2023. február 6., hétfőMa Dóra napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 389,00 Ft | USD: 361,00 Ft | CHF: 391,00 Ft
2023.02.06. Dóra Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 389,00 Ft | USD: 361,00 Ft | CHF: 391,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / Az egészségügy átalakítása jó irány, de lényegi kérdések kimaradtak

Hirdetés

Az egészségügy átalakítása jó irány, de lényegi kérdések kimaradtak

A november 22-én elfogadott szociálistörvény-módosítást az egészségpolitikai szakértő úgy értékelte, hogy a szociális és egészségügyi ellátórendszer kettéválasztása elviekben elfogadható, de nyugat-európai mintára célszerű lenne a két rendszert szakmailag szoros összefogásban egymást kiegészítve működtetni.

Kérdés, hogy ha egyre inkább kivonul az állam a szociális ellátásból, mi lesz azokkal az emberekkel, akiket nem tudnak otthon gondozni, vagy nem tudják intézményi elhelyezésüket biztosítani

– kezdte Rékassy Balázs. Az egészségpolitikai szakértő kiemelte: Magyarországon nincs olyan erős szociális háló, amely ezt elbírná, kevés ehhez az intézményi férőhely, és egyébként is többéves várólistával kell számolni. „A humánerőforrás-hiány ebben a szektorban még nagyobb, mint az egészségügyben, ahol nagyjából minden ötödik szakdolgozó hiányzik a rendszerből” – húzta alá.

A szakközgazdász úgy véli, nem jelent erre megoldást a rendelkezés azon passzusa, amely szerint a szociális ellátást nyújtó intézményeknek át kell venniük a korábban a kórházak krónikus belgyógyászati osztályán szakápolást végző nővéreket legutóbbi hathavi bérük átlagát biztosítva, ugyanis mivel az egészségügyi dolgozók bérének nagymértékű emelésére készül a kormány, nem valószínű, hogy sokan átmennének az alulfinanszírozott szociális szférába. „Valószínűleg inkább a kórházon belül átkérik majd magukat egy másik osztályra” – hangsúlyozta.

Hirdetés

Jobb teljesítményre ösztönző bérezés

A tervezett törvénymódosítás szerint az alap- és középfokú végzettséggel rendelkező egészségügyi szakdolgozók átlagosan 32 százalékos, a diplomások 55 százalékos béremelést kapnának, a bérpótlék egy része beépülne az alapbérbe. Rékassy Balázs elmondta, hogy ezzel remélhetőleg megállítható a szakmából való már kritikus méreteket öltött elvándorlás, és növelhető megbecsültségük, amivel a fiatalok számára is vonzóbb lehet ez a pálya.

„A koronavírusig méltánytalanul alul voltak becsülve az ápolók, nővérek, asszisztensek, ahhoz képest, hogy milyen komoly, társadalmilag kiemelten fontos munkát végeznek.

A járvány elején ugyan megtapsolták őket, de később az elismerés helyébe a düh és a frusztráltság lépett, mikor nem tudták szeretteiket meglátogatni az emberek, vagy egyéb nehézségekbe ütköztek, és ők voltak az elsők, akikkel beszélni tudtak” – emlékeztetett a járványhullámok idején koronavírus-osztályon önkénteskedő orvos. A teljesítményalapú bérezésre vonatkozó célkitűzés előírja, hogy 40 százalékkal nőhet, de 20 százalékkal csökkenhet is az ápolók, orvosok fizetése.

„Ha ez átlátható, objektív értékelési rendszer alapján történik, akkor ezt el kell fogadni, hiszen a minőségi és teljesítményalapú bérezés jobb teljesítményre serkent, és ezzel javulhat a hazai egészségügyi ellátás minősége. Abban a Magyar Orvosi Kamara is egyetért, hogy ne kizárólag az eltöltött évek legyenek a meghatározóak a fizetések tekintetében, de számukra a miniszterelnökkel történt személyes megegyezést a fizetések csökkentése tekintetében felrúgni nem tisztességes és nem elfogadható. Rékassy szerint is egy differenciált komplex, több elemből álló fizetés és érdekeltségi rendszer határozza meg a béremelések mértékét. Itt a szolgálati időn felül a szakterületi és beosztási pótlékok, a minősítés és teljesítmény, illetve egy negyedik változó elem is érvényesüljön, amely az ügyeleti, helyettesítést, kirendeléseket és esetleges jutalmakat hivatott fedezni” – értékelte.

Centralizáció a munkaerőhiány feloldására

A kórházak megyei központosítását illetően úgy fogalmazott, hogy az 1970-es években kialakított, kórházcentrikus ellátórendszert egyértelműen át kell alakítani, azon felül, hogy financiális és humánerőforrás-indoka van annak, hogy a nagyobb költségű, több szakembert igénylő beavatkozásokat a megyei központokban végeznék. Az adott megyében dolgozó szakemberek is aszerint lennének átirányítva, hogy hol van rájuk a legnagyobb szükség.

A városi kórházak telephelyként fogadhatnának betegeket többek között egynapos műtétekre, belgyógyászati, szülészeti vagy sürgősségi ellátásra.

„Ez a belső munkaerőhiány feloldását és a hatékonyabb munkavégzést elősegítő intézkedés, ami elméletben érthető változtatás annak érdekében, hogy valóban megfelelő centralizációval lehet csak kis forrásokból működtetni a kórházakat – fejtette ki Rékassy Balázs. Példaként hozta fel, hogy a rendelkezés szerint más, az adott megyében található kórházakból szakrendelőkből vonhatnak majd el szakembereket a megyei centrumkórházba. Véleménye szerint ez egy nagyon érzékeny kérdés, mivel az ellenszolgáltatás nélküli átvezényléssel könnyen megnőhet a közfinanszírozott egészségügyben való állásukat felmondók száma, akik inkább a flexibilisebb munkakörülményeket kínáló magánegészségügyben fognak továbbdolgozni. „Ez ronthatja a betegek hozzáférését és kiszolgáltatottságát.”

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2022/11/28/egeszsegugy-atalakitas-torvenymodositas-szakkozgazdasz/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Bőröndök alatt csempészett kutyákat egy román sofőr – videó

A Németországba tartó férfit Hegyeshalomnál ellenőrizték a pénzügyőrök, akik halk, nyüszögő hangra lettek figyelmesek a  …