Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A Tisza-tó látogatói és horgászai az elmúlt napokban arra lehettek figyelmesek, hogy rengeteg nagyméretű kagylóhéj és bomló test lebeg Abádszalók térségében a víz felszínén. Bár az első gondolatunk a hőség miatti oxigénhiány vagy vízszennyezés lenne, a vízügyi szakemberek gyorsan tisztázták a helyzetet: egy biológiai folyamat, egy parazitafertőzés áll a háttérben − írja az MTI.
Így végez a hazai parazita az ázsiai jövevénnyel
A tömeges pusztulás oka egy Magyarországon teljesen őshonos vízi atkafaj. Ez a parazita a kagylók köpenyét átfúrva jut be az állatok testébe. A fúrás helyén keletkező nyílt sérülésen keresztül olyan bakteriális fertőzés alakul ki a puhatestűek szervezetében, amely rövid időn belül a pusztulásukhoz vezet.
A legérdekesebb az evolúciós háttér: a hazai, őshonos kagylófajok az évezredek során immunissá váltak erre a baktériumra, így nekik meg sem kottyan az atka jelenléte. Az amuri kagyló viszont nem Európából származik, így semmiféle védelmi mechanizmussal nem rendelkezik ellene.
A folyamat végén a bomlásnak induló kagylótestek megtelnek gázokkal, emiatt felemelkednek a víz felszínére. A helyi ökoszisztéma azonban gyorsan reagál: a felúszó tetemeket a Tisza-tó harcsái előszeretettel és gyorsan elfogyasztják.
Potyautasként érkeztek, de agresszíven terjednek
Az amuri kagyló (Sinanodonta woodiana) az agresszíven terjedő, idegen eredetű faunaelemek közé tartozik, amely az Amúr folyóról kapta a nevét. A Távol-Keletről hurcolták be Magyarországra a növényevő halak − mint például a busa és az amur − betelepítése során, teljesen véletlenül, még a hatvanas években. Ez a külső mészvázzal rendelkező puhatestű azóta rendkívül gyorsan elterjedt a hazai folyókban, így a Dunában és a Tiszában is, de a tavakban is szinte mindenhol megtalálható.
Ezek a kagylók kifejezetten tekintélyes méretűre is megnőhetnek: a kifejlett példányok gyakran elérik a 25–30 centiméteres hosszúságot és a 70 dekagrammos súlyt. Bár invazív fajról van szó, fontos ökológiai funkciót is betöltenek a mindennapokban, hiszen egyetlen állat naponta akár 40 liter vizet is képes átszűrni és megtisztítani.
A Kötivizig közleményében emlékeztetett arra, hogy a mostani tömeges pusztulás egyáltalán nem újkeletű jelenség. Hasonló drasztikus hullámot már évekkel ezelőtt, 2007 júliusában is tapasztaltak a Tisza-tó Abádszalóki medencéjében, majd ezután 2008, 2010 és 2025 nyarán is menetrendszerűen előfordult a kánikula idején.
Bár a folyamat a vízparton látványnak sem szép és kellemetlen szaggal jár, valójában egy természetes önszabályozó mechanizmusról van szó, amely a tartós nyári melegek idején biológiai úton korlátozza az idegenhonos kagylók túlnyomó jelenlétét.
(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Costfoto / NurPhoto / Getty Images)
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/belfold/2026/07/08/tisza-to-fertozes-atka-kagylok-kanikula-kornyezet/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!