Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Ha a szerkesztőségből elvittek volna minket bekötött szemmel, majd kidobtak volna a Velencei-tó partján, hogy a szemkötőt ledobva első pillantásunk a földre tekintsen, inkább gondoltuk volna azt, hogy a chilei Atacama-sivatag egyik pontján állunk, semmint a magyarok egyik közkedvelt tavi üdülőhelyén. Merthogy olyan szárazság van a parton – aminek nem is partnak kellene lennie, hanem víznek –, mintha egy disztópikus világban a Föld bármely pontján állnánk harminc évvel a teljes kiszáradás után. Persze a tekintetünk aztán feljebb szegeződik, több területen vízfoltokat figyelünk meg, de nem úgy tűnik, mintha egy hónapok óta folyamatosan apadó tó állna itt, éppen fordítva, egy sivatagi oázis képét festi elénk.
A Velence Korzón alig látni embert, egyetlen nő vette a bátorságot, hogy kifeküdjön a déli órákban napozni a forró homokra terített lepedőjére. Vagy nem hallott még a hőségriadóról, vagy egyszerűen jól bírja a Napból áradó forróságot. A kosárlabdadobó játékgépet beszőtte a pókháló, az automatát éppen arra használják, hogy nekitámasszák a kerékpárt. Kicsit arrébb a kétszer kétszáz forinttal működő tangabugyi automata ugyan várja, hogy valakinek végre kiköphessen egy fehérneműt, de az a pár ember, aki ebben az időben letévedt a partra, inkább a fagyizó székein üldögél. Abban a fagyizóban, ahol van Velencei álom elnevezésű termék is, de mostanában lehet találóbb lenne a Velencei rémálom. Miközben a málnás tökmag és a raffaello fagylalt között gondolkozunk, a rádióban éppen bemondják, hogy a másodfokú hőségriadót meghosszabbították péntekig, hogy aztán másnap már életbe is lépjen a harmadfokú. Nem túl rózsás kilátások ezek akkor, mikor a Velencei-tó könyörög már egy kis csapadékért, hogy a nyár végére ne fogyjon el.
17
Történelmi mélyponton a vízszint, simán át lehet rajta gyalogolni
Merthogy a Velencei-tó 2026. június 24-én történelmi rekordot ért el, de ennek a rekordnak nem örül senki. Az agárdi vízmérce 52 centimétert mutatott szerda reggel, ez pedig a valaha volt legalacsonyabb érték, amit a hivatalos mérések óta észleltek. Az eddigi rekord 53 centiméter volt, 2022-ből. A negatív csúcs azonban nem lesz sokáig rekord, a tó vízszintje a nyáron az előrejelzések szerint folyamatosan apad még, egyes becslések szerint a párolgásnak és a csapadékhiánynak is köszönhetően tíz centiméterekkel lehet alacsonyabb még a vízszint, ami egy technikai kiszáradáshoz vezet.
Vizet ugyan tényleg látni, de már korábban is beszámoltunk róla, hogy a tavon könnyedén át lehet gyalogolni, kis túlzással át is lehetne biciklizni.
Ottjártunkkor még volt, aki kajakozott, más wakeboardozott, de látva a tó helyzetét, ezeknek a vízisportoknak már nem sokáig lehet hódolni az idei nyáron, mert a sporteszközök napokon belül felhasalnak az iszapra.
Ha már ott voltunk, természetesen illett kipróbálni, hogy mennyire lehet be-, vagy éppen átgyalogolni a tavon. Összesen száz lépés után a víz a térdkalács alá ért fel, de ez csak a vízben tett lépések száma, a tó eredeti partjától ez a sokszorosa. A víz kifejezetten meleg, ami annak is köszönhető, hogy egy sekély vízmennyiség gyorsabban felmelegszik. A tó alján árván fekvő színes gyerek nyaklánc is jelzi, bátran bemerészkedhetnek a legkisebbek is, a szülőknek nem kell tartaniuk bajtól.
Tamás éppen az unokájával fürdőzik. „Hát ez van” – feleli röviden és tömören kérdésünkre, hogy mit szól a kialakult helyzethez. Mutatja, hogy arrébb van egy gyerekek számára kijelölt terület a strandoláshoz, de mivel ennyire alacsony a vízszint, nyugodtan fürdőzhetnek itt is. Szívesen elmennének máshová is nyaralni, de mivel itt van nekik nyaralójuk, kihasználják a lehetőséget, még akkor is, ha a tó éppen nem a legszebb arcát mutatja. De erre az arcra is kíváncsiak sokan, a katasztrófaturizmus kis túlzással dübörög.
17
De hogy jön ide Tenerife déli, sivatagos része?
Egy házaspár a megmaradt víz szélén álldogál, döbbenten nézik a látványt. Nem fürödni jöttek, nem is nyaralni, de ez a jövőben változni fog az esetükben. Jelenleg ugyanis éppen segítenek költöztetni egy rokonuknak, aki a tó környékén vett ingatlant. Gábor szintén a katasztrófaturisták sorát erősíti: barátjával biciklitúrán vesznek részt, a környék (szerintük) legjobb pacalozójába tartanak, de meg akartak állni útközben, hogy megnézzék, mik igazak a hírekből a folyamatosan apadó tóról. Bár szerettünk volna kérdezni, az első kérdést mégis mi kapjuk meg, hogy helyiek vagyunk-e, mert szeretne érdeklődni és információkat gyűjteni.
Az ott a part? Ott kellene lennie a víznek?
– kérdezi érdeklődve, miközben a sok-sok méterre mögöttünk lévő kőfalra mutat. Helyeslő válaszunk után gyorsan rátérünk, hogy mi pontosan azért vagyunk itt, amiért ő (kivéve a pacalevést), így érdekelne a véleménye a Velencei-tóról, a látottakról.
És akkor belekezdett a mondókájába. Még azt is megtudtam, hogy Csabi nevű barátja ott üldögél hátul a fa alatt az árnyékban, issza a hideg sörét. Visszatereljük a szót az eredeti témára, és ekkor közli, hogy nagyjából húsz évvel ezelőtt járt itt utoljára, emlékei szerint azonban sokkal jobban nézett ki akkor a tó. Az emlékek már megfakultak, ezért is kereste a tó partját. Mármint az eredeti partot. Rögtönzött történelemóra keretében idézi fel, hogy a tó már 1860-ban is kiszáradt, annyira ezért nem is kellene aggódni. Igaza van, a tó valóban kiszáradt azokban az években, sőt, többször is a kiszáradás szélére került, de olyan is volt, hogy kiáradt és elöntötte a környező településeket. Ettől most nem kell tartani, de beszélgetőpartnerünk egy éles váltással Dél-Tenerifére vált.
A magyarok nem tudják, mi az a szárazság. Tenerife déli részén, na ott tudják, ott sokkal rosszabb a helyzet. A pálmafákat is külön vezetékekkel locsolják
– meséli, amiben igaza is van. Azt viszont már mi tesszük hozzá, hogy Tenerife déli részén félsivatagos az éghajlat, míg Magyarországon egyelőre még mérsékelt övi, nedves kontinentális. Lehetne azon lamentálni, hogy valóban mi az igazi szárazság, de ezt az összehasonlítást most elengedjük, épp elég baj van a Velencei-tónál, attól hogy máshol tényleg nagy a szárazság, itt még nem oldódik meg a helyzet.
A Velencei-tó kritikus helyzetéről már hónapok óta beszélnek a szakemberek, cikkeznek az újságok, öt héttel korábban mi is jártunk a helyszínen. Akkor még szükség volt a széldzsekire, a tó vízszintje pedig 66 centiméteren állt. Bő egy hónap alatt 13 centiméter tűnt el a Velencei-tóból, és hallva az előrejelzéseket a száraz, forró nyárról, nem tűnik nehéz feladatnak válaszolni egy olyan eldöntendő kérdésre, hogy fogy-e még idén centimétereket a tó vízszintje.
A helyzet természetesen a helyi turizmust is megütögeti botjával, jóformán csak azok jönnek idén a tóhoz, akik már jóval korábban lefoglalták a szállásukat, vagy történetesen ott van nyaralójuk. Az egyik partmenti étteremben dolgozó lány meséli, hogy hétvégente még tele van a part, az összes szakácsot hadrendbe is állítják, majd a következő pillanatban már kezeit széttárva mutat a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!