Több mint 240 iskolát ürítettek ki Budapesten és vidéken bombariadó miatt. A rendőrség tájékoztatása szerint valószínűleg egy helyről származó, hasonló tartalmú elektronikus levél érkezett több oktatási intézménybe csütörtök reggel. Mint írták, a rendőrség minden szükséges intézkedést megtesz. Az embereket arra kérik, hogy amennyiben hasonló fenyegetést kapnak, értesítsék a hatóságot, és a rendőrség utasításai szerint járjanak el.
A köznyugalom súlyos megzavarása
Bár elsőre jó tréfának, vaskos diákcsínynek tűnhet több iskolát is robbantással megfenyegetni, az okozott károk, és a következmények nagyon súlyosak lehetnek. Nem beszélve arról, hogy a bombariadó közveszéllyel fenyegetésnek minősül, ami alapesetben három, súlyosabb esetben pedig akár öt év börtönnel is büntethető. A Büntető törvénykönyv 338. §-a szerint ugyanis az, aki
- a köznyugalom megzavarására alkalmas olyan valótlan tényt állít, híresztel, vagy azt a látszatot kelti, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő;
- a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a közveszéllyel fenyegetés a köznyugalmat súlyosan megzavarta.
A rendszerváltozás után, a kilencvenes években igen gyakoriakká váltak a bombariadók. Volt olyan év, amikor több mint ezer (!) ilyen riasztás történt. Az újságok úgy igyekeztek elejét venni az újabb incidenseknek, hogy – a rendőrség kérésére – nem számoltak be a történtekről. Ezek a bombariadók kivétel nélkül téves riasztások voltak. Gyakran abban az iskolában helyeztek el robbanószerkezetet, ahol éppen dolgozatírásra készültek.
tűzszerészi szempontból nincs alapos és alaptalan bejelentés, a hatóságok minden riasztást kivétel nélkül kivizsgáltak.
Az Országgyűlés 1993-ban lépett, ekkor iktatták ugyanis törvénybe a közveszéllyel fenyegetés elnevezésű bűncselekményt. A törvénymódosítás miniszteri indokolása szerint azért volt szükség az új tényállás megalkotására, hogy minden esetben lehetőség legyen azon, magukat fel nem fedő személyek büntetőjogi felelősségre vonására, akik különböző közintézményeket azzal fenyegettek, hogy ott robbanószerkezetet helyeztek el.
Csak szándékosan követhető el
A közveszéllyel fenyegetés, amely a rémhírterjesztés egyik speciális esete, az utóbbi évtizedben jelentősen visszaszorult. Míg 2017-ben még 194 esetet rögzített a bűnügyi statisztika, ez a szám tavalyelőtt 103-ra, 2024-ben pedig 92-re csökkent.
Az a különbség a rémhírterjesztés és a közveszéllyel fenyegetés között, hogy míg a közveszély bekövetkezésével kapcsolatos tények híresztelése annak színhelyén történő elkövetést bünteti, a közveszéllyel fenyegetés a közveszély bekövetkezése előtt, azzal való fenyegetést üldözi.
A közveszéllyel fenyegetés elkövetési magatartása a valótlan tény állítása, híresztelése, vagy látszat keltése, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget.
Ezt a bűncselekményt csak szándékosan lehet elkövetni, azaz az elkövetőnek tisztában kell lennie azzal, hogy állítása valótlan.
A bűncselekmény elkövetésének további feltétele, hogy az elkövető állítása alkalmas legyen a köznyugalom megzavarására.
Terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!