Hirben.hu Hírben jók vagyunk! 
Az Orbán-kormány öt éve, 2020. március 11-én hirdette ki az Alaptörvény különleges jogrendje szerinti veszélyhelyzetet a koronavírus-világjárvány miatt. Ezzel lehetővé vált számára, hogy rendeletekkel felülírja az Országgyűlés által elfogadott törvényeket, amire egyébként „rendes” körülmények között nem lett volna lehetősége. Az úgynevezett felhatalmazási törvény által pedig a kormány felhatalmazást kapott, hogy a veszélyhelyzet alatt rendeleteivel felfüggessze egyes törvények alkalmazását, eltérhessen a rendelkezéseitől, és más rendkívüli intézkedéseket hozhasson.
Mit nevezünk különleges jogrendnek? Csink Lóránt jogászprofesszor válasza:
A különleges jogrend egy olyan társadalmi vagy természeti jelenség kezelésére biztosított állami keretrendszer, amely az állam működésének normális állapotában nem kezelhető, és amely az embereket, az államot vagy az alkotmányos rendet veszélyezteti.
A kormány értékelése szerint ilyen jelenség volt 2020-tól a koronavírus-világjárvány, illetve 2022-től a szomszédos Ukrajnában fennálló fegyveres konfliktus.
Hadiállapot, szükségállapot, veszélyhelyzet
Az Országgyűlés közel három éve fogadta el az Alaptörvény tizedik módosítását, valamint a katasztrófavédelmi törvény kiegészítését. Majd napvilágot látott az a kormányrendelet is, amely az ukrajnai fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki.
Az Alaptörvény tizedik módosítása vezette be a háborús veszélyhelyzet fogalmát:
A kormány szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.
Az Alaptörvény kilencedik és tizedik módosításával 2022 őszétől hatról háromra csökkent a különleges jogrendi helyzetek köre, kikerült az Alaptörvényből a megelőző védelmi helyzet, a terrorveszélyhelyzet és a váratlan támadás, míg a rendkívüli állapot helyére a hadiállapot lépett. Manapság tehát a következő különleges jogrendi helyzetek lehetségesek:
Különleges jogrendben is érvényesülnek bizonyos jogállami garanciák: így nem függeszthető fel az Alaptörvény alkalmazása, nem korlátozható az Alkotmánybíróság működése, köteles a kormány minden olyan intézkedést megtenni, amely az Országgyűlés folyamatos működését szavatolja, továbbá az emberi méltósággal, a kínzással, embertelen, megalázó bánásmóddal, illetve az ártatlanság vélelmével kapcsolatos alapvető jogok gyakorlása sem függeszthető fel.
Két indítványt is tárgyalnak
Mint azt az Index is megírta, a Fidesz frakciója március 11-én benyújtotta az Országgyűléshez az Alaptörvény tizenötödik módosítását, valamint azzal összefüggésben fideszes és KDNP-s képviselők huszonhat törvényt, közte a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021-es törvényt érintő módosítási csomagot is. Azóta lezárult a két indítvány általános vitája, a <a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!