Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A Gazdasági Versenyhivatal 2024 januárjában indított versenyfelügyeleti eljárást a Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt.-vel szemben, mert azt gyanította, hogy a cég négy, „teljes kiőrlésű” jelzővel forgalmazott termékével (teljes kiőrlésű nosztalgiakifli, PurPur teljes kiőrlésű stangli, teljes kiőrlésű pogácsa magvakkal és teljes kiőrlésű búzaliszt felhasználásával készült kakaós csiga édesítőszerekkel) megtéveszti a fogyasztókat, mivel azok a finomlisztnél kisebb arányban tartalmaznak teljes kiőrlésű lisztet, emiatt 186 millió forintos bírsággal sújtották az áruházláncot.
A Lidl Magyarország nem hagyta szó nélkül a büntetést, és hangsúlyozták, hogy az érintett négy termék beszállítója szerződésben garantálta a Lidl számára a teljes kiőrlésű megnevezés használatának jogszerűségét és az árucikkek teljes kiőrlésű liszttartalma úgy került meghatározásra, hogy annak beltartalmi értékei mellett az ízélmény is megmaradjon.
Az első ügy ugyan a Lidl miatt robbant ki, azonban a többi áruházlánc sem lehet nyugodt, mivel versenyfelügyeleti eljárásokat indított a Gazdasági Versenyhivatal három másik élelmiszer-kiskereskedelmi láncnál is, ugyanis a fogyasztói jelzések alapján megfogalmazott gyanú szerint a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft, az ALDI Magyarország Élelmiszer Bt. és a TESCO-GLOBAL Áruházak Zrt. vélhetően megtévesztő kereskedelmi kommunikációt folytat egyes „teljes kiőrlésűként” hirdetett termékeivel kapcsolatban.
A GVH mindhárom élelmiszer-kiskereskedelmi cég esetében észlelte, hogy egyes »teljes kiőrlésű« jelzővel forgalmazott, helyben sütött pékáruikkal kapcsolatos kereskedelmi kommunikációjukban, illetve önmagában ezen termékek elnevezésével valószínűsíthetően megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytatnak. A gyanú szerint a cégek azt a téves benyomást keltik a fogyasztókban a termékek összetétele mint lényeges jellemző tekintetében, hogy azok túlnyomó részben teljes kiőrlésű liszttel készültek. Ezen eljárások jelenleg folyamatban vannak
– közölte megkeresésünkre a GVH.
Hogyan és miért szab ki büntetéseket a GVH?
Az elmúlt években jelentősen emelkedett a nemzeti versenyhatósághoz érkező fogyasztói és piaci jelzések száma. 2024-ben a megelőző évről áthúzódó beadványokkal, az év során fogadott telefonos és személyes megkeresésekkel, valamint a tárgyévben benyújtott panaszokkal és bejelentésekkel együtt a GVH 2024-ben összesen 3231 fogyasztói és piaci jelzést kezelt. Ez a 2022-es évhez képest csaknem 50 százalékos növekedést jelent.
A növekvő bejelentések ellenére kevés ügyből lesz büntetés is, ahol viszont kiszabnak valami bírságot, ott komoly összegeket kell fizetniük a cégeknek.
A GVH a bejelentések és panaszok után értékeli, hogy a sérelmezett magatartással kapcsolatban a versenyfelügyeleti eljárás megindításának törvényi feltételei fennállnak-e. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal összefüggő fogyasztóvédelmi ügyekben ez valószínűsíthető jogsértést és a GVH hatáskörének fennállását jelenti, a versenytörvény szerinti vizsgálatoknál pedig az is szükséges az előzőeken túl, hogy a közérdek védelme az eljárás lefolytatását szükségessé tegye. A GVH fogyasztóvédelmi ügyekben akkor indít versenyfelügyeleti eljárást, ha egy vállalkozás valószínűsíthetően jogsértő kereskedelmi gyakorlatot folytat(ott) és a gazdasági verseny érdemi érintettsége megállapítható, például, hogy a vizsgált tevékenység kiterjedt, illetve nagyszámú fogyasztót érint egy adott piacon. Az egyes piacokon indított versenyhatósági eljárások az adott piac minden szereplőjének iránymutatást jelentenek, a GVH vizsgálatainak így egyfajta piactisztító hatása is van.
Fontos hangsúlyozni, hogy egy versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette
– emelte ki Horváth Bálint, a GVH kommunikációs vezetője.
A versenyfelügyeleti eljárás a szakmai irodák vizsgálóinak eljárásával indul. Amennyiben a vizsgáló a versenyfelügyeleti eljárást végzésével nem szünteti meg, az ügy iratai a vizsgálati jelentéssel a GVH döntéshozó szervéhez, a Versenytanácshoz kerülnek. Az eljáró versenytanács a vizsgáló jelentésének kézhezvételét követően a versenyfelügyeleti eljárást megszüntetheti, az aktát a vizsgálónak visszaadhatja további vizsgálat, új ügyfél eljárásba vonása vagy az eljárás kiterjesztése érdekében, és ideiglenes intézkedést is elrendelhet. Amennyiben a fenti intézkedésekre nem kerül sor, az eljáró versenytanács megküldi az eljárás alá vont ügyfélnek az ügyre vonatkozó előzetes álláspontját, amelyre az ügyfél az eljáró versenytanács által megállapított határidőn belül észrevételt tehet. Az előzetes álláspont megküldésével egyidejűleg nyilatkozattételre hívja fel az ügyfelet arról, hogy kéri-e tárgyalás tartását. Az eljáró versenytanács akkor tart tárgyalást, ha azt az ügyfél kéri vagy az eljáró versenytanács – a tényállás tisztázása érdekében – szükségesnek tartja. A Versenytanács tárgyalása nyilvános, ugyanakkor az eljáró versenytanács indokolt végzéssel a tárgyalásról vagy annak egy részéről a nyilvánosságot kérelemre vagy hivatalból kizárhatja.
Az eljárás végén a Versenytanács – számos egyéb intézkedés mellett – versenyfelügyeleti bírságot szabhat ki. Amennyiben a Versenytanács bírság kiszabása mellett dönt, annak összege legfeljebb az érintett vállalkozás, illetve annak a vállalkozáscsoportnak az előző üzleti évben elért nettó árbevételének tizenöt százaléka lehet, amelynek a bírsággal sújtott vállalkozás a tagja. A bírságösszegnek meghatározásakor a Versenytanács számos, a konkrét üggyel kapcsolatos szempontot mérlegel, amelyet határozatában pontosan megindokol.
A fogyasztói panaszok fontos piaci jelzésként szolgálnak a Gazdasági Versenyhivatal számára. A GVH vizsgálói minden fogyasztói jelzést megvizsgálnak. A fogyasztóvédelmi tárgyú ügyekben a GVH 2024-ben összesen 22 versenyfelügyeleti eljárásban hozott ügyzáró döntést, és ezekben összesen mintegy 1,7 milliárd forint bírságot szabott ki
– közölte Horváth Bálint, a GVH kommunikációs vezetője.
Horváth Bálint azt is elárulta, hogy a teljes kiőrlésű termékek ügyében úgy határoztak, hogy azokat a termékeket megnevezését tartották megtévesztőnek, amelyekben a teljes kiőrlésű liszt felhasználása nem érte el az 50+1 százalékot. Azért döntöttek így, mert bár szerintük a teljes kiőrlésű megnevezés azt sugallja a vásárlóknak, hogy a termék 100 százalékban teljes kiőrlésű lisztből készült, azonban jogszabály csak a teljes kiőrlésű kenyerek esetében határozza meg, hogy a termék hány százalékának kell ilyen alapanyagból készülnie – a kenyerek esetében 60 százalék az előírt –, így ők sem kezelték ennyire szigorúan a finom pékáruk összetevőinek arányát. A jövőben azonban ennél pontosabb szabályozás jöhet.
A GVH elnöke, Rigó Csaba Balázs, a magyar fogyasztók védelme érdekében versenypártolási javaslatban kezdeményezte az illetékes Agrárminisztériumnál a »teljes kiőrlésű« termékekkel kapcsolatos jogszabályi előírások felülvizsgálatát, illetve kiterjesztését
– jegyezte meg a kommunikációs vezető.
15
Több mint egymillió ember számára létfontosságú, hogy azt kapja, amit megvesz
A KSH adatai szerint Magyarországon több mint egymillióan élnek cukorbetegséggel. A Gazdasági Versenyhivatal eljárása azért indult, mert egy cukorbeteg fogyasztó fordult a Versenyhatósághoz a Lidl kifogásolt kereskedelmi gyakorlata miatt. A cukorbetegséggel, illetve inzulinrezisztenciával élők számára rendkívül lényeges, hogy milyen összetevőkből álló élelmiszereket fogyasztanak, ez ugyanis alapvetően befolyásolja az egészségüket, illetve életminőségüket.
A vállalkozásoknak a kereskedelmi kommunikációjuk kialakítása során figyelemmel kell lenniük arra, hogy a fogyasztók miként fogják értelmezni üzenetüket, és nem várhatják el a fogyasztóktól, hogy az állítások valóságtartalmának utánajárjanak. Különösen igaz ez, hogyha sérülékeny, például beteg fogyasztókról van szó. A Gazdasági Versenyhivatal mindenben a cukorbetegek oldalán áll, az eljárásával és döntésével pedig a sérülékenynek minősülő, cukorbetegséggel élő fogyasztókat is védi
– hangsúlyozta Horváth Bálint.
Szabó Adrienn dietetikus kihangsúlyozta, hogy valóban fontos a cukorbetegek számára a teljes kiőrlésű termékekre jellemző magasabb rosttartalom, de nem csak számukra lehetnek előnyösek az ilyen termékek. A teljes kiőrlésű gabona ugyanis nemcsak a magbelsőt tartalmazza, hanem a korpát, az alatta közvetlenül lévő aleuronréteget és a legbelső csírát is. Emiatt az ebből készült liszt gazdagabb lesz rostokban, esszenciális aminosavakban és többszörösen telítetlen zsírsavakban, B-vitaminokban (például folát) és ásványi anyagokban (kálium, magnézium, szelén, réz, cink). Kiemelte, hogy amikor az étrendben rendszeresen szerepelnek ilyen, tápanyagokban gazdag ételek, akkor az klinikai vizsgálatokkal is bizonyítottan hozzájárul a civilizációs betegségek (cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek, magas koleszterinszint, zsírmáj, daganatos betegségek) előfordulási rizikójának csökkentéséhez.
Teljes tévhit, hogy csak nekik vagy inzulinrezisztenciával, PCOS-sel élőknek fontos erre figyelni vagy ezek szerepét megérteni, és megszeretni őket, vagy nem csak akkor fontosak, ha valakinek székrekedése van. A teljes kiőrlésű termékek pont hogy nem csupán a betegség és állapot kezeléséhez kellenek, hanem épp a betegségek megelőzésében van fontos szerepük. A teljes kiőrlésű kenyerek tehát nem diétás termékek, és nem csak betegeknek valók
– fogalmazott a szakértő, aki szerint a teljes kiőrlésű termékek minden fogyasztónak egyformán a javára válnak.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!