Hirben.hu Hírben jók vagyunk! „Az űrbeli táplálkozással szemben alapvetően ugyanazok az elvárások, mint a földi élet során, azonban ezek teljesítése az űrgasztronómia számára jóval összetettebb feladatot jelent. Az űrételek esetében alapvető elvárás, hogy azok könnyen használhatóak, egyszerűen elkészíthetők és könnyen hozzáférhetőek legyenek” – mondta az Indexnek Nagy-Grócz Gábor űr-egészségtudományi szakember. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Elméleti Egészségtudományi és Egészségügyi Menedzsment Tanszékének vezetője hozzátette: fontos, hogy az űrhajósoknak – így Kapu Tibor magyar asztronautának is – minél kevesebb erőforrással minél értékesebb tápanyagtartalmú ételek készüljenek, miközben minimalizálják a hulladékképződést. Szerinte
az űrmenüknek megbízhatónak, változatosnak és ízletesnek is kell lenniük.
Kiemelt figyelmet érdemel a tápanyagok stabilitása, mivel például a sugárzás felgyorsíthatja a makro- és mikrotápanyagok bomlását.
Főzőcskézés a Nemzetközi Űrállomáson
„Az űrbéli táplálkozás azonban nem csupán az energiabevitel biztosítása szempontjából fontos – pszichológiai szerepe is jelentős” – magyarázta az SZTE docense, hozzátéve: ahogyan a földön, úgy az űrben is hozzájárul az érzelmi jólléthez, amely elengedhetetlen a legénység mentális egészségéhez. Az otthon ízeinek megidézése – legyen szó a megszokott ételekről, közös étkezésekről vagy az ételkészítés élményéről – segíthet kialakítani a személyes kötődéseket, és csökkenteni az elszigeteltség érzését.
Az étvágy és a tápanyagbevitel serkentésére jó megoldást jelenthet a lehetőségekhez mérten frissen készített, ízletes ételek fogyasztása. Ezt tovább erősítheti a „hazai” ízek és ételek beépítése az étrendbe, amelyek nemcsak az ételek összetételét, hanem az evőeszközöket és a főzési módszereket is magukban foglalhatják
– fejtette ki a szakember. Emlékeztetett arra, hogy manapság már számos technológiai megoldás létezik, amelyek lehetővé teszik, hogy az űrben is biztonságos, friss, és a körülményekhez igazított élelmiszerellátást biztosítsunk.
Nagy-Grócz Gábor 2022-ben kapcsolódott be az UniSpace programba, majd 2024-ben vált innovatív táplálkozási és űregészségtudományi szakemberré. Az UniSpace program 17 magyarországi egyetem összefogásával, négy tudományterületen kínál posztgraduális képzést az űrtevékenység iránt érdeklődők számára.
28 ezerrel, naponta 16-szor kerülik meg a földet
A tervek szerint Kapu Tibor magyar űrhajós június 8-án indul a világűrbe, a NASA floridai Kennedy Űrközpontjában található 39A indítóállomásról. A Nemzetközi Űrállomáson (ISS) mintegy 60 tudományos és ismeretterjesztő feladatot fog végezni.
Az űrállomás naponta 16-szor kerüli meg a Földet mintegy 400 km-es magasságban, körülbelül 28 000 km/h-s sebességgel.
A mikrogravitáció, vagyis a földi gravitáció hiánya számtalan hatást gyakorol az emberi szervezetre. Kiemelhető a csont-és izomrendszer átalakulása, amely igen gyorsan elindul. A cirkadián ritmus is felborul, hiszen a nappalok és éjszakák gyorsan váltják egymást. Átalakul a keringési rendszer, mert a gravitáció hiányában a folyadékterek a fej felé irányulnak, amelynek a szívre is hatása van, de az agy és a látórendszer működése is megváltozik. Az emésztés, az immunrendszer is máshogy működik űrkörnyezetben, tehát szinte minden szervrendszerünk átalakul mikrogravitációban.
Az izolációnak, vagyis a bezártságnak számtalan hatása lehet: megemelkedik a depresszió, a szorongás kialakulásának a valószínűsége. Részben ezek megelőzésére egy nagyon szigorú kiválogatás és felkészülés előzi meg a felbocsátást
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!