Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A klasszikus öröklési jog célja, hogy az örökhagyó halála után a vagyon ne váljon gazdátlanná. Ennek érdekében a törvénynek biztosítania kell, hogy az örökhagyó szabadon rendelkezhessen vagyonáról, miközben az államnak – a házastársi és a szülő-gyermek viszonyra tekintettel – némiképp gátat kell szabnia a végrendelkezés szabadságának. A magyar öröklési jog szerint az örökhagyó hagyatéka végintézkedéssel száll át az örökösökre. Ha nincs végrendelet, csak akkor jöhet szóba a törvény szerinti öröklés, amelynek része az úgynevezett ági öröklés is.
Mit nevezünk ági öröklésnek?
Az ági öröklés több mint másfél évszázada része a magyar öröklési jognak. Erről akkor beszélünk, ha az örökhagyó valamelyik felmenőjétől örökölt vagy ajándékba kapott vagyontárgy, amennyiben az örökhagyónak nem volt végintézkedése, sem leszármazója, aki örökölhetne utána, annak a családjában maradjon, aki a vagyontárgyat szerezte. A kiesett szülő helyén pedig leszármazói a törvényes öröklés általános szabályai szerint örökölnek. Vagyis ági örökléshez kell egy olyan személy is, aki örökösként megkaphatja a vagyontárgyat. Ha nincs ilyen személy, az ági vagyon az örökhagyó egyéb vagyonával együtt öröklődik függetlenül attól, hogy az korábban hogyan és kitől került az örökhagyóhoz.
Két esetben jöhet szóba az ági öröklés:
- amikor a vagyontárgy közvetlenül valamelyik szülőtől vagy távolabbi felmenőtől került az örökhagyóhoz (például a szülők ajándékozták a házat, ékszert, vagy az egyik nagyszülőtől örökölte az örökhagyó);
- amikor a vagyontárgy közvetve valamelyik testvértől vagy testvér leszármazójától került az örökhagyóhoz, azzal a feltétellel, hogy az adott vagyont a testvér vagy annak leszármazója is az örökhagyóval közös felmenőjétől örökölte vagy kapta ajándékba. (Így például nem lesz ági vagyon az, amit, bár az örökhagyó testvére ajándékozott az örökhagyónak, de azt a testvér maga vásárolta, nem pedig a közös szülőktől örökölt meg vagy kapta ajándékba.)
Természetesen vannak kivételek az ági öröklés alól:
- A szokásos mértékű ajándékok. A bírósági gyakorlat a szokások és az ajándékozásra okot adó alkalom alapján ítéli meg, hogy mi minősül szokásos mértékű ajándéknak. Például más a szokás egy születésnapi és más egy nászajándék esetében.
- Azok a vagyontárgyak, amelyek az örökhagyó halálakor már nincsenek meg. Ugyanakkor az ilyen vagyontárgy helyébe lépett vagy annak értékén vásárolt vagyontárgy viszont már ági vagyonnak minősülhet.
- A szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgyakra nem lehet ági öröklési igényt támasztani az örökhagyó házastársával […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/belfold/2023/05/23/orokles-agi-vagyon-vegrendelet-orokhagyo/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
