenyegetett az ország, akkor általában Magyarországon a bűnözés növekszik. A bűnözés mellett vannak olyan nem várt, kívülálló hatások is, mint a migráció és a háborúk kérdése. Világosan látszik, hogy Magyarországnak komoly biztonsági kihívásai vannak
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/belfold/2024/10/07/orszaggyules-parlament-vita-fidesz-kdnp-ellenzek/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!