A klímavédelemről szóló 2020. évi XLIV. törvényt öt éve, 2020. június 3-án fogadta el a parlament – 119 igen és 51 nem szavazattal. A jogszabály 3.§-a következő klímacélkitűzéseket tartalmazza:
- Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40 százalékkal csökkenti 2030-ig az 1990-hez képest.
- Magyarország 2030-at követően a végső energiafelhasználás 2005. évi szintet meghaladó növekedése esetén a növekményt kizárólag karbonsemleges energiaforrásból biztosítja.
- Magyarország a bruttó végső energiafogyasztásban legalább 21 százalékos megújuló energiaforrás részarányt ér el a 2030-ig.
- Magyarország a 2050-re eléri a teljes klímasemlegességet, azaz az üvegházhatású gázok még fennmaradó hazai kibocsátása, valamint elnyelése a 2050-re egyensúlyba kerül.
A zöldek szerint nem eléggé ambiciózus
A zöld szervezetek már a törvény tervezetét is élesen bírálták. Az Energiaklub, a Greenpeace Magyarország, a Habitat for Humanity Magyarország, a Levegő Munkacsoport, a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége közös állásfoglalásukban azt írták, hogy bár a törvény
tartalmaz előremutató elemeket is, a célkitűzések nem elég ambiciózusok ahhoz, hogy érdemi választ adva az éghajlati és ökológiai válságra, gazdaságunkat és társadalmunkat időben válságálló és klímabarát pályára állítsák, és megfelelő ütemben csökkenjen a fosszilis energia felhasználása. A tervezet így a vírusválság után szükséges zöld helyreállításra sem ad kellő választ.
A civilek szerint amiért az Európai Unió a 40 százalékos kibocsátáscsökkentés emelését tervezi 2030-ra, a hazai célértéket is legalább 55 százalékra kell emelni a mostani 40 százalék helyett. Szerintük egy olyan átfogó és ösztönző lakossági épületenergetikai programra lenne szükség, amely jelentős energiamegtakarítással járó korszerűsítés felé tereli a beruházásokat, és ezt elérhetővé teszi az alacsony jövedelmű háztatásoknak is.

Ötven ellenzéki képviselő indítványa
Aztán az LMP kezdeményezésére ötven ellenzéki képviselő 2021. szeptember 14-én fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy utólagos normakontroll keretében kérje a jogszabály Alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését. Az indítványozók szerint a rendkívül rövid, deklaratív törvényben normatív tartalmat kizárólag a klímacélt meghatározó 3. §-a tartalmaz, amely azonban önmagában alkalmatlan arra, hogy az egészséges környezethez való jog jövőbeli érvényesülését és a jövő nemzedékek életfeltételeit biztosítsa.
Miután három évig nem történt semmi az ügyben, az LMP tavaly májusban megsürgette az alkotmánybírákat, mondván, „az utolsó pillanatokban vagyunk, amikor még megállíthatjuk a klímakatasztrófát”.
Nemzedékek közötti igazságosság elve
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!