2022. július 6., szerdaMa Csaba napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 404,00 Ft | USD: 392,00 Ft | CHF: 407,00 Ft
2022.07.06. Csaba Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 404,00 Ft | USD: 392,00 Ft | CHF: 407,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / A vörösiszap-per: az Alkotmánybíróság elutasította az elsőrendű vádlott panaszát

Hirdetés

A vörösiszap-per: az Alkotmánybíróság elutasította az elsőrendű vádlott panaszát

Hazánk eddigi legnagyobb ökológiai következményekkel járó ipari katasztrófája 2010. október 4-én 12 óra után kezdődött, amikor átszakadt az ajkai timföldgyár vörösiszap-tározójának X-es kazettája, és a kizúduló iszap és lúgos víz elegye több száz méteres sávban mintegy 30-35 km/h sebességgel haladva elérte Kolontárt, majd percek múlva a kastélyparkon át Devecsert is. Az áradat két méter magas hullámokban söpört át a kisváros mélyebben fekvő utcáin.

Kolontár a vörösiszap fogságában 2010. október 12-én

Kolontár a vörösiszap fogságában 2010. október 12-én

Fotó: H. Szabó Sándor / MTI

Az iszapáradat miatt tíz kolontári lakos életét vesztette, 286-an pedig egészségügyi ellátásra szorultak. Orbán Viktor miniszterelnök még 2010. október 5-én azt nyilatkozta, hogy emberi mulasztás történhetett, amelyet kivizsgálnak:

Hirdetés

Nem ismerünk olyan jelet, amely szerint természeti okai lennének a katasztrófának. Élünk a gyanúperrel, hogy itt emberi mulasztásról van szó. Az egész ország tudni szeretné, hogy ez a tragédia kinek a felelőssége.

Felmentő ítélet első fokon

A vörösiszap-ügyben tizenöt személy ellen emelt vádat az ügyészség halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, valamint a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt. A vádlottak között volt a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (Mal Zrt.) cégvezetője, a műszaki szolgáltatási igazgatója, a labor- és környezetvédelmi vezetője és a hidrátgyártás üzemvezetője is. A vádirat szerint a katasztrófát a nem megfelelő üzemeltetés, az ellenőrzési és monitoringrendszer hibáinak együttes hatása idézte elő, és az, hogy a hatóságokat és a lakosságot nem értesítették a katasztrófáról, valamint elmulasztották a segítségnyújtást is.

A büntetőper kezdetén az ügyészség letöltendő szabadságvesztést kért a vádlottakra, majd a vád időközben változott. Az ügyész néhány szabályszegést már nem rótt fel a vádlottaknak, viszont olyan kötelezettségek megszegését hozta fel, amelyek nem szerepeltek az eredeti vádban, és a gátszakadás fő okára nézve is módosította a vádat.

A Veszprémi Törvényszék összesen 152 tárgyalási napot tartott, amelyeken meghallgatta a vádlottakat, 178 tanút, 24 szakértőt, négy tárgyalási napon helyszíni szemlét tartott.

A per elsőrendű vádlottja, B. Zoltán, a Mal Zrt. egykori vezérigazgatója az utolsó szó jogán is ártatlannak vallotta magát. Mint fogalmazott:

vannak olyan tragédiák, amelyek akkor is bekövetkeznek, ha mindenki szabályosan végzi a dolgát.

A Veszprémi Törvényszék első fokon, 2016. január 28-án hozott ítéletében bűncselekmény hiányában valamennyi vádlottat felmentette. A törvényszék álláspontja szerint a katasztrófa oka „altalaj eredetű stabilitásvesztés” volt, ami miatt a töltés tönkrement. Az ítélet indoklása szerint a vádlottak terhére rótt mulasztásokat vizsgálva a bíróság megállapította, hogy vagy nem történt mulasztás, vagy történt, de nem állt ok-okozati összefüggésben a katasztrófával.

IMG 5452

Fotó: Bődey János / Index

Szabó Györgyi tanácsvezető bíró arra is kitért, hogy a cég ellen indított polgári, közigazgatási és egyéb ügyek nem azonosak a büntetőeljárásban vizsgált objektív felelősséggel. A törvényszék személyek büntetőjogi felelősségét vizsgálta, így született meg a felmentő ítélet – hangsúlyozta a bírónő. 2013 februárjában a Mal Zrt. jogerősen kártérítési pert vesztett, ezért elrendelték a cég felszámolását, majd megalakult az állami tulajdonú Mal Zrt., amelynek egyedüli részvényese a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. lett.

Felülbírálatra alkalmatlan

A másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla azonban 2017. február 6-án hatályon kívül helyezte a törvényszék ítéletét. Az indoklás szerint az elsőfokú bíróság több eljárási szabályt megsértett, az ítélete alkalmatlan a felülbírálatra, ezért megismételt eljárásra van szükség. Az ítélőtábla egy hónappal később azt is közölte, hogy a Győri Törvényszék folytatja le a megismételt elsőfokú eljárást, mert 

a Veszprémi Törvényszék elnöke jelezte, nincs olyan bírája, aki jogosult lenne eljárni az ügyben, és nincs kizárva a megismételt eljárásból.

A megismételt elsőfokú eljárásban a Győri Törvényszék 2018. február 4-én tíz vádlott bűnösségét mondta ki. Az elsőrendű vádlottat, B. Zoltánt, a Mal Zrt. egykori vezérigazgatóját két év hat hónap,a másodrendű vádlottat, D. Józsefet, a cég egykori műszaki igazgatóját két év végrehajtandó fogházbüntetésre ítélte gondatlanságból elkövetett közveszélyokozás és a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/leporolt_aktak/2022/06/17/a-vorosiszap-per-az-alkotmanybirosag-elutasitotta-az-elsorendu-vadlott-panaszat/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Az Európai Tanács elnöke: Nincs jogom megmondani a magyaroknak, hogy kit küldjenek Brüsszelbe

Az Európai Tanács elnöke: Nincs jogom megmondani a magyaroknak, hogy kit küldjenek Brüsszelbe

Daniel Freund zöldpárti EP-képviselő az Európai Tanács elnökének válaszát saját Twitter-oldalán tette közzé. Charles Michel …