Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A magyar történelem egyik legfájóbb és egyben talán legvitatottabb eseménye volt, amikor az Arad vármegyei Világos melletti szőlősi mezőn, a középkori vár romjai alatt feltétel nélkül letette a fegyvert a Görgei Artúr vezette feldunai hadtest (29 889 fő 9839 lóval és 144 löveggel) Fjodor Vasziljevics Rüdiger orosz lovassági tábornok előtt. Ezzel a jelképes cselekedettel fejeződött be az 1848–49-es szabadságharc.
Orosz kölcsön a lázadás leverésére
A magyar szabadságharc kimenetele gyakorlatilag akkor dőlt el, amikor Ferenc József osztrák császár és I. Miklós orosz cár 1849. május 21-én Varsóban megállapodtak abban, hogy a cár 200 ezer katonát ad „kölcsön” a császárnak az elharapódzó „magyar lázadás” leverésére.
Görgei Artúr tábornok, aki 1818. január 30-án Görgey Artúr néven látta meg a napvilágot, 1848-ban viszont úgy döntött, hogy elhagyja nevének nemesi származására utaló -y végződését,
a varsói megállapodás ellenére sem gondolt sokáig fegyverletételre.
Azt tervezte, hogy Komáromnál és valahol az Alföld déli részén, két pontban összpontosítja a magyar erőket, és külön-külön feltartóztatja az osztrák és az orosz seregeket. Ezt a nagyszabású tervét azonban Haynau osztrák táborszernagy június 28-i győri győzelme eleve meghiúsította, Dembinszki fővezérsége pedig a Temesvárig visszavonuló – az osztrákok létszámát felülmúló – honvédseregek helyzetét is ellehetetlenítette.
Görgei a vereség után a Felvidék hegyei közé vonult vissza, ahol bravúros hadmozdulatokkal többször is sikerült kijátszania az orosz fősereget. A feldunai hadtest manőverei még I. Miklós figyelmét is felkeltették, aki leveleiben többször értetlenségét fejezte ki a gyors orosz siker elmaradása miatt. A Győrnél vereséget szenvedett seregek időközben a Bánságban gyülekező Dembinszki-féle csapatok felé vették az irányt, és a sorsdöntő temesvári ütközet előtti napokban Arad környékén táboroztak.
Augusztus 10-én Kossuth és Görgei feszült légkörű találkozóján a tábornok közölte: ha Temesvárnál a magyarok győznek, egyesíti a sereget és megtámadja az osztrákokat, vereség esetén leteszi a fegyvert.
Másnap, miután ismertté vált, hogy a Bem József vezette magyar főerők katasztrofális vereséget szenvedtek, Görgei közölte, hogy a fegyverletételhez politikai és katonai teljhatalomra lesz szüksége. Némi alkudozás után Kossuth és a kormány – Szemere Bertalan miniszterelnök kivételével – lemondott, és a teljhatalmat a tábornokra ruházta át. Görgei még próbálkozott az oroszokkal alkudozni a békéről, de Ivan Fjodorovics Paszkievics főparancsnok cári utasításra elzárkózott mindenféle politikai tárgyalástól.
Így aztán Görgei augusztus 11-én a haditanács elé vitte a kapituláció kérdését, és a jelen lévő 80 tábornok két ellenszavazattal kimondta a fegyverletételt. A tábornok a határozathozatal idejére e szavakkal hagyta el a termet:
Kötelezve magam, hogy határozatuk értelmében fogok cselekedni.
Vagyis szó sem volt arról, hogy Görgei egymaga döntött volna a megadásról, másfelől pedig felelős döntés született, ami megelőzte az értelmetlen vérontást. Nem beszélve arról, hogy a megadási nyilatkozatot így nem az osztrákok, hanem az oroszok előtt írhatta alá.
A vidini levél
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!