„Az MSZMP 1988. májusi pártértekezlete után zajlott le a – Kádár János és Grósz Károly közötti – hatalomváltás. Akkor az agg politikus azt mondta az egyik közvetlen munkatársának, hogy a Brutusok megjelentek – idézi fel az Indexnek Medgyesi Konstantin. A történész szerint ezzel Kádár arra utalt, hogy a Grósz Károly, illetve Berecz János által mozgatott pártaapparátus kisöpörte a hatalomból a kádáristákat. Politikatörténeti értelemben véget ért a kádárizmus korszaka. „Az apagyilkosság fogalom, egy jelkép: a legborzasztóbb bűnök megjelenítője – teszi hozzá Medgyesi Konstantin.
Nehéz örökség
A szegedi Móra Ferenc Múzeum tudományos igazgatóhelyettese, aki Apagyilkosság címmel írt könyvet a Kádár–Grósz-küzdelemről, úgy véli, az 1956 és 1988 közötti éveket még igen sokáig emésztenie kell a magyar társadalomnak. Szerinte
Kádár János politikai örökségét harminc évvel a korszak bukása után sem lehet feldolgozni, mert még közöttünk élnek az egykori üldözöttek. „Sosem szabad elfelejtenünk Kádár bűneit, de társadalomtörténeti szempontból számos pozitív változás is történt ezekben az évtizedekben. Ezt a furcsa életérzést megfelelő módon adja vissza a kommunista Magyarországra használt legvidámabb barakk kifejezés” – vélekedik a könyv szerzője.

Brutus és az adórendszer
Grósz Károly volt a legmagasabbra jutott kádári kisember. Grósz egy gyors észjárású, jól kommunikáló káder volt, de sok-sok történelmi véletlennek kellett ahhoz történnie, hogy hatalmi pozícióba kerüljön.
Kevesen tudják, hogy a hetvenes években egy vietnámi látogatás során felrobbant a Grósz Károlyt szállító autó – kicsin múlt, hogy egyáltalán túlélte.
A hetvenes évektől sok utódjelöltet tartottak […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!