Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az Átlátszó még 2023-ban azzal fordult a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságához (BvOP), hogy interjút szeretne készíteni Jozef Roháč fogvatartottal, aki szándéknyilatkozatában arca bemutatásával és neve közlésével vállalta a nyilatkozattételt. Az elítéltről tudni kell, hogy jogerősen életfogytig tartó szabadságvesztést kapott az Aranykéz utcai robbantás, illetve a Fenyő-gyilkosság miatt.
A bűnözői életmód népszerűsítése
A BvOP Kommunikációs Főosztálya azt kérte a laptól, hogy küldjék át a feltenni kívánt kérdéseket. Miután ezt megtették, az országos börtönparancsnok közölte velük, hogy nem engedélyezi az interjút. A határozat indoklása szerint
az újságíró által megjelölt kérdések feltételezéseken alapulnak, jogerős bírósági ítéleteket és folyamatban lévő büntetőeljárásokat is érintenek, a válaszok a fogvatartott ezekkel összefüggő szubjektív véleményének nyilvánosságra kerülését segítenék elő.
Az oknyomozó online újság azért is furcsállotta a döntést, mert korábban több újságíró – P. Gál Judit és Dezső András – is beszélhetett a szlovák állampolgárságú, büntetését Magyarországon töltő elítélttel, az Átlátszót mégis eltiltották a börtöninterjútól.
Ezt követően a Szegedi Törvényszék helybenhagyta a BvOP határozatát, illetve elutasította a fogvatartott felülvizsgálati kérelmét. A végzés indoklása többek közt rámutatott: „figyelemmel arra, hogy elítélt jogerős ítéletében milyen elkövetési móddal és körülmények között, valamint, hogy milyen okból követte el bűncselekményét, bármilyen tapasztalatokról, életvitelről, pályafutásról való nyilatkozattétel önmagában az ilyen jellegű tevékenységének népszerűsítése, azaz a bűnözői életmód népszerűsítésének minősül, melynek megakadályozása a törvény szerint kötelezettsége a bv. intézetnek”.
Az érdeksérelemnek súlyosnak kell lennie
Az ügy az Alkotmánybíróság elé került, amely április 30-án közzétett határozatában elutasította az alkotmányjogi panaszt.
A panaszos álláspontja szerint a sérelmezett bírói döntés a kötelező szükségességi-arányossági teszt elvégzése hiányában aránytalanul, így Alaptörvény-ellenesen korlátozta az indítványozó véleménynyilvánításhoz való jogát és közvetve a sajtószabadsághoz való jogot.
Az Alkotmánybíróság határozatában (előadó alkotmánybíró: Márki Zoltán) megállapította, hogy a büntetés-végrehajtás rendjének megtartásához fűződő alkotmányos érdek a véleménynyilvánítási szabadság korlátozásának legitim alapja.
Azonban a szabad véleménynyilvánítás jogának kitüntetett szerepe azzal jár, hogy e jognak kevés joggal szemben kell csak engednie, és a korlátozás alapjául szolgáló érdeksérelemnek súlyosnak kell lennie.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!