Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Magyar Péter 2024 tavaszán azzal indult, hogy a magyar emberek bizalma megingott az országot majd harminc éve irányító teljes politikai elitben. Ez a mondat máig a Tisza hitvallásának első sora, amelyre a kampány egyik legtöbbet ismételt ígérete épült rá: a párt nem a régi szereplőket forgatja tovább, se a Fidesz, se az óellenzék, se a 2010 előtti kormányok holdudvarából.
A választás után, április 20-án, a frakció első ülését követő sajtótájékoztatón a leendő miniszterelnök már pontosított. Azt mondta, mindenkire számít a Tisza, aki az esküjéhez hűen és a jogszabályoknak megfelelően végezte a munkáját, és nem politikai kinevezett. A NER által kinevezett hivatalvezetőknek pedig május 31-ig adott időt a távozásra. Júniusban, amikor az első vitatott kinevezését védte, tovább szűkítette a kört: senkit nem távolítanak el pusztán azért, mert korábban az államigazgatásban vagy a Fidesz-kormány alatt dolgozott.
Három megszólalás, három különböző határvonal. Hogy a gyakorlatban melyik hol húzódik, nem a bejelentésekből, hanem a kinevezési határozatokból derül ki.
Egy kormányváltás Magyarországon ugyanis nyilvánvalóan nem egyetlen mozdulat, hanem néhány tucat köztársasági elnöki és miniszterelnöki határozat, amelyek hetek alatt, egymás után jelennek meg a Magyar Közlönyben. A Magyar Péter vezette kabinet 2026. május 13-án lépett hivatalba, és a személyi kép csak június végére állt össze. Végigolvasva a közlönyöket kirajzolódik egy szabályszerűség, amely a napi hírekből nem látszott, de talán nem lep meg senkit. Minél magasabban van egy poszt, annál biztosabb volt, hogy gazdát cserél, és minél lejjebb megyünk, annál nagyobb az esélye, hogy ugyanaz a köztisztviselő ül benne, aki az elmúlt években is. Megnéztük tehát, kik azok, akik maradhattak, kik azok, akik nem és azt is, melyik állításához tartotta magát Magyar Péter.
A csúcson teljes a csere
A kormányzati apparátus szakmai csúcsán a közigazgatási államtitkárok állnak. Ők irányítják a minisztériumok hivatali szervezetét, náluk fut össze minden előterjesztés, és elvileg a napi politikától független köztisztviselői beosztásról van szó. Négy helyen lett volna meg a folytonosság jogi lehetősége. Három minisztérium – a Belügy-, a Honvédelmi és az Igazságügyi Minisztérium – változatlan névvel működött tovább, a Miniszterelnökség pedig, bár nem klasszikus tárca, ugyanaz az intézmény maradt, még ha a feladatköre át is rendeződött. Ezen a négy helyen nem kellett jogutódlásról, feladatátadásról, szervezeti szétvágásról rendelkezni, a közigazgatási államtitkár elvben ülve maradhatott volna a székében.
Ennek ellenére Sulyok Tamás köztársasági elnök Magyar Péter javaslatára május 15-i hatállyal az összes, tizenhárom korábbi közigazgatási államtitkárt felmentette, a határozatot pedig május 15-én éjjel hirdették ki. Néhány nappal korábban ugyanez történt a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárával, Bordás Gáborral, akit május 12-i hatállyal mentettek fel. Az új közigazgatási államtitkárok névsora május 18-án este jelent meg, tizennégy névvel.
A politikai felsővezetői posztok – miniszter, államtitkár – a kormányváltással a törvény erejénél fogva megszűntek, ahogy a kormánybiztosok, a miniszteri biztosok, a kormányszóvivők és a főispánok megbízatása is.
Az eredmény tehát pontosan beazonosítható. A miniszteri, az államtitkári és a közigazgatási államtitkári körben nulla olyan ember van, aki ugyanabban a székben maradt volna. Ebben talán nincs is semmi meglepő.
A miniszterek, akik már ültek állami székben
Ha viszont nem a széket, hanem az embert nézzük, más kép jön ki. A tizenhat miniszterből négyen töltöttek be korábban valamilyen állami vezetői posztot a Fidesz-kormányok idején.
Kármán András pénzügyminiszter 1997-től tizenhárom évig dolgozott a Magyar Nemzeti Bankban, majd 2010 júniusától 2011 novemberéig a második Orbán-kormány Nemzetgazdasági Minisztériumának adó- és pénzügyi szabályozásért felelős államtitkára volt Matolcsy György alatt. Első intézkedése a szuperbruttó eltörlése volt. Bő egy év után távozott, 2011 decemberétől 2014-ig az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank igazgatóságában dolgozott, később az Erste jelzálogbankját vezette. Érkezését annak idején a Magyar Hírlap szerint sokan „értetlenkedve fogadták a Fidesz-frakcióban”, mert a jegybanktól jött, és a kormánypárti kritikusok szerint „SZDSZ-szellemiséget képviselt”.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter pályája hosszú ideig futott állami intézményekben. 2010 és 2014 között a Budapesti Közlekedési Központ alapító-vezérigazgatója volt Tarlós István felkérésére, 2015-ben hat hónapig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa, 2016-tól a Közlekedési Múzeum főigazgatója, majd 2020-tól a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója. 2022. május 25-én vette át közlekedési államtitkári kinevezését Novák Katalintól, Palkovics László minisztériumában. Fél évig maradt. Miután Palkovics lemondott és a közlekedés Lázár Jánoshoz került, Vitézy november 14-én bejelentette távozását, megbízatása pedig „lemondására tekintettel” november 21-i hatállyal szűnt meg. A KDNP-hez köthető olvasatokban gyakran 2014 és 2022 közötti időszakról esik szó, ez azonban félrevezető, hiszen az államtitkársága mindössze fél évig tartott.
Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter esete a leginkább félreérthető. 1995-től volt hivatásos katona, 2019-től a honvédelmi miniszter titkárságvezetője, 2020. április 1-től 2021. május végéig pedig a Honvédelmi Minisztérium humánpolitikai ügyekért felelős helyettes államtitkára – vagyis pontosan abban a beosztásban, amelyről ez az összeállítás szól. 2021. június 3-tól a Magyar Honvédség parancsnoka, 2023 elejétől a Honvéd Vezérkar főnöke volt, ez utóbbi tisztségéből 2023. április 27-i hatállyal mentette fel Novák Katalin. Tisztként pártnak nem lehetett tagja, tehát a rá aggatott pártcímke fogalmilag hibás, a helyettes államtitkári év viszont tény.
Orbán Anita külügyminiszter, egyben miniszterelnök-helyettes 2010-ben a Fidesz egyéni jelöltje volt Újbudán, majd visszalépett. A választás után öt éven át Magyarország energiabiztonságért felelős utazó nagykövete volt, Martonyi János, Navracsics Tibor és Szijjártó Péter minisztersége alatt. 2020-ban a Fidesz-kormány NATO-főtitkárhelyettesi posztra jelölte volna, később a Vodafone-nál dolgozott vezetőként.
Azt már senkinek nem kell bemutatni, hogy Magyar Péter miniszterelnök 2002-től volt Fidesz-tag, brüsszeli diplomataként, majd az MFB-nél dolgozott, 2019 és 2022 között a Diákhitel Központ vezérigazgatója volt, emellett a Magyar Közút és a Volánbusz igazgatóságában is ült. Politikai felsővezetői posztot egyetlen Orbán-kormányban sem töltött be.
A KDNP listája, és ami igaz belőle
A KDNP május 27-én tett közzé egy összeállítást „Közvetlen, korábbi Orbán/Gyurcsány kormányzati szerepvállalás” címmel, a párt kampányoldalán „Kivételek számlálója” néven futó felület részeként. A lista tizenkét nevet sorol, kizárólag államtitkárokat és közigazgatási államtitkárokat, és a Tisza hitvallásának első mondatával indít, amely szerint „a magyar emberek többségének megingott a bizalma az országot majd harminc éve irányító teljes politikai elitben”. A számláló felülete ennél tágabb kört tart nyilván, a kormány tagjait is beleértve.
A felsoroltak: Kereszty Gabriella, Breuer Klára, Rozinka Zsolt, Kőrösi Levente, Sándor Zsolt, Ilku Lívia, Vokó Zoltán, Benedek Bulcsú Balázs, Kereki Judit, Tóth Gábor, Halmai Ferenc Tibor és Tóth András. A lista Partizán-forrás, de az egyes életrajzi adatok nagy része primer forrásból is visszaellenőrizhető, két fontos pontosítással.
Az egyik, hogy a lista nem tesz különbséget bizalmi és szakmai szerep között. Breuer Klára 1991 óta karrierdiplomata, dolgozott Washingtonban, Bécsben és Londonban, Lisszabonban és Helsinkiben pedig nagykövet volt – ugyanakkor 2011 és 2014 között Martonyi János kabinetfőnökeként valóban bizalmi poszton ült. Kereszty Gabriella hasonlóan vegyes pályát futott be, 2011 és 2016 között a Külügyminisztérium kabinetfőnök-helyettese, majd miniszteri főtanácsadója volt, később Áder János alatt a Köztársasági Elnöki Hivatal külpolitikai főtanácsadója, 2023-ban pedig nagyköveti rangot kapott.
A másik, hogy a lista két olyan nevet is tartalmaz, akiknek múltja nem a Fideszhez, hanem a 2010 előtti kormányokhoz köthető. Tóth Gábor belügyi rendészeti államtitkár 2003 és 2007 között a budapesti rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese, majd 2007-től, a második Gyurcsány-kormány és a Bajnai-kormány idején Budapest rendőrfőkapitánya volt, tisztségéből 2010-ben Pintér Sándor váltotta le. Ilku Lívia, az Egészségügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára saját elmondása szerint 2003 májusában került a tárcához kodifikátorként, Kökény Mihály idején, tehát MSZP-vezetésű minisztériumban kezdte. Későbbi állomásai az Országos Gyógyszerészeti Intézet főigazgató-helyettesi posztja, a gyógyszergyártói szövetség és a Richter Gedeon voltak.
Halmai Ferenc Tibor belügyi parlamenti államtitkár rendőrtiszt, aki 2008 és 2013 között a Jászberényi, 2013 és 2023 között a Tiszafüredi Rendőrkapitányságot vezette – első kapitányságvezetői kinevezését tehát még 2010 előtt kapta. Tóth Gáborhoz hasonlóan hivatásos állományú volt, pártnak nem lehetett tagja.
A közigazgatási államtitkárok
A tizenhat közigazgatási államtitkár közül – a tizennégy május 18-i kinevezetten kívül Ducsay Zsuzsanna Ágnes a Miniszterelnökségen, Benedek Bulcsú Balázs pedig az oktatási tárcánál – legalább hatnak van korábbi állami vagy minisztériumi múltja.
Ilku Lívia és Kereszty Gabriella mellett ilyen Rozinka Zsolt, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium közigazgatási államtitkára, aki kinevezéséig a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal környezetvédelmi, természetvédelmi és hulladékgazdálkodási főosztályát vezette, valamint Zimmer Mátyás, a Gazdasági és Energetikai Minisztériumé, aki a Richter Gedeon munkajogi csoportvezetője volt, korábban pedig a Belügyminisztérium kormánytisztviselője.
A leginkább tanulságos pálya azonban Benedek Bulcsú Balázsé, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közigazgatási államtitkáráé. A kormány hivatalos életrajza szerint dolgozott Szeged polgármesteri hivatalában, az Igazságügyi Minisztériumban, a Miniszterelnöki Kabinetirodában, a Miniszterelnöki Kormányirodánál és a Belügyminisztériumban. A tárca 2023-as telefonkönyve szerint Pintér Sándor minisztériumában a Humán Kodifikációs Főosztály vezetője volt. Lannert Judit miniszter úgy mutatta be, mint akit „több mint húszéves közigazgatási és kodifikációs tapasztalattal” hívott a tárcához. Egyetlen jogász tehát, aki a Gyurcsány-korszak igazságügyi tárcájától a Rogán-féle Kabinetirodán és Pintér belügyi kodifikációján át jutott el a Tisza oktatási minisztériumába, anélkül, hogy bármelyik kormány politikusa lett volna. Ő az a típus, akiről a magyar közigazgatás valójában szól.
A helyettes államtitkárok, ahol a valódi szám van
Az igazi kép egy szinttel lejjebb rajzolódik ki. Az Orbán-kormányban a távozásakor 124 helyettes államtitkár dolgozott – összehasonlításul: 2010-ben, Bajnai Gordon kormányában az akkor szakállamtitkárnak nevezett azonos tisztséget 56-an töltötték be. Ezek a vezetők felelnek a napi szakmai munkáért, az apparátusok irányításáért és a jogszabály-előkészítés koordinálásáért, jogállásuk szerint pedig politikamentes kormánytisztviselők.
A […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!