2022. május 24., keddMa Eszter napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 382,00 Ft | USD: 359,00 Ft | CHF: 370,00 Ft
2022.05.24. Eszter Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 382,00 Ft | USD: 359,00 Ft | CHF: 370,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / Ássuk el a háborút, kertészkedjen mindenki!

Hirdetés

Ássuk el a háborút, kertészkedjen mindenki!

A kertörökség fogalma Magyarországon nincs a köztudatban, miközben magának az örökség szónak a jelentését ismerjük: ez a fogalom az elődjeinktől ránk maradt hagyatékot jelöli, ami haszonnal, ugyanakkor teherrel is járhat. Tehát mindenekelőtt arra kérem, magyarázza el, mit is jelent a magyar kertörökség?

Az alapítványunknak egyebek közt éppenséggel az is fontos feladata, hogy ezt a fogalmat közismertté tegye. Hiszen a magyar kertkultúra ügye, amihez nem csupán a történeti értékű kertek, hanem a történeti örökségünket képező zöldfelületek, például temetőkertek, egyházi kertek, díszes veteményeskertek is hozzátartoznak, napjainkban elsikkad az örökségvédelem átfogó témakörén belül. Történik mindez annak ellenére, hogy több nemzetközi okirat, így például a Firenzei, a Velencei Charta, örökségvédelmi dekrétumok, és az Európai Tájegyezmény is rendelkezik a kulturális örökség táji jelentőségéről. Véleményem szerint a kertörökség fogalma azért is homályos ma még, mert a korábban kiválóan képzett kertészek, tájépítészek, művészek által képviselt szakma erodálódott a háború utáni államosításokkal, és a „minden közös” elv nyomán egy élő, organikus örökség indult nyilvánvaló és radikális hanyatlásnak. Történt mindez annak ellenére, hogy Magyarországon a történeti kertek megannyi szállal kötődnek több ezer helyszínhez. 

Konkrét példákkal szemléltetve, hol vannak Magyarországon közismert történeti értékű kertek?

A magyar kertörökség fontos része például a visegrádi Királyi Palota és a hozzá tartozó kert, hiszen a magyar kertművészet történetében a Zsigmond és Mátyás király korabeli időszak az, amely európai szintű kertművészeti alkotásokat hozott létre. Természetesen így volt ez a Budavári Palotában is, de a történelem viharaiban az a kert sajnos nem maradt fenn. De van több száz, jelentős vidéki történeti angolkertünk is, ilyen például a szabadkígyósi Wenckheim-kastély vagy a dégi Festetics-kastély. A legnagyobb barokk kertegyüttesünk pedig Eszterházán az Esterházy-kastély kertje, és erről bizony kevesen tudják, hogy az Esterházy Fényes Miklós által létrehozott „magyar Verszália” nemcsak nevében, hanem méretében is vetekedett a névadójával, hiszen Európa második legnagyobb barokk kertjéről beszélünk. Továbbá vannak nyilvánvalóan jelentős egyházi és kolostor-kertjeink is, gondoljunk csak például Pannonhalmára vagy Tihanyra, hiszen tudjuk, hogy a szerzetesi létnek mindig is alapvetése volt a kertek művelése. 

Hirdetés

A visegrádi Királyi Palota díszkertje, középen egy Ferdinánd-kori szökőkúttal 2012. augusztus 31-én

A visegrádi Királyi Palota díszkertje, középen egy Ferdinánd-kori szökőkúttal 2012. augusztus 31-én

Fotó: Marjai Janos / MTI

Általánosságban azt lehet mondani, hogy ha magyar történeti értékű kertekről van szó, akkor döntően az egykori nemesség, az arisztokrácia tulajdonában lévő, a birtokközpontokhoz kapcsolódó kertekről beszélünk. Hiszen minden hazai meghatározó terület kulturális központja a nemesi udvarház, a kastély, illetve a hozzá kapcsolódó díszkert és haszonkert volt, ami azt jelenti, hogy a kertépítészet elválaszthatatlan része volt a kastély- és kúriaépítészetnek, és a villa fogalma egyet jelentett az épülettel, illetve a hozzá tartozó kerttel. 

Mindez egyébként napjainkban némi problémát is jelent a szakmánk számára, hiszen egy-egy nagyobb kastélyberuházás alkalmával hangsúlyosan az építészeti örökség megújítására vetül a figyelem, és minden tekintetben – a költségvetésben is – másodlagos szerep jut a kertörökség kérdéskörének. Miközben a napnál is világosabb, hogy turisztikai szempontból ez a kettő csakis együtt értékesíthető. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy persze az épületeknek is szükségük van karbantartásra, de a kert az egy állandóan élő entitás, amely folyamatos ápolást, gondozást igényel ahhoz, hogy az örökség részeként fennmaradjon. 

A Magyar Kertörökség Alapítvány

Történeti, történeti értékű kertjeink azontúl, hogy természeti, művészeti, műemléki értékek együttes megtartóhelyei, egyben kertkultúránk több száz éves örökségének őrzői. A Magyar Kertörökség Alapítvány egy szakmai civil ernyőszervezet, amely azzal a céllal jött létre, hogy kiegészítse, összekösse és segítse az örökségvédelemben aktív, meglévő szervezetek tevékenységét. Az MKA összefogja és átlátja a teljes magyar kertörökség kutatására, kezelésére és fejlesztésére vonatkozó kezdeményezéseket, illetve ezek bonyolításában kezdeményező és aktív szerepet vállal. A gazdasági és a társadalmi szereplőket bevonja a kertörökség támogatásába, és részt vesz a kertörökség védelmét elősegítő jogi szabályozások előkészítésében, továbbá kezdeményezi az arra érdemes helyszínek védettségét.

A Magyar Kertörökség Alapítvány civil ernyőszervezetként kezdeményezi a történeti értékű kertek klímaadaptációjának kutatását, a biodiverzitás, a hagyományos fenntartási módok meghonosítását, illetve kezdeményezi és támogatja a kertörökség fenntartásához és üzemeltetéséhez szükséges szakmák pályamodelljeinek kidolgozását.

Az Alapítvány küldetésének tekinti, hogy növelje a történeti és történeti értékű kertek művészeti és természeti értékeinek megbecsültségét, megóvásának társadalmi támogatottságát. Ennek érdekében kiemelt hangsúlyt fektet a kertörökség oktatására, és ezt a tevékenységet koordinálja, támogatja, valamint törekszik rá, hogy a magyar kertörökség méltó módon képviselve legyen a nemzetközi szervezetekben és együttműködésekben. 

Összességében mekkora területet tesz ki Magyarország kertöröksége, illetve mekkora hányada van állami és magántulajdonban?

A kertörökség ingatlanvagyoni érték szempontjából is felbecsülhetetlen, de még jelentősebb az ökológiai potenciálja. A számok nyelvén mindez azt jelenti, hogy a magyar történeti kertek 1100 településen, összesen 660 négyzetkilométeren terülnek el, ami a szemléletesség kedvéért hozzávetőleg 690 margitszigetnyi területet jelent. Többségében ezek a kertek állami és önkormányzati tulajdonban vannak, de akadnak magán- és egyházi tulajdonú kertek is. És itt fontos megemlítenem azt is, hogy a magyar kertörökséghez szervesen hozzátartoznak a határon túli, a történelmi Magyarország területén lévő kertek is. 

BP-5191

Fotó: Bodnár Patrícia / Index

Ha visszatekintünk az időben, mit látunk, meddig pusztultak ezek a kertek, és mikor hoztak először központi intézkedéseket a hazai kertörökség megóvása érdekében?
[…]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2022/05/04/magyar-kertorokseg-alapitvany-herczeg-agnes-tajepiteszet-kerttortenesz-torteneti-kertek-haza-turizmus-kastelyturizmus/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Pert indított a Gellért-hegyi sikló beruházója

Pert indított a Gellért-hegyi sikló beruházója

A cég álláspontja szerint a főváros érdekmúlásra hivatkozó elállása jogellenes. A kontraktus szerintük továbbra is …