2021. január 19., keddMa Sára napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 359,00 Ft | USD: 296,00 Ft | CHF: 333,00 Ft
2021.01.19. Sára Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 359,00 Ft | USD: 296,00 Ft | CHF: 333,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / Az ellenzéki együttműködés 2020-as krónikája

Hirdetés

Az ellenzéki együttműködés 2020-as krónikája

Még 2010-ben és 2014-ben is elképzelhetetlen volt, hogy az ellenzék meghatározó szereplői együttműködésről vagy összefogásról beszéljenek egymással. Sőt, ennek a lehetősége a 2018-as választások idején is igen csekély volt, az újabb kétharmados Fidesz-KDNP győzelem azonban elkezdte „összeszorítani” a jobbról és balról érkező ellenzéki pártokat.

Ellenzéki pártok még soha nem zártak össze annyira, mint most, 2021 küszöbén, a 2022-es országgyűlési választások előtt egy évvel.

Gyurcsány Ferenc irányt hirdetett az ellenzéknek

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke nem hagyta leülepedni a 2019-es évet és az önkormányzati választások ellenzéki sikereit, ezért már január 2-án azzal indította az új évet, hogy Facebook-oldalán azt írta, az ellenzéki pártoknak 2021 őszére minden tekintetben készen kell állniuk, egy közös választási szövetségre.

Egy közös miniszterelnök-jelölt, egy közös lista, mindenhol csak egy egyéni ellenzéki jelölt. Így lehet győzni.

Hirdetés

Két nagyon fontos év jön. Bár nem lesznek választások, de ebben a két évben dől el, hogy mi történik 2022-ben.
Most úgy…

Közzétette: Gyurcsány Ferenc – 2020. január 2., csütörtök

Az első válaszreakció meglepő módon nem a pártpolitikából érkezett, hanem a Jobbik volt elnökétől, Vona Gábortól, akinek véleménye úgy tűnt, hogy nyitott kapukat dönget volt pártjánál és az ellenzék egyes szereplőinél is. A vloggerkedéssel foglalkozó egykori politikus a közösségi oldalán azt írta, Gyurcsány Ferenc javaslata

egyszerre erkölcstelen, rossz és veszélyes.

Abban egyetértett, hogy szükség van koordinált jelöltállításra, de a közös listát és a közös miniszterelnök-jelöltet elutasította.

Vona azzal érvelt, hogy a közös lista és a közös miniszterelnök-jelölt valójában nem a kormányváltást segíti:

a teljes listás összefogás nem a kormányváltás miatt fontos a DK-nak, hanem a saját hatalmi céljai miatt.

Az egykorik Jobbik-elnök arra figyelmeztetett, mivel a DK a legerősebb ellenzéki párt,

ő adná a miniszterelnököt (valószínűleg Dobrev Klára személyében), és ezzel Gyurcsány Ferenc surranópályán visszakerülne az ország élére.

Vona Gábor hozzátette, a választókerületekben kell legyőzni a Fideszt (mindenhol egy közös jelölt), listán pedig meg kell szerezni a legtöbb szavazatot (legalább két lista).

Az egyéniben döntünk a kormányváltásról, listán döntünk az új kormányról

– fogalmazott év elején.

Jó, akkor kezdődjön a vita. Gyurcsány Ferenc ugyanis bedobta a követ az állóvízbe.
(Persze, lehet azt mondani, hogy…

Közzétette: Vona Gábor – 2020. január 2., csütörtök

Így nézett ki a két listás verzió

A Jobbik volt elnöke nem maradt egyedül ezzel a koncepciójával, a sajtóban számos olyan cikk, vélemény és elemzés született, amelyek a két lista mellett érveltek. A két listás verzió lényege az volt, hogy

  • az egyik listára kerülnek az úgynevezett 20. századi, régi baloldali pártok (MSZP+DK), és
  • a másik listára kerülnek az úgynevezett 21. századi pártok (Jobbik+Momentum+LMP).

Akadt olyan elképzelés, amely a Párbeszédet „hozzáragasztotta” a 21. századi pártokhoz, de mivel már 2018-ban is az MSZP-vel együtt indultak, többnyire a régi baloldali pártok mellé sorolták.

Hogy álltak a pártok a listás vitához?

  • az MSZP és a Párbeszéd a DK irányvonalán haladva a teljes összefogás mellett foglalt állást
  • a Jobbiknál kérdés volt, hallgat-e egykori elnökére
  • az LMP kivárt
  • a Momentum taktikázott

A 2022-es választás több párt végét jelentheti?

Fekete-Győr András, a Momentum elnöke a Magyar Narancsban január elején megjelent interjújában arról beszélt, hogy sok mindenre nyitottak, de

az ellenzéknek 2021 nyaráig meg kell állapodnia a választási együttműködés mikéntjében.

TRAL7794

Fotó: Trenka Attila / Index

Azt is leszögezte, hogy a cél a 2022-es kormányváltás, ehhez pedig meg kell találni a legcélravezetőbb együttműködést. Meglepő fejtegetésbe kezdett azonban az ellenzéki pártok jövőjét illetően.

Ennyi pártra nincs kereslet. 2019 két választása arról szólt, hogy az ellenzéki választók kiemeltek két pártot: a DK-t a múltból, a Momentumot jövőből. Ez a két párt fogja meghatározni az ellenzék 2022 utáni politikáját.

Fekete-Győr szerint a választók döntöttek, ők maguk tisztítják meg az ellenzéki palettát, azonban ez még idő, amíg beérik, de a 2022-es választás több pártnak is a véget fogja jelenteni.

Tárgyalóasztalhoz ültek az ellenzéki pártok

Augusztusra mégis eljutottak oda az ellenzéki pártok, hogy tárgyalóasztalhoz ülve fűzzék szorosabbra az együttműködést. Az első pártelnöki találkozóról kiadott közös közleményben tudatták, hogy „az ellenzéki pártok, meghallva a választóik akaratát”, megkezdték a hivatalos egyeztetéseket, és eldöntötték:

mind a 106 egyéni választókerületben egy jelöltet állítanak a hatalom jelöltjével szemben, és győzelem esetén a közösen elfogadott program és elvek alapján együtt kívánnak kormányozni Magyarország érdekében.

Abban is megállapodtak, hogy közös programot alkotnak, és az egyéni képviselőjelöltek kiválasztásánál a tárgyalásos út mellett az előválasztás intézményét is legitim eszköznek tekintik.

Az októberi második pártelnöki találkozón ismét megerősítették, hogy a 2022-es választáson csak együttműködve győzhetik le a Fidesz-KDNP-t, továbbá a közös program kidolgozásának folyamatát is elindították.

(…) a pártelnökök megalapították a programíró bizottságot, amelynek fő feladata az ellenzéki pártok programjainak összehangolása lesz. A bizottságban a pártok szakpolitikai stábjai együtt fognak dolgozni, számos külső szakértői vélemény bevonására is törekednek majd, valamint korábbi programalkotó kezdeményezések eredményeire is építenek – adták hírül az ellenzéki pártok közös közleményükben.

Mikor kell kész lennie a közös programnak?

Az Index októberi cikkében megpróbáltunk utánajárni, hogy kik segíthetik és milyen sarokpontok alapján az ellenzéki programírást, de mint kiderült, akkor még csak az elhatározás létezett a pártoknál.

A korábbi kormányok tagjai által életre hívott V21 értelmiségi csoport és az Ellenzéki Együttműködés (ELEGY) nevű szervezet is hajlandónak mutatkozott a közös munkára, illetve utóbbi „Fejezetek a demokratikus és szolidáris Magyarország alkotmányos programjához” címmel elkészített egy vitaanyagot.

Októberben az ELEGY alapítója, Magyar György az Indexnek azt mondta: semmit sem tesznek a pártok háta mögött, az elkészült tanulmányukat eljuttatták az összes pártnak, „akik nagy udvarisággal és szeretettel fogadták” azt. Arra is felhívta a figyelmet:

2021 derekán már úgy kell dübörögniük az előválasztásoknak, hogy addigra a jelöltek ugyanazt a koncepciót képviseljék, politikai és szakpolitikai értelemben is.

Pulai András, a Publicus Intézet stratégiai igazgatója korábban az Indexnek azt nyilatkozta: szakpolitikai témákban már nincs érdemi különbség az ellenzéki táboron belül, a fontosabb kérdésekről ugyanazt gondolja a DK-s, a jobbikos, a szocialista és a momentumos is. Véleménye […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2020/12/28/nagy_utat_jart_be_az_ellenzeki_egyuttmukodes_2020-ban/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Dohánycsempészeket ítéltek börtönbüntetésre Budapesten

Letöltendő börtönbüntetésre ítélt a bíróság nem jogerősen négy férfit bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett, különösen nagy …