Nagy port kavart csütörtöki cikkünk, amiben arról írtunk, hogy akár el is vehetik szolgálati kutyájukat azoktól a rendőröktől, akik az otthontartás körülményeinek felülvizsgálatánál nem megfelelő, „sablonos” választ adnak. A botrányt egy jelenleg is szolgálatban lévő (de névtelenséget kérő) rendőr robbantotta ki, aki nyilvánosságra hozta azt a levelet, amit minden szolgálati kutyát tartó rendőrnek kiküldött a Dunakeszi Kutyavezető-képző és Állatfelügyeleti Főosztály, amely a rendőrség hivatalos szervezeti egységeként működő, szolgálati kutyák és rendőrkutya-vezetők képzéséért felelős intézmény.
Cikkünk megjelenése után (valamint a közösségi médiában is egyre jobban terjedő felháborodás miatt) a rendőrség pénteken hivatalos közleményt adott ki, amiben cáfolja, hogy szubjektív álláspontok döntenek arról, hogy indokolt-e az otthontartás bizonyos esetekben. Ez azonban nem nyugtatott meg mindenkit, több rendőr ugyanis elárulta, hogy a mostani felülvizsgálatot gazdasági okok vezérlik, az otthontartás ugyanis túlórának minősül a kutyák esetében, ami után túlórát kell fizetni.
Nézzük előbb a rendőrség állásfoglalását:
A rendőrség szakmai álláspontja változatlan: a szolgálati kutya és kutyavezető közötti szoros kapcsolat kiemelkedő jelentőségű. Az a legjobb, ha szolgálaton kívül is minél több időt töltenek együtt, hiszen ez erősíti a bizalmat és az összhangot, amely a szolgálati feladatok eredményes végrehajtásának egyik alapja
– áll a közleményben, amiben kiemelte a hatóság, hogy „nem sablonos vagy szubjektív szempontok alapján döntenek”.
Enyhülés helyett olaj a tűzre, ez állhat a háttérben
A közlemény szerint a felülvizsgálat nem a különleges képzettségű szolgálati kutyák tartásának korlátozását célozza, hanem azt vizsgálja, hogy az továbbra is megfelel-e az állatvédelmi, szakmai és jogszabályi előírásoknak. A folyamat a szolgálati kutyák alkalmazását és tartását érintő szakmai irányítás része, amelynek során minden ügyet egyedileg értékelnek, a döntéseket pedig az illetékesek szakmai és jogszabályi szempontok alapján hozzák meg – fogalmaz a rendőrség a közleményben, ami után a lavina inkább csak nagyobb lett.
A Német Juhászkutya Fajtamentés Alapítvány vezetője, Kovács Violetta arról számolt be lapunknak, hogy több, jelenleg is szolgálatban lévő rendőr kereste meg őket rögtön a közlemény megjelenése után. Mindannyian azt állítják, hogy a felülvizsgálatot egy úgynevezett NAV-norma miatt erőltetik. Egy neve elhallgatását kérő, szolgálati kutyát tartó rendőr így számolt be erről:
Néhány kutyavezető ugyanis pert nyert, mert az otthon tartott kutya munkába vitele, illetve hazavitele munkaidőnek számít, és a rendőrségnek ezt ki kell fizetnie túlórában.
A rendőrök által a fajtamentőknek küldött beszámolókból az derül ki, hogy azokat a kutyákat, akiket lehet, azt visszavinnék a kennelbe annak érdekében, hogy ne kelljen túlórát fizetniük utánuk. Nemcsak erről számoltak be azonban a rendőrök, hanem a kutyák tartásának körülményeiről is. Kovács Violetta emlékeztetett, hogy az általános állatvédelmi szabályoknak, amik a szolgálati kutyák tartására vonatkozik, a Dunakeszi központ nem felel meg. Így szól a 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 14. § (5) bekezdése:
Tilos kistestű ebet 10 négyzetméternél, közepes testű ebet 15 négyzetméternél, nagytestű ebet 20 négyzetméternél kisebb területen tartósan tartani.
A német juhászkutyák közepes testű ebnek számítanak, ezért legalább 15 négyzetméteres kennelt kell biztosítani számukra, de a rendőrök és a fajtamentők vezetőjének beszámolói alapján Dunakeszin a kennelek jóval kisebbek, nagyjából háromszor két és fél méteresek. „A mi állatotthonunkban, ahol 25 négyzetméteres kennelben élnek a kutyák, sokkal jobb sorsuk van, mint Dunakeszin, ami mondjuk elég gáz” – fogalmazott lapunknak Kovács Violetta, aki szerint hiába reagált az Indexnek a Belügyminisztérium úgy, hogy ez a rendőrség hatáskörébe tartozik, igenis a tárcának kell vele foglalkoznia.

Az Országos Rendőr-főkapitányság azonban azt közölte velünk, hogy „a rendőrség szolgálati kutyáinak alkalmazásával, igénybevételével, képzésével és tartásával kapcsolatos szakmai felügyeleti irányítást az Országos Rendőr-főkapitányság, azon belül a Rendőrségi és Oktatási és Kiképző Központ saját hatáskörben végzi”. Ebből tehát kiderül, hogy a Belügyminisztérium valóban nem tudhatott a levél keletkezéséről.
Szörnyű történetet mesélt el egy szolgálati kutyáról a fajtamentő
A fajtamentő hangsúlyozta, hogy az ügy túlmutat a rendőrségen, mivel a büntetés-végrehajtás, a tűzoltóság, a katasztrófavédelem kutyáit is érinti a téma, bár a mostani levelet csak rendőröknek küldték meg. Kovács Violetta szerint ugyanis sokkal komplexebb a történet az otthontartással kapcsolatban, ehhez pedig felidézett egy korábbi, szörnyű esetet, amit az érintett elhalálozása miatt csak tanúkkal tud alátámasztani, de ő maga is a részese volt. A történettel azt kívánta érzékeltetni, hogy a szolgálati kutyák tartásával és kezelésével kapcsolatban szerinte súlyos problémák is előfordulnak.
Ahogy mesélte, egy, a büntetés-végrehajtás keretein belül szolgálatba adott kutya egy kiképzésen véletlenül hónaljon harapta a kutyavezetőjét, amikor az engedelmességi gyakorlat közben a labdát a hóna alatt tartotta, hogy a kutya felfelé nézzen. A baleset után a kutyát állítása szerint súlyosan bántalmazták, „félholtra verték”, majd olyan lelkiállapotban került vissza a kiképzőjéhez, hogy hónapokig nem lehetett kivenni a kennelből, mert rettegve reagált az emberekre. A kiképző halála után a kutya végül hozzá került. Elmondása szerint mintegy másfél év munkájába telt, mire az állat újra kiegyensúlyozottá vált, és ma már boldog életet él. Hozzátette, hogy a kutya a közeljövőben új gazdához költözik.
A rendőrség közleménye alatti hozzászólásokból és a fajtamentőknek küldött beszámolók alapján tehát van mit fejleszteni, javítani a szolgálati kutyák esetében. A legtöbb vélemény azt hangsúlyozza, hogy a kutyákat rendkívül rossz körülmények között tartják, ami a saját egészségi állapotára és szolgálati teljesítményére is kihat. A vélemény egyöntetű (ami a rendőrségi közleményben is szerepel), hogy a szolgálati kutya és a gazdája közötti szoros kapcsolat nemcsak egy eredményes szolgálatteljesítést eredményez, de a kutyák mentális és egészségügyi állapota is egyértelműen jobb akkor, ha a gazdájával együtt él.
A levél, ami kiverte a biztosítékot
Csütörtöki cikkünkben (ami után jött a rendőrségi közlemény) mutattuk meg azt a levelet, amit a dunakeszi kiképzők küldtek meg szolgálati kutyát tartó rendőröknek. A levél három pontban sorolta fel, hogy miért van szükség a felülvizsgálatokra, ezek közül az alábbi pont verte ki a biztosítékot a kutyatartó rendőröknél és az állatvédőknél:
- „A kérelmeknek tartalmazniuk kell az otthon tartást megalapozó valós indokok részletes kifejtését. Nem fogadhatók el a sablonos, általános megfogalmazások, az indoklásnak az adott szolgálati kutya egyediségére, valamint a tartási körülmények sajátosságaira és alkalmasságára kell kiterjednie.”
A levelet először a Zsaruellátónak elküldött rendőr így fogalmazott: „különösen visszás, hogy miközben az otthoni tartáshoz a kutyavezetők jelentős saját erőforrásokat fordítanak – időt, munkát és sokszor anyagiakat is –, ehhez érdemi támogatás alig társul, az […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!