Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Kuuno Vaher, az AstraZeneca közép-európai vezetője az Indexnek többek között arról beszélt, hogy
- a magyar népbetegségek területén kínálnak megoldást,
- kitért a legújabb terápiás innovációikra,
- hogyan szolgálja a helyi kutatásokat a magyar adatvagyon,
- szóba került a gyógyszerek eltérő régiós elérhetősége,
- és hogy az uniós reformok milyen hatással voltak a vállalatra.
A vállalat Magyarországon az onkológia, a szív- és érrendszeri, a vese- és anyagcsere-betegségek, valamint a légzőszervi és immunológiai betegségek kezelésében van jelen. Terápiás területeiken több kutatást is folytattak hazánkban, mik voltak a legígéretesebb eredmények?
Az új gyógyszerekkel a betegek állapotában és a betegségek kimenetelében szeretnénk változást elérni; célunk például, hogy a rák ne legyen a fő halálozási okok között, és arra is törekszünk, hogy drámaian csökkentsük a szívelégtelenség miatti kórházi ellátás mértékét. Az onkológia területén az AstraZeneca klinikai vizsgálatai évek óta folyamatosan jelen vannak Magyarországon a legnagyobb onkológiai centrumokban.
Jelenleg 29 onkológiai klinikai vizsgálat folyik, és ezek száma várhatóan emelkedni fog.
A legtöbb hazai onkológiai vizsgálat az emlőrák és a tüdőrák területén folyik, de jelen vagyunk a petefészekrák, prosztatarák, gyomorrák, méhtestrák, májrák, fej-, nyaki daganatok és hematológiai területeken is. Számos, áttörést jelentő onkológiai gyógyszer már elérhető, és az elkövetkező években még többet fognak törzskönyvezni.
Voltak olyan gyógyszerfejlesztéseik, amelyeket a magyarországi tapasztalatok indukáltak? A légúti betegségek és immunológiai területen kiemelendő a magyar részvétel azokban a klinikai kutatásokban, amelyek az úgynevezett biológiai terápiák kifejlesztéséhez vezettek.
Ezeket a terápiákat akkor alkalmazzák, amikor a szokásos standard kezelések nem tudják kontrollálni a betegséget. Magyarországon összesen 22 nemzetközi vizsgálat folyt magyar orvosok és betegek részvételével, ahol ezek a gyógyszerek eredményesnek bizonyultak súlyos asztma, orrpolipózis és lupus kezelésében. A vizsgálatokat követően kerültek ezek a gyógyszerek törzskönyvezésre, és váltak ma már a magyar betegek számára is elérhetővé. A kardiovaszkuláris, renális és metabolikus területről is számtalan klinikai vizsgálatot végeztek Magyarországról, amelyek kapcsán számos új hatóanyag került be a terápiás eszköztárba.
Kiemelhetőek azok a nagy vizsgálatok, amelyekben az eredetileg cukorbetegség-kezelésre vonatkozó gyógyszerek kardiovaszkuláris biztonságosságának igazolásán túl a krónikus vesebetegségre és a szívelégtelenség-kezelésre kifejtett pozitív hatásukat sikerült igazolni.
Azóta ez utóbbi indikációk is az európai terápiás ajánlásokban az elsővonalbeli kezelési lehetőségek közé kerültek. Az új terápiák már lehetővé tették, hogy sok súlyos asztmás beteg visszatérjen a munkába, az új onkológiai gyógyszerek pedig számos daganatos beteg életét mentették meg. A krónikus vesebetegség megfelelő terápiája pedig sok érintett számára késleltette a dialízist, vagy a beteg akár el is kerülhette azt.
Az antibiotikumokból többször hiány volt a patikákban, amellett, hogy a rezisztencia egyre nagyobb probléma, miközben 80 éve nem találtak fel új baktériumellenes szert. A Novexel Corpot ezért vásárolta meg az AstraZeneca; már tíz évvel ezelőtt kutatás-fejlesztési igazgatójuk, John Rex úgy fogalmazott, hogy ha nem cselekszünk időben, a gyógyszer-rezisztencia miatt a fertőző betegségeknél 100 évvel ezelőtti állapotokra süllyedhetünk vissza. Tavaly pedig a Nature tudományos lapban publikáltak szerint amerikai kutatókkal értek el áttörést a tüdőgyulladás kezelésében. Mikor válhat ebből alkalmazható gyógyszer?
Az AstraZenecánál az emberiség legsúlyosabb betegségeit kutatjuk, olyan gyógyszereket fejlesztünk, amelyek jelentősen javítják az életkilátásokat, az életminőséget. Tudományos eredmények alapján új, célzott terápiák fejlesztésén dolgozunk. Globálisan az elmúlt években a vállalat árbevételének jelentős részét fordította kutatás-fejlesztésre.
A legfrissebb adatok szerint 2024-ben a K+F-kiadások 13,6 milliárd dollárt tettek ki, ami a teljes árbevételünk 25 százaléka.
Világszerte vezető szerepet töltünk be az újonnan indított globális klinikai vizsgálatok számában. Az összes többi betegséghez hasonlóan csak a jelentős innováció fogja biztosítani az eredményekben a nagyobb változást; ugyanez a helyzet az antibiotikum-rezisztencia esetében is. Úgy vélem, hogy a nanotechnológiai megoldások és az új koncepciók, mint például a baktériumok génszerkesztése, biztosíthatják az antibiotikum-rezisztencia kezelésében a lépésváltást. Hogy ezek az új terápiák hatékonyak-e, azt csak klinikai vizsgálatokkal lehet bizonyítani.
Mi az álláspontjuk az ágazatot érintő uniós reformról, amely a gyógyszerellátás biztonságát, az elérhetőség javítását, az innovatív készítmények megfizethetőségét helyezi fókuszba?
Az Európai Bizottság a gyógyszeripar fejlesztését szorgalmazza, annak érdekében, hogy az Európai Unió versenyképes maradjon a tudományos kutatások területén, növelje az ellátás biztonságát és erősítse a betegközpontú megközelítést. Az emberek jelenleg különböző mértékben férnek hozzá a gyógyszerekhez az Európai Unióban. Ez azt jelenti, hogy egyes országokban a betegeknek csak néhány hónapot kell várniuk arra, hogy egy adott terápiához hozzájussanak, míg más országokban ez akár évekig is eltarthat.
Minden olyan kezdeményezést támogatunk, amelynek a célja az emberek egészségi állapotának javítása, az egészségügyi ellátáshoz, szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés, illetve az európai egészségügyi rendszer hatékonyságának növelése.
A világszerte, így Európában is tapasztalható időszakos gyógyszerhiány hogyan érintette a vállalatot?
Sem Magyarországon, sem világszerte vállalatunk terápiáit érintően nem fordult elő gyógyszerhiány, folyamatosan tudtuk azokat biztosítani a betegeknek.
A tavalyi magyar uniós elnökség egyik kiemelt egészségügyi témája a szív- és érrendszeri betegségek voltak, ami egyik vezető terápiás területük. Ebben milyen előrelépések történtek ez idő alatt?
A szív- és érrendszeri betegségek a lakosság jelentős részét érintik, mind Magyarországon, mind egész Európában vezető halálok. Magyarország talán egyik legfontosabb eredménye az uniós elnökség alatt, az egészségügy területén az Európai Kardiovaszkuláris Egészségterv elfogadása volt, amelyben sürgetik, hogy minden tagállam saját stratégiát hozzon létre konkrét cselekvési pontokkal a kezelésre, a terápiaoptimalizálásra, a megelőzésre, a gyakori társbetegségek, mint a krónikus vesebetegség szűrésére egyaránt.
Ezeket az irányelveket az AstraZeneca is támogatja, számos együttműködésünk van egyetemekkel, szakmai társaságokkal, például a Magyar Kardiológusok Társaságával, amelyeknek a célja, hogy a hazai ellátás minőségét együtt javítsuk, illetve segítsünk a megelőzésben és a korai felismerésben.
Hazánk uniós elnöksége során a ritka betegség is fókuszpont volt, ami szintén portfóliójuk része. Mit gondol, itt a betegút rövidítéséhez, a mielőbbi kezelés érdekében milyen megoldások lennének előnyösek?
A ritka betegségek teljesen másfajta megközelítést igényelnek, esetükben nem beszélhetünk ilyen jelentős számokról, ha egyesével vizsgáljuk azokat, azonban együttesen nézve már jelentős a betegszám.
Az Európai Unióban nagyjából 27-36 millióan érintettek valamilyen ritka betegségben, ez pedig a teljes uniós lakosság 6-8 százaléka.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!