Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Lannert Judit lesz a gyermek- és oktatásügyi miniszter a Tisza-kormányban, ezt Magyar Péter jelentette be pénteken a közösségi médiában. A döntés jóval többet jelent egy egyszerű kinevezésnél, egy új korszak kezdetét is jelezi az oktatásban. Az elmúlt másfél évtized széttagolt irányítása után ismét önálló súlyt és figyelmet kap a terület, miközben fokozatosan kirajzolódik az új kabinet teljes névsora is. Hivatalos életrajza alapján Lannert Judit közgazdász és szociálpolitikus végzettséggel rendelkezik, emellett szociológiából szerzett doktori fokozatot.
Több mint három évtizede, 1990 óta foglalkozik oktatáskutatással, az oktatáspolitika egyik legfelkészültebb szakértőjeként tartják számon. Pályáját az Országos Közoktatási Intézet munkatársaként kezdte, amely később Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet néven működött tovább. Az intézetben tudományos főmunkatársként dolgozott, majd kutatási igazgatóvá, később tudományos főigazgató-helyettessé lépett elő. Nevéhez fűződik a Jelentés a magyar közoktatásról című sorozat elindítása, amely hosszú éveken át adott átfogó képet az oktatási rendszer állapotáról.
Kutatóként elsősorban az oktatási egyenlőtlenségek, az iskolarendszer teljesítménye és a pedagóguspolitika kérdéseivel foglalkozott, ezekben a témákban széles körben idézett és ismert szakértő. 2008-ban megalapította a T-Tudok Oktatáskutató Központ nevű műhelyt, amelynek keretében számos hazai és nemzetközi kutatási projektet vezetett. Az elmúlt évtizedben munkájának középpontjába a kreativitás fejlesztése került: ennek jegyében több iskolába is eljuttatta az Angliából adaptált Kreatív Partnerség programot, amely új szemléletet hozott a tanulás és tanítás gyakorlatába.
Tehetséggondozás és egyenlőség: Lannert Judit víziója az oktatás megújításáról
Magyar Péter a bejelentést követően egy élő videóban Lannert Judittal beszélgetett. A leendő miniszterelnök a felvezetésben arról beszélt, hogy a feladat súlyát érezve olyan oktatási rendszeren akarnak dolgozni, amely valóban képes kibontakoztatni a gyerekek tehetségét, függetlenül attól, honnan indulnak. Lannert a beszélgetésben felidézte, hogy miután elhagyta a közoktatás világát, saját kutatóintézetet hozott létre.
Munkájának középpontjába a kritikai gondolkodás fejlesztése került, azt kutatta, hogyan lehet a diákokat nemcsak tudással, hanem önálló gondolkodási képességgel is felvértezni. Ennek a szemléletnek az eredménye a Kreatív tanulás című könyv is, amelyet szerzőtársaival közösen jegyez. A kötetben olyan módszereket dolgoztak ki, amelyek különösen a hátrányos helyzetű gyerekek számára nyithatnak új lehetőségeket, segítve, hogy a tehetségük is felszínre kerüljön.
Arról is beszélt, hogy pályája során kétszer hagyta ott a közoktatást: először 2007-ben, majd később, Hoffmann Rózsa irányítása idején. Tapasztalatai alapján a magyar oktatás egyik legnagyobb problémája a rendszerszintű egyenlőtlenség. Lannert szerint a jól működő oktatási rendszerek titka nem a csúcsteljesítményekben, hanem az alapok erősségében rejlik. Úgy fogalmazott, az alsó szinteket kell megerősíteni, mert ott dől el igazán, mennyire lesz igazságos és hatékony az egész rendszer.
„Minél kevésbé függ attól az oktatás, hogy ki hova született, annál egyenlőbb” – emelte ki már e beszélgetés elején.
Korábban 24.hu-nak beszélt a Tisza Párt oktatási terveiről, miután bemutatták a párt programját, amely szerint a magyar oktatás tévúton jár. Ez pedig Lannert Judit szerint azért van, mert a pedagógusokat arra kényszerítik, hogy „19. századi módszerekkel 20. századi ismereteket oktassanak 21. századi gyerekeknek”. Alapprobléma, hogy a „felesleges lexikális tudáselemek oktatása mellett elsikkad a készségek és kompetenciák fejlesztése, a nyelvtanulás, a digitális készségek fejlesztése”. A Tisza Párt és több szakember is hangsúlyozta korábban, hogy a matematikai, szövegértési és természettudományos kompetenciákat mérő PISA-teszteken 2010 óta minden területen romlott a magyar tanulók teljesítménye.
„Az, hogy pontosan látjuk a problémát, még nem jelenti azt, hogy a megoldás is magától értetődő” – emelte ki Lannert Judit. Egy szemléletes példával magyarázva, hiába lesz rugalmasabb a tananyag, és hiába kapnak nagyobb szabadságot a pedagógusok, ettől önmagában még nem változik meg a tanítás. A legtöbben ugyanis továbbra is frontális oktatásban gondolkodnak majd, egyszerűen azért, mert ezt tanulták, erre készítette fel őket a képzésük.
A valódi változáshoz tehát szerinte nem elég a keretek átalakítása, a tanári szemléletnek és módszertannak is meg kell újulnia.
De mit értünk pontosan 21. századi kompetenciák alatt? – tették fel a kérdést Lannert Juditnak. Válaszában egyértelműen kijelölte a kulcsterületeket, a kritikai és kreatív gondolkodást, az együttműködési készséget, a kommunikációt, valamint az úgynevezett transzformatív és globális kompetenciákat. Mint mondta, ezek ma már alapvetőek lennének – mégis alig jelennek meg hangsúlyosan az oktatási anyagokban.
Digitális fókusz, hiányzó gondolkodás
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/belfold/2026/04/24/oktatas-magyar-peter-tisza-kormany-2026-portre-lannert-judit/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!