Hirben.hu Hírben jók vagyunk! 15.55: Még kisebb csoportokban maradtak emberek a helyszínen, de a rendezvény hivatalosan véget ért. A nagyobb tömeg békésen elvonult.
15.40: Álmos Péter szavaira Svéd Tamás úgy reagált: „mindannyian egy egészségesebb és boldogabb Magyarországért dolgozunk, a magyarok egészsége többet érdemel. Vigyázzunk magunkra, egymásra, köszönjük, hogy eljöttek.”
A színpadi műsor végeztével az emberek lassan elhagyták a teret, de a demonstráció üzenete még sokáig látható maradt a kézzel írt transzparenseken és táblákon. Az egyik molinó figyelmeztetett: „A rendszer pácienseket az út szélén hagy”, míg egy másik táblán az állt „Önálló egészségügyi minisztériumot”.
Hábetler András a beszéde alatt megkérdezte,hogy ki az, aki nem az egészségügyből jött, mire több mint a jelenlévők fele feltette a kezét. Civil ruhában orvosok, szakdolgozók, rezidensek voltak jelen. Most már csak „a magyarok egészsége többet érdemel” MOK kampányvideó zengi be a teret.
15.30: Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke felszólalásában elmondta: „Az egészség alapjog, de elveszett a bizalom abban, hogy elérhető lesz a megfelelő ellátás, mikor valóban szükség lesz rá” – kezdte beszédét. Kiemelte, hogy évente 70 millió orvos-beteg találkozás történik Magyarországon, és szerencsére ezek többsége nem traumatikus élménnyel zárul.
A technikai felszereltség hiányosságaira is rámutatott: „CT- és MR-készülékek arányában messze lemaradtunk az Unióban, sőt, még Bulgáriához vagy Romániához képest is” – hangsúlyozta, amire a tömegből fújolás hallatszott. Különösen aggasztó tényként emelte ki, hogy „a magyarok költenek az EU-ban legtöbbet zsebből az egészségügyre (fizetésükhöz képest).
Közölte azt is: „Az orvosi protokollok, etikai szabályozás nem lehet a politika eszköze, mert ez az önök bőrére megy”. Álmos Péter ezt követően elnézést kért „ha a túlhajszoltságban az egészségügyben dolgozók rosszul kommunikálnak az emberekkel”, hangsúlyozva, hogy „valójában mindannyiuk szívügye a gyógyulásuk”.
A MOK elnöke a legszükségesebb lépésnek gyorssegélyt nevezte meg: „A kormány évente 500 milliárd forinttal növelje az egészségügyi költségvetést és ezzel együtt az ellátás színvonalát”. Majd kijelentette: „ahonnan olyan kritika érkezik, hogy az ehhez hasonló társadalmi kiállás csak politika, annak nem annyira fontos, hogy javuljon az egészségügy helyzete”. Határozott reményét fejezte ki, hogy „együtt elérnénk, hogy ne kelljen utcára vonulni gyermekeinknek egy társadalmi alapjogért”.
15.20: A résztvevők Csongrád-Csanád, Tolna, Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok, Győr-Moson-Sopron, Bács-Kiskun, Heves, Nógrád megye MOK által készített táblákat fognak, helyszíni tudósítónk információi szerint valóban megyei orvosok érkeztek a helyszínre. Fogorvosok, pszichológusok, természettudósok is vannak köztük. A demonstráción a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSz) is képviseltette magát zászlóval.
18
15.10: A rendezvény következő felszólalója Hábetler András orvos és operaénekes volt, aki elmondta, hogy a demonstráció napjának délelőttjét kislánya szalagszakadása miatt a Semmelweis Egyetem gyermekklinikáján töltötte. Meglepetésének adott hangot a nagy létszámú résztvevő miatt, ami szerinte azt bizonyítja, hogy „mégis van szolidaritás ebben az országban”. Megosztotta személyes tapasztalatait is: a kétezres évek elején kezdett háziorvosi praxisban dolgozni, jelenleg két praxisban helyettesít és hajléktalanellátóban is tevékenykedik. Megjegyezte, hogy hosszú operaénekesi kitérő után, 2021-ben kezdett újra praktizálni.
Hábetler határozottan kijelentette, hogy nem tart attól, hogy bármi atrocitás érné azért, mert egy társadalmi szolidaritást kifejező rendezvényen felszólal. Ezt követően megosztotta saját egészségügyi tapasztalatait: 2018-ban veserákot diagnosztizáltak nála, és a Covid előtt az ország egyik legjobb specialistája műtötte meg, amelynek köszönhetően meggyógyult. Később azonban rádöbbent, hogy a gyors műtéti ellátást annak köszönhette, hogy az orvosi egyetemen széles kapcsolatrendszerre tett szert. „Úgy vélem, mindenkinek egyenlő hozzáférés kellene az egészségügyi ellátáshoz” – hangsúlyozta.
Hábetler András külön kiemelte, hogy a koronavírus-járvány alatt elképesztő hősöknek látta az egészségügyben dolgozókat. „Az emberek a betegellátás során félnek és kiszolgáltatottak” – folytatta. „Elfogadhatatlan, hogy az ember a méltóságát is elveszítse a szakemberhiány miatt”. Felidézte a sürgősségi osztályon tapasztalt körülményeket, ahol 12 órás műszakokban dolgoznak az egészségügyi szakemberek, miközben a betegek közül sokan több órát várnak az ellátásra, és „szorult helyzetükben jámborul tűrik” a körülményeket.
Nem repülőtérre, stadionra, az ellátórendszerre kellene többet költeni. Ha ez működik, ide nekem az oroszlánt is. Az egészségügyben mind egy hajóban evezünk – betegek, orvosok, szakdolgozók –, ami most lélekvesztő, tenni kell azért, hogy ez luxusjacht legyen.
Elmondta, hogy praxisában gyakran elszundít a kimerültségtől az ellátás pillanatnyi szünetében az asszisztense, aki gyakran prizmát ad, hogy meg tudjon élni. Ez tarthatatlan – húzta alá. Hábetler András azt is hozzátette, hogy a szakdolgozók a béremelések, a ki nem adott szabadságok miatt becsapva érzik magukat.
„Folyamatos harcban és háborúban állunk az egészségügyben, a végén mindig a halál győz, mi nem tesszük le a fegyvert, ilyen körülmények között küzdünk. Együttes harcra szólítom a politikusokat a magas vérnyomás, a tumorok, az infarktus ellen” – mutatott rá.
Hábetler beszéde után Svéd Tamás közölte: „Örülünk, hogy megmaradtál, az lenne a cél, hogy mindenki megmaradjon”.
18
15.05: Tapasztó Orsi mentálhigiénés szakember és kutatófizikus felszólalásában kiemelte, hogy a hátrányos helyzetű régiókban születő gyermekek különösen veszélyeztetettek. „Több mint 100 ezer gyermeknek nincs háziorvosa, a szakellátásról ne is beszéljünk” – jegyezte meg. Rámutatott az egészségnevelés hiányára is, amelynek következménye, hogy minden negyedik gyermek túlsúlyos. Hangsúlyozta, hogy az egészséges életmód követése sokba kerül, és a hátrányos régiókban egyre több gyermek él szuvas foggal. „Nem dönthetik el, hogy hova szülessenek” – mondta a szakember, utalva a regionális egyenlőtlenségekre.
A mentálhigiénés stratégia hiányának súlyos következményeire is felhívta a figyelmet: „Egyre több az iskolai zaklatás és az ebből eredő tragédia. A fiataloknál a második leggyakoribb halál az öngyilkosság”. Véleménye szerint elegendő szakember közreműködésével időben fel lehetne fedezni a szorongásos, depresszív tüneteket. „A gyerekek egészségéért az intézmény felelős. Ha a rendszer rossz működését titkolni akarják, az óhatatlanul áldozatokkal jár” – hangsúlyozta.
Beszédét azzal zárta, hogy „minden társadalmat az határoz meg, hogyan bánik az elesettekkel, a jövőjét pedig az, hogyan bánik a gyerekekkel”. Megköszönte a résztvevők jelenlétét, különösen azokét, akik sokat kockáztatnak ezzel. Végezetül határozottan kijelentette, hogy „egy dolgot mindenképpen követelne ebből az épületből” – mutatott a Parlamentre – „az egészségünk iránt”.
15.00: Svéd Tamás a színpadra lépve a Covid-járványra emlékezve kérte a résztvevőket, hogy 1 perc néma csenddel emlékezzenek az áldozatokra.
14.50: Sárdi Péter, a Magyar Orvosok Szakszervezetének (MOSZ) elnöke arról beszélt, hogy az egészség kérdése bizonyos szempontból mindig háttérbe szorult. A magyarok rosszabb egészségi állapotának hátterében az eszközhiány, a szakemberhiány, a túlterheltség áll. Pedig hivatásának az egészségügyet azért választja, mert gyógyítani szeretne, a beteg pedig gyógyulni szeretne. Ez nem luxus kérdés, befektetés abba, hogy gyermekeink egészségben nőjenek fel, minél tovább legyen mellettük nagyszülő.
Gyógyító szakemberekre, nem válságmenedzserekre van szükség – jelentette ki Sárdi Péter, amit a tömeg tapssal fogadott. Egy nem kiszámítható, büntető rendszernek nincs megtartó ereje. A teljesíteni tudó és akaró embereket csábítja így el a külföldi munkalehetőség. A magyar egészségügy olyan, mint a zuhanóspirálba kerülő repülő, nincs már a rendszerben felhajtó erő – fogalmazott.
Hangsúlyozta, hogy ezen változtatni kell, ahogy azon is, hogy a több beteg ellátása veszteséget termel. Egy magyar ember egészségére 720 ezer forinttal kevesebb jut éves szinten, mint más uniós átlagpolgáréra – tette hozzá.
<a href="//galeria.index.hu/belfold/2025/03/08/a_kossuth_terre_vonultak_az_orvosok/" class="image-link" […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/belfold/2025/03/08/tudositas-parlament-orosok-tuntetes-egeszsegugy-finanszirozas/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!