Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Bujdosó Andrea azzal kezdte a sajtótájékoztatót, hogy ez az első ilyen eseményük a Parlamentben. „Egy olyan mérföldkőhöz érkeztünk, ahol mindazt a felhatalmazást, amit több mint 3 millió, majdnem 3,5 millió választó kifejezett április 12-én, azt parlamenti munkában is elkezdjük megvalósítani” – húzta alá a frakcióvezető.
A politikus azzal folytatta, hogy
tárgyalni fogunk három javaslatot. Az egyik az Alaptörvény módosítása, a második a végrehajtásokkal kapcsolatos tevékenységek átmeneti felfüggesztése a devizahitelesek ügyében, a harmadik a vizsgálóbizottságok hatáskörének módosítása annak érdekében, hogy valós feltárása történhessen az ügyeknek.
Öt határozatot is beadtak vizsgálóbizottságok felállítására:
- a végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottságról,
- az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottságról,
- a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottságról,
- a kegyelmi botrány felelőseit feltáró vizsgálóbizottságról és
- a gyermekvédelem rendszerszintű válságát feltáró vizsgálóbizottságról.
A vizsgálóbizottságok ülésein kötelezővé tennék az érintettek megjelenését.
Bujdosó Andrea kitért arra is, hogy délelőtt bizottsági ülésen nem fogadták el a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság beszámolóját. A frakcióvezető azzal indokolta a döntést, hogy sokkal részletesebb információkra van szükségük, valamint úgy érzik, nem kaptak kielégítő válaszokat a kérdéseikre.
Melléthei-Barna Márton szerint nincs szó visszamenő hatályú jogalkotásról
Hantosi István az Igazságügyi Bizottság üléséről számolt be, elmondta, nyitott a kormánytöbbség arra, hogy megvitassa az ellenzéki képviselők azon javaslatait, amelyek észszerűek, jogszerűek.
Melléthei-Barna Márton az Alaptörvény-módosításról kifejtette, a javaslat egyik része a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséhez szükséges.
A későbbi sajtóvisszhangokra tekintettel, vagy ezektől teljesen függetlenül Magyar Péter önálló indítványként tisztázta, hogy kizárólag a Szuverenitásvédelmi Hivatal megalapozását szolgáló jogszabályhelyt kívánjuk törölni
– húzta alá a képviselő. A keresztény kultúra védelme így az Alaptörvény része marad.
Melléthei-Barna Márton az egy személy által a miniszterelnöki tisztségben tölthető évek nyolcban történő korlátozásáról úgy vélekedett, nincs szó visszamenő hatályú jogalkotásról.
A Tisza Párt programjából és a társadalmi felhatalmazásból fakadó elvárás, a demokratikus helyreállítás egyik feltétele, hogy ne történhessen olyan, mint az elmúlt években. A cél az, hogy ilyen túlhatalom senkit ne tudjon megilletni. Ez a szabály vonatkozik Orbán Viktorra, Magyar Péterre, és minden magyar állampolgárra, aki miniszterelnöknek választható
– húzta alá a képviselő, aki személyre szabott jogalkotásnak sem tartja a javaslatot.
Melléthei-Barna Márton újságírói kérdésre kijelentette, ha május 31-ig nem mond le például Sulyok Tamás kormányfő, akkor gyorsan tudnak lépni, viszont konkrétumokat nem árult el.
A képviselő a vizsgálóbizottságról többek között elmondta, van egy politikai felhatalmazása a képviselőknek, a bizottságok paritásos alapúak. „Jogos elvárás, ahogy most is szól az Országgyűlésről szóló törvény, hogy megjelenjenek és igazat mondjanak. Amit teszünk, az két irány: egyfelől világossá tesszük, hogy komolyan kell venni ezt, mert fontos intézmény, ennek megtámogatására hoztuk be a bírságot és adott esetben az elővezetést, akár a Btk.-tényállást is. A másik, hogy komoly politikai szerepet szánunk a vizsgálóbizottságoknak. Nem politikai bohózatról van szó, hanem vannak olyan kérdések, amelyek bíróságon nem tudnak kiderülni, ilyen például a kegyelmi botrány.”
Vita az Alaptörvény-módosítás körül
A sajtótájékoztató témája a Tisza Párt első törvénycsomagja, amely többek között az Alaptörvényt is módosítaná. A javaslatot Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt volt igazságügyi miniszterjelöltje, valamint Hantosi István országgyűlési képviselők nyújtották be.
A Tisza Párt az Alaptörvény tizenhatodik módosításával nyolc évben korlátozná az egy személy által miniszterelnöki tisztségben tölthető időszakot. A javaslat konkrétan így fogalmaz: „A miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg. Nem választható meg miniszterelnöknek az, aki összesen – megszakításokkal együtt – már legalább nyolc évig miniszterelnöki megbízatást töltött be. E nyolcéves időtartam számításakor az 1990. május 2. vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatást kell figyelembe venni.”
Az 1990-es dátum rögzítése miatt felmerült a visszamenőleges jogalkotás tilalma […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!