Hirben.hu Hírben jók vagyunk! 
Pecsenye Csaba, az Országos Bírói Tanács (OBT) elnöke június 26-án jogorvoslati kérelemmel fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben Alaptörvény-ellenesség miatt kéri az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvény több rendelkezésének visszamenőleges hatályú megsemmisítését.
Precedenst teremtenek
Az OBT azért fordult jogorvoslatért az Alkotmánybírósághoz, mert megítélésük szerint a jogszabály előkészítéséért felelős igazságügyi miniszter nem tette lehetővé a bírósági törvény alapján a jogszabály tervezetének véleményezését. Ezt a jogorvoslati lehetőséget egyébként két éve kapta az OBT, amely eddig nem élt új jogkörével. A Pecsenye Csaba elnök által jegyzett indítvány megjegyzi, hogy kérelmük precedenst teremt, egyúttal lehetőséget ad az alkotmánybíráknak az OBT véleményezési jogkörét illető garanciák megfogalmazására.
Ami a kérelem tartalmi részét illeti, az OBT szerint azzal, hogy a törvény előkészítőjeként az igazságügyi miniszter nem biztosította véleményezési joguk gyakorlását, elvonta a testület alkotmányos védelemben részesített feladat- és hatáskörét. Mint írják:
A rendszeresen lehetetlen időpontban megérkező (jellemzően munkaidő után, különös figyelemmel a hét utolsó munkanapján beérkező) előterjesztések véleményezésére nagyon szűk határidő áll rendelkezésre, ami az elmélyült szakmai álláspont kifejtésére rendszerint nem elegendő. Jelen esetben a 2025. április 4-én (pénteken) a munkaidő végén, 13 óra 34 perckor megérkezett, igen nagy terjedelmű előterjesztés (normaszöveg és indokolás együtt: 124 oldal) véleményezésére rendelkezésre álló – meghosszabbított – határidő: 2025. április 17-e volt. Az OBT titkárságán a munkaidő pénteken 14.00-ig tart…
Továbbá: „Kérdésként vetődik fel, hogy egy, a közigazgatási egyeztetés során kiküldött e-mail eleget tesz-e a sarkalatos törvényben meghatározottaknak, és ennek következtében az Országos Bírói Tanács valóban betöltheti-e a szerepét a jogalkotási folyamatban?”
„Semmilyen garancia nincs”
Az indítvány szerint a sérelmezett törvényi rendelkezések közjogi érvénytelensége áll fenn, így tartalmuktól függetlenül, formailag Alaptörvény-ellenesek. Az OBT hangsúlyozza, hogy a véleményezési jogkör gyakorlása nem az igazságügyi miniszter eseti döntésén, hanem sarkalatos törvényi rendelkezésen alapul. Ehhez képest teljes egészében hiányoznak a jog gyakorlásával összefüggő, a jogalkotási eljárást érintő alkotmányos követelmények és garanciák. „Semmilyen garancia nincs a véleményezés érdemi mivoltára, hiszen a tervezet terjedelmétől függetlenül kizárólag az előterjesztő jóindulatán múlik a véleményezési határidő kijelölése” – állítja a bírói tanács.
A testület úgy véli, hogy az Alkotmánybíróságnak kulcsfontosságú […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!